2014. október 29. – Felsőtárkányban munkával ünnepelt a PSH
Erdészeti paradigmaváltók gyülekeztek 2014. október 7-ikén a Bükki Nemzeti Park felsőtárkányi objektumában.
Bartha Dénes után Csóka György tartotta meg előadását A PS gondolat és az erdők egészségi állapota címmel. Alcím: Nyilvános együgyű elmélkedés. Erdővédelmes szemüvegen át mutatta be az erdők jelenlegi és jövőben várható egészségi állapotát.
Az erdőkárok az utóbbi ötven évben növekvő tendenciát mutatnak Magyarországon – hívta fel a figyelmet az előadó. – Ebben az időközben növekedett erdőterület is bennfoglaltatik, azzal korrigálták.
A főbb okokról elmondta, hogy a termőhelyi viszonyok kedvezőtlen változása, elsősorban az időjárás, az aszályok gyakorisága a felelős.
Hasonlóan fontos a behurcolt inváziós fajok megjelenése, amely világjelenség. A globalizáció, a világot behálózó szállítások súlyos mellékhatása a kórokozók, rovarok behurcolása.
Végül pedig az erdőgazdálkodás módja is befolyásolja a károkat.
Ez a három tényező bonyolult összefüggésben egymásra is hat.
Rossz hír az a klimatológiai előrejelzés, hogy az aszályok és a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nő.
Az utóbbi két évtizedben több, fán élő inváziós rovarfaj jelent meg, mint az elmúlt száztíz évben. Ez a tendencia bizonyítottan folytatódik.
Emlékeztetett a 2004. évi tátrai széldöntést követően bekövetkezett betűző szú invázióra.
A felújítás már lombos fafajokkal és többféle fenyővel, elegyesen történt, ami már ellenállóbb állománnyá válhat.
Kifejtette, hogy hegyvidéken a nem őshonos vörös fenyőnek is helye van, sőt az erdő elegyessége miatt az egészségi állapotot pozitívan befolyásolja.
Az erdők elegyességét funkcionális szempontból tartja fontosnak, nem pedig statisztikai adatok szerint. Erre példa egy kocsányos tölgyes-cseres erdő, amely statisztikailag elegyesnek számít, de erdővédelmi szempontból nem, mert mindkét fafaj tápnövénye a gyapjaslepkének.
Érdekes különbség a fafajon belüli korán és későn fakadó változat kérdése, amelynek szintén fontos erdővédelmi jelentősége van.
A holtfáról elmondta, hogy nem egy helyen kell nagy mennyiséget visszahagyni, hanem megfelelő térbeli eloszlásban. Ugyanez érvényes az odvas fákra is. „Úriember erdőben nem vág ki odvas fát” - vonta meg a tanulságot az előadó.
Az erdő természetes folyamatai felé való fordulás megkerülhetetlen szükségszerűség, mert az erdők önszabályozó képessége, stabilitása, az immunrendszere a jövőben sokkal fontosabbá válik – fejezte be gondolatait Csóka György. (z)