2014. november 24. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. november 14-én rendezte a II. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferenciáját.
Csányi Sándor után Náhlik András, a NymE professzora a nagyvad által Magyarországon okozott károk ökológiai összefüggéseiről tartott előadást.
Elöljáróban leszögezte, hogy Európa kevés országában vannak elérhető statisztikai adatok a mezőgazdasági vadkárról. E tekintetben Magyarország jól áll. A rendelkezésre álló adatok szerint az európai mezőgazdasági vadkár meglehetősen magas, mintegy 6,5 millió euró.
Általános vélemény, hogy ahol a gímszarvas és vaddisznó jelen van, ott a kár 90-95 százalékát a vaddisznó okozza, a maradékot a gímszarvas.
Többnyire összefüggést mutatnak ki a vadkár és a nagyvad populációdinamikája között – elsősorban a vaddisznó tekintetében. Az előadó is utalt azokra az adatokra, amelyek szerint az 1986-os erőteljes hasznosítást követően visszaesett a vadkár, akárcsak a ’91-es évben. Ugyanez mutatható ki a 2002-ben bevezetett kvótarendszer után is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai adatok sem pontosak, mert ott, ahol átalányban egyeznek meg, barterben egyenlítik ki a vadkárt, ezek az adatok nem jelennek meg a statisztikában.
A számításoknál a terményárakkal korrigálták az adatokat.
Hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a vadállomány sűrűségétől függ a vadkár.
Érdekes illusztrációkkal mutatta be a gímszarvas mozgását GPS adatok segítségével. Érdekes megfigyelés, hogy júniusban a búzatáblának csak a széleit használja, a közepébe nem nagyon megy be.
Vaddisznó esetében megállapították, hogy a kan mozgástere nagyobb, mint a kocáé.
A tapasztalatok szerint az erdőtől való távolság növekedésével csökkent a vadkár.
A professzor ezek után a Zala megyei TÁMOP-kutatás eredményeiről számolt be.
Az összegyűjtött adatok 2100-ig három időszakot fedtek le. Azt vizsgálták, hogy az aszályos években miként alakul a várhatóan kifizetett vadkár. Az adatok alapján az összeg meredek emelkedését tapasztalták.
A kutatásból adódó javaslataik:
- a vadászatra jogosultak adatközlési körét ki kellene bővíteni: az adatokat táblánként kellene közölni, a helyrajzi számot, a táblanagyságot, a kultúrát megjelölni, a vadkár területarányát és a kifizetett összeget;
- törekedni kell az adatközlés teljessé tételére, kerüljenek be a statisztikába a jelenleg barterügyletek vagy pausal szerződések miatt kimaradt vadkárok adatai is;
- Ki kell dolgozni az országos döntéstámogatási rendszert, amely az előzőekben részletezett adatok feldolgozásával, mezőgazdasági táblákra lekérdezhetően, tartalmazza a kultúrákként valószínűsíthető vadkárt.
- a vadkárfelvételeket pontosabbá kell tenni, ehhez vitás esetekben még nem alkalmazott technikákat is érdemes kipróbálni;
- a vad károsításának következményét, annak pénzbeli hatását pontosítani kell;
- az országosan kiépített döntéstámogatási rendszer eredményeit figyelembe lehet venni a növénykultúra megválasztásakor, és - a jogalkotó ilyen döntése esetén – akár a kármegosztás mértékének megállapításakor is. (z)