2014. november 23. – Kéz a kézben kell járnia a gazdasági és a közjóléti tevékenységnek. A jelenlegi kormány számára a közjóléti funkció a legfontosabb az erdő rendeltetései közül.
Újabb jelentős beruházással gyarapodott 2014. november 21-ikén a Bakonyerdő Zrt a társaság Franciavágási Fűrészüzemében.
Az ünnepségen az avatóbeszédek sorát Varga László, a Bakonyerdő Zrt vezérigazgatója nyitotta.
Varga László elöljáróban hangsúlyozta, hogy a Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási tevékenysége mellett árbevételének közel felét faipari üzemeiben termeli meg. Filozófiájuk tudatos faipari tevékenységre épül, melynek során figyelembe veszik a térségben évszázados hagyományokkal rendelkező fafeldolgozást, és a magas színvonalú termelési kultúrával 1976-ban elindított parkettagyártást.
Ennek szellemében a fafeldolgozást folyamatosan fejlesztik, a kor gyorsan növekvő minőségi igényeinek kielégítését pedig környezettudatos és hatékony gyártási módok alkalmazásával érik el. A minőségi termék-előállítás iránti elkötelezettség és a növekvő vevői igények folyamatos technikai és technológiai fejlesztéseket követelnek meg – érzékeltette a vezérigazgató.
Mindeközben a Bakonyerdő Zrt egyúttal a térség foglalkoztatási helyzetét is stabilizálja. A társadalom jóléte, az emberek hosszú távú megélhetése akkor biztosított, ha vannak munkalehetőségek, ha mindenki, aki dolgozni képes és dolgozni akar, talál munkahelyet – emelte ki Varga László.
Emlékeztetett, hogy ma Magyarországon - sajnálatos módon - az állami tulajdonban lévő faipar jelentős működési és fejlesztési versenyhátrányban van a magánkézben lévő kis- és középvállalkozásokhoz képest. Emellett a hazai faipar piacán több olyan tőkeerős külföldi befektető is megjelent konkurenciaként, amely alapanyag ellátását a hazai erdőkből kitermelt fűrészipari faanyagra alapozza.
A bükk fűrészáru gyártása jelenleg alacsony nyereségtartalmú tevékenység, mert a felhasználó iparágak - például a bútorgyárak - piaci visszaszorulása miatt a termékértékesítés még nyomott árakon is nehézkes. A Franciavágási Fűrészüzem az elsődleges faipar szereplője, a Bakonyerdő Zrt. által kitermelt és felvásárolt faanyagot egyaránt feldolgoz – tette hozzá a szakember.
Napjainkban az elsődleges és másodlagos faiparban egyaránt a tölgyből készült termékek iránt van a legnagyobb kereslet – hívta föl a figyelmet Varga László. - A tölgy fűrészipari alapanyaggal rendelkező erdőgazdálkodók egyre gyakrabban árveréseken értékesítik termékeiket. A köbméterenként negyven-hetvenezer forintért – vagy még drágábban – gazdára találó fűrészrönkből előállított fűrészáru önköltségét csak a magas színvonalú, maximális értékkihozatalra törekvő technológia tudja az értékesítési árak közelébe csökkenteni.
Ebből következően a megnövekedett alapanyag árak és a fokozódó piaci elvárások technológiájuk további javítását igényelték. Az önköltség azonban a feldolgozó kapacitások maximálishoz közelítő kihasználtsága esetén javulhat. Ehhez viszont az eddig feldolgozottnál jóval több alapanyagra van szükségük.
Bizakodással töltött el minket a tulajdonosváltáskor elhangzott ígéret, amely szerint az állami erdőterületeken megtermelt fűrészipari alapanyag felvásárlására elsősorban az állami kézben lévő fűrészüzemeknek lesz lehetőségük – emlékeztetett a vezérigazgató. - Ennek megvalósulása létkérdés a biztonságos működés szempontjából.
Utalt arra, hogy a Bakonyerdő Zrt. vezetése első számú feladatának tekinti a munkahelyek megőrzését, ezért az elmúlt időkben már több sikeres beruházást hajtottak végre a Franciavágási Fűrészüzemben is: Elsősorban a tovább feldolgozás területén, mint például a gyalutechnológia, brikett gyártósor, optimalizált fríz és svédpadló gyártó technológia kialakítása révén. A beruházások folytatásaként 2013. év végén, 2014. év elején már megvalósult egy vízszintes rönkhasító szalagfűrész telepítése.
A rönkfelvágásra szolgáló szalagfűrészek állapotuk, és részben elavult műszaki megoldásaik miatt már nem voltak alkalmasak a költséghatékony termelést kiszolgálni – magyarázta a szakember. - A feldolgozható rönkmennyiség emelésének, a minőségi és mennyiségi kihozatal javulásnak alapfeltétele az elsődleges feldolgozás gépeinek korszerűsítése volt.
Ennek érdekében a Bakonyerdő Zrt. 2014-ben újabb beruházás elvégzése mellett döntött. A rönkvágó szalagfűrészek helyére a horvát Dinaco cég által gyártott új hidraulikus fűrészgépeket, rönk kocsikat és portalanító keféket telepítettek, a fűrészáru továbbító görgősorok teljes megújításával, a fűrészcsarnoki anyagmozgatás optimalizálásával. Az új gépek üzemeltetése lehetővé teszi a kapacitás bővülését – átlagos átmérő esetén műszakonként kb. 35-40 rönkm3 a felvágható mennyiség, és a kevesebb karbantartásra fordított kieső idő miatt javul a munkaidő kihasználtsága. A méretpontosság, a kisebb vágásrés a kihozatali arányt javítja, ezáltal a gazdaságossági mutatók is javulhatnak.
Ezzel egy időben a 2012-ben épített svédpadló gyártó csarnokhoz hasonló műszaki színvonalú fűrészcsarnok rekonstrukciót is elvégezték, amit új tetőszerkezettel, energiatakarékos világítással, a járófelület teljes megújításával hajtottak végre. Felújították a szociális blokkot, ezáltal a dolgozók munkakörülményeit is javították.
Varga László kiemelte, a beruházást a Bakonyerdő Zrt. teljes mértékben saját forrásból hajtotta végre, a gépek beszerzése 110 millió Ft-ot, az épületek felújítása 50 millió Ft-ot, az épületgépészeti és egyéb költségek 45 millió Ft-ot tettek ki, tehát a fejlesztés összköltsége 205 millió forint volt.
Érzékeltette, hogy nem állhatnak meg, 2015. első negyedévében a felvágott nyers vagy szárított faanyag minőségének megóvása miatt tovább már nem halaszthatják a fedett tárolók megépítését. Sajnos, megfelelő pályázati lehetőség és támogatás hiányában, ezt is saját erőből kell majd megvalósítaniuk. Bíznak abban, hogy következetes munkával az ehhez szükséges forrásokat elő tudják teremteni.
A vezérigazgató rámutatott, a Bakonyerdő Zrt. az elmúlt négy évben több mint 3,5 Mrd forintot fordított beruházásokra, úgy, hogy az értékcsökkenési leírás alig haladta meg a kettő Mrd forintot. A beruházások több mint 70 százaléka saját erő volt, a pályázatokon nyert forrás nem érte el a 30 százalékot! Tette mindezt úgy, hogy emellett rendezte az „örökségként” hátrahagyott swap ügyletek mintegy 400 milliós kötelezettségét, fizették a kedvezőtlen lízing és egyéb szerződések törlesztő részleteit. A fenti számokból látható, hogy mint évek óta a legmagasabb árbevételt elérő erdészeti részvénytársaság, felelősen használják fel a gazdálkodásból megtermelt pénzeszközöket, azokat a kormányzat közjóléti fejlesztési elvárásainak teljesítése mellett a munkahelyek megtartására, a versenyképesség megőrzésére fordítják – tette hozzá Varga László.
Ez a teljesítmény azonban az anyagi lehetőségeiket kimerítette, fakitermelési lehetőségük pedig hosszú távon csökken. Faiparunk azonban folyamatosan igényli a fejlesztéseket, ezért 2015-2016-ban a parkettagyártás teljes megújítását el kell végezniük. Ebben nagyon számítanak az új tulajdonosi joggyakorló segítségére, és a nagyvállalkozások számára is elérhető uniós pályázatokra.
Végezetül a vezérigazgató reményét fejezte ki, a vidék fejlődésének munkahelymegőrző fejlesztéseivel, köztük ezzel a most átadott beruházással elősegítik annak a célnak az elérését, hogy az állami területeken gazdálkodó erdészeti társaságoktól lehetőség szerint egyre kevesebb fűrészipari alapanyag kerüljön feldolgozás nélkül a vevőkhöz.
Varga Lászlót követően Vörös Tibor, Ugod község polgármestere lépett a mikrofonhoz.
A település első embere felidézte, hogy hány alkalommal vett részt hasonló rendezvényen, s ez örömmel tölti el, hisz’ Ugod számára mindez a fejlődést jelenti. Ezek az új alapgépek azt is jelentik, hogy továbbra is építhetnek a Bakonyerdő Zrt munkaadó szerepére. Franciavágást a Bakony kapujának nevezte Ugod polgármestere, s egy ilyen kapu megérdemli a korszerű, hatékony üzemet. Emlékeztetett, hogy ő is fölemelte szavát a Pápa-Franciavágás közötti vasútvonal megmaradása érdekében – sikerrel.
Ugyanakkor köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyet a Bakonyerdő Zrt nyújtott a közösségi épületeik parkettázásához.
Vörös Tibor után Bitay Márton Örs államtitkár mondott avatóbeszédet.
Bevezetésként ott folytatta, ahol a vezérigazgató abbahagyta: pénzből van a legkevesebb. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országos szinten és az erdőgazdálkodásban is a fejéről a talpára kell állítani a dolgokat, úgy ahogy ezt a Bakonyerdő is teszi négy éve. A Bakonyerdő Zrt egy különleges, komplex erdőgazdaság – hangsúlyozta az államtitkár. – A hatvanezer hektár erdőt kezelő gazdaságnak kiváló vadászterületei is vannak, és a Franciavágási Fűrészüzem az egyik legfejlettebb ilyen üzem. Ehhez csatlakozik a Zalahalápi Parkettagyár. Tehát, egy sok lábon álló erdőgazdaságról van szó. A sok üzem sok hasznot hoz, közötte egyre több közjóléti hasznot is. Kéz a kézben kell járnia a gazdasági és a közjóléti tevékenységnek. Kéz a kézben kell járnia természetvédelmi tevékenységnek és a fagazdálkodási tevékenységnek. Reményét fejezte ki, hogy kéz a kézben fognak járni az ehhez kapcsolódó jogszabályok is: az erdőtörvény, a természetvédelmi törvény, a vadászati törvény.
A jelenlegi kormány számára a közjóléti funkció a legfontosabb az erdő rendeltetései közül. Ez azt jelenti, hogy szeretnék minél szélesebbre tárni azt az ajtót, amely a társadalom számára megnyitja az erdőt: legyen szó bakancsos, kerékpáros vagy lovas turizmusról vagy a hazai és külföldi vadászturizmusról. Azt szeretnénk, hogy minél nagyobb társadalmi rétegeknek nyújtana lehetőséget az állami erdő.
Az az irány, amerre a Bakonyerdő halad négy éve, jó, de a tempót fokozni kell – emelte ki az államtitkár.
Hangsúlyozta, a közjóléti funkciók teljesítéséhez meg kell teremteni az alapot, a szolgáltatások fejlett faiparra épüljenek. A reális és racionális természetvédelmi szempontok maradéktalan betartása mellett megfelelő fahasznosítást kell megvalósítani, amely gazdasági funkció alapot teremt a társadalmi, közjóléti rendeltetés betöltésére.
Német kifejezésekkel érzékeltette az erdő- és fagazdasági közötti különbséget: a best möglich – a lábon álló erdő legjobb kezelésére utal, a hoch möglich – a kitermelt fából a legnagyobb hasznot adó kihozatalt jelenti.
Ezen a téren is változtatnunk kell, érzékeltette az államtitkár, ahelyett, hogy rönköt exportálunk valamilyen feldolgozott árut szállítsunk ki.
Ehhez persze magas színvonalú szaktudásra és fejlett technológiára van szükség. Vagyis minél nagyobb hozzáadott értéket kell előállítani, s ennek egyik lába a technológiai fejlesztés, a másik pedig a munkaerő. Az ország legkisebb településein élőknek nincs más lehetőségük, mint az erdőgazdaságoknál munkát vállalni, és ezáltal biztosítani a családjuk megélhetését.
A fahasználati tevékenység másik fontos terméke a tűzifa. Ennek két területét emelt ki az államtitkár: a szociális tűzifa, amely az önkormányzatok által a rászorulóknak juttatott tüzelőanyagot jelenti. Erre a célra 2012-ben egy milliárd Ft állt rendelkezésre, 2013-ban két milliárd Ft, idén pedig három milliárd Ft. A másik vonatkozás pedig a tűzifa árának a csökkentése, a rezsicsökkentés politikájába illeszkedően.
Szeretnénk a cégcsoport egészénél, a faipari üzelmeknél is azt a mentalitást erősíteni, hogy a költségeket a lehetőségekhez képest a leginkább csökkentsék, ugyanakkor a legnagyobb értéket termeljék – fogalmazott az államtitkár. - Ezen túl fontos, hogy ne csupán a passzív közjóléti tevékenységekre (kilátók és hasonlók) figyeljenek, hanem az aktív közjóléti funkciókra is, az oktatásra, az erdei iskolákra, hogy a jövő nemzedék tagjai megismerjék az erdővel kapcsolatos viselkedési formákat, az egészséges életmód lehetőségeit.
Ezen a területen is egységesítésre kell törekedni a cégcsoporton belül.
A beszédeket követően az Ugodi Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Homokbögödei Alapfokú Művészeti Iskola néptáncosai mutatkoztak be.
A táncosok után Horváth Réka, ugodi általános iskolai tanuló mondta el Czóbel Minka: Az erdő hangja című költeményét.
A kultúrműsor után az üzemcsarnokban Varga László vezérigazgató, Bitay Márton államtitkár és Vörös Tibor polgármester a nemzeti színű szalag átvágásával jelképesen átadták az új berendezéseket.
A vendégek működés közben megtekinthették az új berendezéseket. (zé)