2014. november 3. – Az erdőgazdálkodás „piacidegen” ágazat a hosszú termelési ciklus, és a „kaotikus” (befolyásolhatatlan) időjárási folyamatok miatt.
A Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében került sor 2014. október 29-én arra a projektzáró konferenciára, amely az „Agrárklíma - az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei" című kutatás ünnepélyes záró rendezvénye volt.
Feldman Zsolt államtitkár után Mátyás Csaba akadémikus, projektvezető lépett a mikrofonhoz.
Elöljáróban felidézte egy korábbi találkozóját a hallei Max Planck Intézet szakembereivel: ecsetelve a terveit, az ottani szakemberek nagyon szkeptikusan, igyekeztek lebeszélni kutatási elképzeléseiről, mondván, ezt nem lehet megcsinálni.
Az akadémikus tisztelettel jelentette: meg lehetett csinálni.
Képesek voltunk egy ilyen rendszert fölépíteni – tette hozzá.
A professzor hangsúlyozta, hogy nem csupán az erdészet és a növénytermesztés, legelőgazdálkodás szerepel a rendszerben, hanem a természeti tőke, vagyis mindaz a biológiai kincs, amelyet a két ágazat bír, továbbá gazdasági kérdések és társadalmi kockázatok, amivel a klímaváltozás jár.
Utalt az utóbbi időben elterjedt véleményekre, amelyek a klímaváltozásra vonatkozó szkeptikus álláspontokat tükrözik. Ezek többek között: a klímaváltozás 2000 óta globálisan leállt; klímaváltozás mindig is volt és lesz is; az élet mindig alkalmazkodott és ezután is fog; a klímaváltozásban az ember szerepét illetően nincs egyetértés a tudományban; a témát csak a klímaváltozás projektek finanszírozásában érdekelt intézmények gerjesztik.
Mátyás Csaba szerint szó sincs arról, hogy a klímaváltozás leállt volna. Ezt adatokkal igazolta: a hőmérséklet átlagtól való eltérésének trendje 1994-ben fordult át a melegedés irányába.
A csapadékösszegek eltérését tekintve pedig 1990-ben fordul meg a trend a csökkenés irányába.
Hullámzások természetesen azóta is vannak.
A kutatás során 12 modellt elemeztek, melyek szinte mind másként vetítik előre a várható változásokat. Az közös megállapítás, hogy valamennyi hőmérséklet emelkedést jelez.
Hangsúlyozta, hogy nem a csapadék átlagokkal van a gond, hanem az eloszlással. A 12 modell előrejelzésének átlaga szerint a csapadék az 1981-es májusi 82 mm-ről 2071-2100 közötti időszakra várhatóan 73 mm-re csökken, míg az augusztusi érték az 1981-es 50 mm-ről 2071-2100-ra 40 mm-re csökken.
Az aszályindex változása 1985 és 2085 között, Közép-Európában meglehetősen drámai képet mutat. A legsúlyosabban érintett terület Magyarország. A változások a hegyvidékeken kisebbek.
Erdészként illő megmagyaráznia, miért erdészek kezdtek el ezzel a témával foglalkozni – fogalmazott Mátyás Csaba.
Többek között azért, mert a felkészülés a változásokra (a technológiai, gazdasági, innovációs kérdéseket általában az élettelen tudományok vizsgálják), az alkalmazkodás elsősorban biológiai, még pontosabban genetikai kérdés. Az erdőgazdálkodás „piacidegen” ágazat a hosszú termelési ciklus, és a „kaotikus” (befolyásolhatatlan) időjárási folyamatok miatt. Ráadásul piacellenesen viselkedik az ágazat, a szabályozás során (erdőtörvény), nem kizárólag a profitra kell figyelni, hanem egyéb szempontokra is. Ugyanakkor a fenntarthatóságot három évszázaddal ezelőtt, elsőként fogalmazták meg.
A klímaváltozás a termőhely, az élőhely változását jelenti. Változnak a kockázati tényezők (aszály), a patogének, a rovarok exponenciális megjelenése. Ezzel párhuzamosan változik, csökken a produkció, a hozam is. Ez kihat többek között a szaporítóanyag termesztőkre, és a nemesítőknek is ad feladatokat. További szempont az egészségi állapot és a genetikai alkalmazkodás változása.
Az akadémikus kifejtette, hogy a gondok megoldását nem az amúgy is túlterhelt minisztériumi osztályok munkatársaira kell bízni, majd a döntést kötelezővé tenni, hanem az információkat a helyi szakemberek és gazdálkodók rendelkezésére kell bocsátani, és ők majd megtalálják az optimális megoldást.
Végezetül kiemelte, hogy a kommunikáció fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hisz’ a most felnövő generációk szemléletét kell a változásokhoz igazítani. Ugyanis mindehhez testileg és lelkileg is fel kell készülni.
A projekt újdonságait összefoglalva kifejtette, a kutatás kiterjed mind a három klímafüggő – szántóföldi, a legelő és az erdő – agrárszektorra; a gazdálkodó, a földtulajdonos szintjén térinformatikai keretben szolgáltat információt (mintegy érzékenyítjük a gazdálkodót, hogy a saját területére adunk konkrét tájékoztatást); szokatlan az erdészeti szemléletű, hosszú időtáv; a társadalmi és vidékfejlesztési hatások elemzése; az egymástól nagyon távol eső tudományterületek – például a szerves kémia, a fiziológia, tábla szintű precíziós meteorológia – együttgondolkodását sikerült megvalósítani. (z)