2014. november 10. – Az MTA agrártudományok osztálya rendezésében 2014. november 10-én az Akadémia székházban konferenciát tartottak hazánk legvitatottabb fafajáról.
A konferencia levezető elnöke Faragó Sándor rektor, az MTA Erdészeti Tudományos Bizottsága korábbi elnöke volt.
Megnyitójában utalt a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényeire, melynek keretében szervezték ezt az ülést. Emlékeztetett, hogy valóban ellentmondásos fafajról van szó, amely 400 éve került Európába, ám már azt is vitatják, hogy Jean Robin vagy fia hozta-e a kontinensünkre. Háromszáz éve került Magyarországra, tehát nem egy közelmúltban puccsszerűen betolakodó fafajról van szó. Az 1800-as évek végén már 24 ezer hektár akácosunk volt, 1920-ban 110 ezer hektár.
A szakmai félmúlt egyik ismert erdőmérnökét, Keresztesi Bélát idézte könyvéből: „Az ’50-es évek elején az államerdészet általános kampányt indított az akác ellen. Ezt legpregnánsabban a Magyarország táji erdőművelésének alapjai című könyv tükrözte, amely az akkor meglévő mintegy kétszáz ezer hektár akácerdőből mindössze 53 ezer hektár tartott célszerűnek megtartani. 147 ezer hektáron pedig fafajcserét, más fafajokat javasolt. Ez idő szerint (1984-ben) 269 ezer hektár akácosunk van, a fafaj visszaszorítása tehát nem következett be. Az akácellenesség azonban áthatotta az erdészetet, az akác mellőzött fafajjá vált, a fő figyelem a fenyők és a nyár felé fordult. Nem érintette viszont a mezőgazdaságot. Az akácfa meghonosítása után a mezőgazdasági tájakon terjedt el, és vált a kisparaszt gazdaságok kedvelt fafajává. Az akácerdőknek a fele ez idő szerint a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban van, és új akácerdőket is ők telepítenek.”
A rendszerváltozáskor meglévő mennyiség mára, 2014-re, csaknem megduplázódott, 463 ezer hektárt borít akácerdő, ezzel Magyarország faállományának 24 területszázaléka akác. Hazánkban több akác van, mint Európa többi országában együttvéve.
A rektor szerint, az, hogy ez bekövetkezett, részben Keresztesi Béla előszavában írtak következménye.
Hangsúlyozta, azért hívták össze ezt a konferenciát, hogy rávilágítsanak, milyen súlyos társadalmi, politikai, gazdasági, vidékfejlesztési, ökonómiai és ökológiai vonzatai is vannak az akácügynek.
Mivel a témát más akadémiai osztályok és bizottságok már áttekintették, ezért erdészeti szempontok szerint is összefoglalták, a gondolatébresztés céljából – zárta megnyitó szavait Faragó Sándor.