2014. szeptember 24. - Jubileumi nagyrendezvény Budapesten, szeptember 5-ikén
Luzsi József beszédét és a Nagy István államtitkárnak szánt Gáspár Eszter alkotás, az akáccímer átadását követően ifjabb Pályi Zoltán erdőmérnök kapott szót.
Előtte Sárvári János elmondta, hogy a MEGOSZ látta el az Akác Koalíció képviseletét a Nemzeti Értéktárba kerülés és a hungarikummá nyilvánítás során.
A Pályi Zoltán azzal a kezdeményezésével vált ismertté, hogy internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett az akác védelmében, az akác hungarikummá választásáért. A sikert annak a több mint hetvenkettő ezer embernek köszönhetjük – hangoztatta -, aki részt vett az akcióban. Az aláírások mintegy két százaléka a határokon kívülről érkezett. Az aláírások mintegy 20 százalékát Budapestről küldték. Elmondta, hogy Európából és azon kívülről is nagyon sokan támogatták az akácügyet aláírásukkal: valamennyi határos országból, Finnországból, Norvégiából, Izraelből, Dániából, Izlandból, a Benelux országokból, az Ibériai félsziget országaiból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Mexikóból, Uruguayból, Paraguayból, Bolíviából, Chiléből, Brazíliából, Ausztráliából, Új-Zélandból.
Kiemelte, hogy a hazánkban csak 300 éve ismert fafaj nem a származási helyén, hanem nálunk lett világhírű. A hazai akáckutatásoknak csodájára járnak a világ számos helyéről.
A gyűjtést nem az EU rendelettervezete ellen, nem a hazai természetvédelem ellen indította.
Örömmel nyugtázta, hogy a mintegy hetvenkét ezer aláírás tényleges tömegtámogatást jelent az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítása mögött.
A szakember emlékeztetett, az utóbbi időben a fehér akác hazai szerepének megítélése terén sok esetben szakmai alapokat nélkülöző, szubjektív nézetek kerültek nyilvánosságra, és egyoldalú kampánynak lehettünk tanúi.
A hivatalos természetvédelem és az elméleti ökológusok az elmúlt évtizedekben teljesen egyoldalú nézeteket képviseltek a fehér akác hazai megítélése terén, gyakorlatilag szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az akácgazdálkodásban és az akáctermékek mindennapi felhasználásában érintett többségi társadalom véleményét, a saját véleményüket minden vitán felül álló, kikezdhetetlen, mindennél fontosabb szakmai nézetként beállítva.
Ez a még ökológiai szempontból is meglehetősen szűk nézőpontot képviselő természetvédelmi megközelítés az elmúlt évtizedekben erősen beszűkítette az akácgazdálkodás szabad mozgásterét. Az ezzel szemben az akácot pártoló véleményeket elhallgatták.
Száz éve az akác még csak szerszámfaként volt ismert, s ma már több mint száz féle cikket készítenek belőle. Egyetlen őshonos fafajunkból sem készül ennyi féle cikk.
Emlékeztetett, hogy az EU-ban még nem ért véget az a jogszabály alkotási folyamat, amelynek alapját az a lista képezi, amiben, idegenhonos fafajként az akác is szerepel, ráadásul a legrosszabb besorolással, ami még a kereskedelmét is tiltaná.
A Kossuth téri ünnepség a vadászkürtök hangjával ért véget. (z)