50 éves jubileumhoz érkezett az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Irodája Fél évszázad telt el azóta, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság életre hívta a Balatonkörnyéki Fásító Erdészetet, az azóta is Balatonfüreden működő erdészeti tervező iroda jogelődjét. Az iroda elnevezése és irányító szerve az idők során többször változott. Legutóbb a Pilisi Parkerdőgazdaság alá tartozott, innen került át 1986-ban Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervező Iroda néven az Állami Erdészeti Szolgálathoz, ahol ugyan erősen megfogyatkozott létszámmal, de jelenleg is működik.
A Fásító Erdészet feladatát 1955-ben az Országos Erdészeti Főigazgatóság a következőkben határozta meg: „A Balaton körül ki kell alakítani azt a tájkörnyezetet, melyen belül egységesen érvényesíteni kell a talajvédelmi, tájszépészeti és természetvédelmi szempontokat. E szempontok figyelembevételével fásítani kell a Balaton körül elterülő kopár és mezőgazdasági műveléssel nem hasznosítható területeket, az üdülőtelepek védelmére pedig erdősávokat és egyéb fásításokat kell telepíteni. ” Az 1955-ben leírt célkitűzések a mai napig érvényesek és iránymutatói az Iroda munkájának.
1962-ben elkészült a Balaton-környék hosszú távú fásítási terve, amelyből 1972-ig 5.200 hektár valósult meg. Ebben az időszakban készült el a Badacsonyi bazaltbányák rekultivációs terve, a litéri kopárfásítások tervei, a Balatonalmádi strand fásítása, a badacsonytördemici vízmosáskötő fásítások tervei és számos egyéb tájfásítási munka, amelyek kivitelezésében is részt vett az Erdészet.
Az Erdészet első vezetője Rott Ferenc országosan elismert erdőmérnök volt, olyan kiváló munkatársakkal, mint Mészöly Győző és Héder Sándor, akik később átvették az intézmény vezetését.
Kezdetben az Erdészet a tervezéssel párhuzamosan a kivitelezésben is részt vett. Később már csak a tervek elkészítésével foglalkoztak, viszont a tervezési tevékenység fokozatosan az egész ország területére kiterjedt és az erdőtelepítések és fásítások tervezésén kívül az erdők közjóléti feltárásának tervezési feladataival is kibővült. Kezdetben az üdülőhelyek – Velencei-tó, Dunakanyar, Orfü, Bük-fürdő – számára készített terveket az 1968-tól Fásítást Tervező Osztály néven működő tervező csoport. Hamarosan városok is jelentkeztek fásítási igénnyel, elkezdődött a települések zöldövezeti terveinek elkészítése. Ma már közel hetven város rendelkezik zöldövezeti tervvel. Közülük kiemelkedik az 1974-ben készített Budapesti agglomeráció zöldövezeti terve, amelyből mintegy ezer hektár erdő valósult meg. Ebben az időszakban évente 2.500 – 3.000 hektárra készült erdőtelepítési, fásítási, erdészeti tájrendezési és közjóléti fejlesztési terv a balatonfüredi „műhelyben”.
1956-tól 1963-ig Balatonfüreden Mészöly Győző volt a zöldövezeti és erdészeti tájrendezési munkák irányítója, aki később minisztériumi tisztviselőként is teljes szívvel támogatta ezt a tevékenységet.
Héder Sándor 1964-ben lett az akkor az Erdészeti Főosztály irányítása alá tartozó Fásítási Csoport vezetője. Munkatársaival kidolgozta a zöldövezet tervezés, az erdészeti tájrendezés, rekultiváció, a vonalas tájfásítás módszertanát, a parkerdő fejlesztési tervek metodikáját. Mészöly Győzővel közösen írták meg a „Zöldövezeti erdők – tájfásítás” című, ma is alapműnek tekintett szakkönyvet.
A társadalom egyre inkább felismerte az erdők közhasznú szerepét, immateriális értékeit, a fokozott igény az Iroda növekvő és egyre sokrétűbb feladataiban is tükröződött.
1984-ben Halász Tibor vette át az Iroda vezetését. A zöldövezeti, erdőtelepítési és az erdők környezetvédelmi funkcióját szolgáló bánya-rekultivációs, útfásítási, talaj- és vízvédelmi fásítási tervek mellett egyre nagyobb arányban készültek az erdők közjóléti, turisztikai szerepét növelő parkerdő fejlesztési tervek, az üdülőkörzetek regionális erdészeti fejlesztési tervei, kastélypark rekonstrukciós tervek, az erdők immateriális értékének növelésével kapcsolatos tervezési munkák.
Jelenleg Fecser István az Iroda vezetője, az ő irányítása alatt készülnek az erdőtelepítési programok, térségi erdőfejlesztési tervek és az egyre inkább előtérbe kerülő erdei turisztikai fejlesztési tervek, erdei iskolák, tanösvények tervei.
Az Iroda fennállása óta szakmai műhelyként segíti az erdők közcélú szolgáltatásainak fejlesztésére irányuló tevékenységet, kapcsolatot tart az erdőgazdaságokkal, az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatóságaival, az Egyetemmel, az építész és településrendezési tervező irodákkal.
Nagy szerepe van az ágazatközi kapcsolatok erősítésében (mezőgazdaság, természetvédelem, térségi és településtervezés, műemlékvédelem), az erdő és az erdészeti ágazat jóléti szerepének, jelentőségének társadalmi elismertetésében.
A „fürediek” munkáit ma már nagyon sok helyen ismerik az országban. Sajnálatos, hogy pont most, amikor az erdők közjóléti szerepe iránti igény rohamosan nő, az Iroda mérnöki létszámát a felére csökkentették és a megmaradt négy mérnökkel kell a növekvő igényeknek megfelelni. Ennek ellenére bizakodva kell tekinteni a következő ötven év elé, hiszen az erdő jóléti szolgáltatásainak fejlesztése nélkülözhetetlen a jövő társadalma számára.
Halász Tibor erdőmérnök