2015. május 10. – Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a Közjóért Szakosztálya tavaszi kihelyezett alkalmát a TAEG ZRT és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vendégeként Sopronban és a Fertő környékén tartotta 2015. május 5-6-án.
Az OEE Soproni Helyi Csoportjának elnöke, dr. Kárpáti László, a HCS titkára, Köveskuti Zoltán, valamint a TAEG Soproni Erdészetének vezetői, Csapó József és helyettese, Bánáti László köszöntötte a résztvevőket a társaság székházában. A TAEG közjóléti programjáról Bánáti László tartott bemutató előadást.
Az 1951-ben alapított Tanulmányi Erdőgazdaság a gyakorlati oktatás támogatásán kívül vitathatatlanul a közjóléti funkciók terén fejt ki példaértékű tevékenységet.
A társaság hivatalos feladatsorrendjében ugyan az első helyet az oktatás-kutatás, a második helyet a természetvédelem foglalja el, a leglátványosabb tevékenység mégis a közjóléti funkció ellátása.
A Leghűségesebb város már a XIX. század végén híres volt a kirándulók segítéséről, a gondozott városi erdeiről. Ezt a nimbuszt a II. világháború és az azt követő egy-két évtized szertefoszlatta, de az erdő szépségei változatlanok maradtak. A helyi lakosság pedig a közjóléti lehetőségek határát a fizikai államhatárig igyekezett tágítani. Ez nem volt maradéktalanul sikeres, amit igazolnak azok a ma még élő erdészek, akiket a természet iránti érdeklődésük gyakorlása közben tartóztattak le az éber határőrök.
A hatvanas években, Sopronban lakó természetkedvelők, kirándulók, nem juthattak el a Muckra, de a Várhelyi kilátóhoz is többnyire csak ellenőrzés után rándulhattak ki, hogy Brennbergről, Hidegvíz-völgyről ne is beszéljünk. Aki pedig az ország más tájékán élt, az nem is álmodhatott e tájak megismeréséről. No de ne vágjunk az események elébe! A helyzet gyökeres megváltozásáról lesz még szó e túra kapcsán.
A TAEG is ugyanolyan követelmények közepette teljesíti feladatát, mint a többi 21 erdészeti társaság, de esetében az oktatás-kutatás a meghatározó.
A társaság az erdészeteken és a fafeldolgozó üzemen kívül „gondozza” még a Tómalmi csemetekertet, a Káldy József Erdőgépfejlesztési Központot, a motorfűrészes tanpályát és a vadászati tanterületet.
Az ország második leglátogatottabb parkerdejét hivatalosan 1970-ben létesítették, de az ötlet és a megvalósítás kezdete Muck András egykori erdőmester nevéhez kötődik, a XIX. század végén.
A látogatók száma napjainkban meghaladja az egy milliót, de már 1930-ban is mérték a látogatottságot, ami akkoriban a 35 ezret érte el. Öt év múlva pedig már a százezret. A II. világháború után a közjóléti erdőgazdálkodás, miként a közjó is, megszűnt.
Az újabb föllendülés akkor következett el, amikor a soproni parkerdő fejlesztési koncepcióját dr. Csapody István, dr. Juhász Miklós és dr. Mollay Jánosné Madas Gabriella erdőmérnökök 1971-ben kidolgozták.
A vállalat 1970-es alapító levelében megfogalmazott terveket azonban csak 2012-re sikerült megvalósítani.
Napjainkban már remek közjóléti infrastruktúrával büszkélkedhet a társaság. 369 km jelölt turistaút vezet erdeikben, tíz kilátóról gyönyörködhetnek a kirándulók. Ezeken kívül számos erdei sportolási lehetőség is kínálkozik: lovas utak, sípályák és sífutó pályák, erdei tornapálya, hegyikerékpár pálya, downhill pálya áll rendelkezésre a sportolni vágyóknak.
Az erdei emlékhelyeknek is bővében van a soproni erdőség, gondoljunk csak a Várhely környéki kelta sírokra, a halomsírra, amely közelében rendezi a társaság a kelta ünnepet július első szombatján. Ennek a rendezvénynek sajnos létszámkorlátai vannak, maximum 1500 főt képes a helyszín befogadni.
A legújabban dicsőséget hozó attrakciójuk a Páneurópai Piknik helyszíne, amely a közelmúltban kapott Európai Emlékhely címet.
A társaság gondozza a Nagycenki Kastélyparkot és a hársfasort is.
A Deákkút pedig a soproni parkerdő bölcsője, amely már az 1700-as években kedvelt célpontja volt a helyieknek.
A Ciklámen tanösvény volt az első hazai tematikus bemutató sétaút. A Várisi erdei út pedig az Ojtozi csata emlékművének ad helyet, mely emléket állít a 45-ös soproni gyalogezred hősies helytállásának.
Ami a terveiket illeti, a Károly-magaslaton új büfét létesítenek, és kialakítanak egy vadászati tanösvényt.
Nagy feladatnak bizonyul a Muckon található egykori őrs rendbe hozása, amely jelenleg magántulajdonban van.
Egy lombkorona tanösvény megépítését is tervezik, amelynek a pontos helyét még nem jelölték ki.
A kerékpárosok pedig remélhetően két keréken juthatnak el közvetlenül a klingenbachi átkelőtől a hegyvidéki utakra.
Csapó József elmondta, hogy részben saját, részben külső forrást felhasználva folytatják a beruházásaikat. Végezetül hozzá tette, hogy a Soproni Önkormányzattal nagyon jó kapcsolatot és együttműködést valósítanak meg. (zé)