2014. október 5.- A NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása jubileumi konferenciát rendezett fennállásának 90. és az Arborétum alapításának 60. évfordulója alkalmából
A Püspökladányi Turisztikai, Információs és Rendezvényközpontban tartotta emlékkonferenciáját az ERTI Kísérleti Állomása.
Borovics Attila igazgató a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás hazai erdőkben tapasztalható hatásairól beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy ezen változások hatását sok esetben erdővédelmi vagy erdő egészségügyi kérdésként tekintik.
Franciaországból származó bükk populációval végzett kísérletek eredményeit ismertetve bemutatta, hogy az ottani körülményekhez szokott populáció nem tudott alkalmazkodni a magyar élőhelyhez.
A származási kísérleteken alapuló adaptációs vizsgálatokban például Mátyás Csaba és munkatársai értek el nemzetközileg elismert eredményeket.
A 200 km-nek megfelelő 1 C fokot jelentő változást a tölgy esetében is a származás helyes megválasztásával lehet ellensúlyozni.
Az előadó arról tájékoztatott, hogy elkészült az a térinformatikai adatbázis, amelynek segítségével meg lehet mondani, mi várható egy-egy erdőrészletben vagy szántó területen a klíma tekintetében.
Az adatok alapján látható, hogy azon a területen, ahol ma még bükkös vagy gyertyános bükkös áll, a felújításnál nem biztos, hogy ezt az állományt kell erőltetni. Ezek az adatok az erdészeti hatóság tervezési szempontjait is felül kellene, hogy írják.
Javaslatai szerint nagyobb teret kellene engedni a természetes szelekciónak, és ki kellene próbálni DK európai származású szaporítóanyagot is, továbbá segíteni az északi irányú migrációt.
Csiha Imre állomásvezető a kilenc évtizede alapított kísérleti állomás munkájáról adott áttekintést.
Az arborétum hatvan évvel ezelőtti alapítása sem választható el az állomás lététől, hiszen ennek életre hívása a kísérleti munkához kapcsolódó szükségszerűség volt.
A kísérleti állomás alapítását három történelmi tény indokolta, a trianoni területvesztés, az erdővesztés és a faanyaghiány. A gondolat megszületésénél Kaán Károlynak voltak elévülhetetlen érdemei. Az állomás első vezetője Magyar Pál volt.
Az akkori viszonyokat és gondolkodásmódot jól érzékelteti az anekdota, miszerint amikor kinevezése után bejelentkezett Magyar Pál a helyi illetékeseknél, első kérdésük az volt, mit vétett fiatalember, hogy ide helyezték. Ebből kiderült, ezen a tájon az erdő létesítése nem volt kézenfekvő gondolat. Az alapítót Galambos Elemér követte.
Tury Elemér 1928-tól a II. világháborúig igazgatta a kutató állomást.
Az előadó szerint a mai eredményeket részben az ő munkássága alapozta meg.
A háború utáni időszakban Tóth Béla volt az első vezető. Neki köszönhetők nagyrészt a mai eredmények.
Az őt követő Kapusi Imre elsősorban az akáckutatás terén ért el jelentős eredményeket. A fiatalkori növekedés terén végzett előre mutató szelekciós kísérleteket.
Az arborétum alapításáról szólva elmondta, hogy Kaán Károly új irányt szabott a hazai erdőgazdálkodásnak, a szikeseken, a homokon, a rossz termőhelyeken létesített erdőkkel. Nem voltak azonban tapasztalatok a telepítés technológiáját illetően sem, többek között a talaj-előkészítésről sem. Keresni kellett olyan fafajokat, amelyek például a szikesen képesek megmaradni.
Az eredményeket jól jelzi, hogy az 1936-os erdészeti világkongresszus országos tanulmányútjának egyik állomása volt Püspökladány.
Tóth Béla Szikfásítás című nívódíjas könyve 1972-ben jelent meg, s ebben foglaltatik mindaz, amit a szikfásításról tudni lehet.
Meg kell említeni az 553 hektáron folytatott nyárkísérleteit is, amelyek 200 klón kipróbálása alapján 22 államilag elismert klónt eredményeztek.
Az akác technológiai kísérletek beindítása Kapusi Imre nevéhez köthető.
Az akác és a nyár elegyítése várhatóan ismét előtérbe fog kerülni.
Az agrárerdészeti kutatások új vizsgálati irányt jelentenek. Egyelőre kísérleti területek feltalálása folyik. Ennek hazai előképét jelenti a köztes művelés, Debrecen környékén az ún. vákáncsos művelés ismert.
Az őshonos nyarakkal is folynak ígéretes kutatások.
Foglalkoznak az akác méhészeti szempontú szelekciójával is. Vizsgálják a virágzási idő hosszát, és keresik a kései virágzású egyedeket.
Folytatnak energiaültetvényekkel kapcsolatos kutatásokat is. (z)