2015. május 11. - Az erdő- és vadgazdálkodókat érintő kártérítési jogi konferencia a Mecsekerdőnél
Az állami tulajdonú erdőgazdaságok részvételével immár negyedik alkalommal rendeztek jogi konferenciát; a szervező és házigazda feladatait ezúttal a Mecsekerdő Zrt. vállalta magára.
Az erdőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban alkalmazandó speciális jogterületekkel kapcsolatos, mindennapokban felmerülő jogesetek sok olyan kérdést felvetnek, amelyekre csak a gyakorlat szakemberei tudnak megfelelő válaszokat adni. Ez indította arra 2013-ban a Pilisi Parkerdő Zrt-t, hogy hagyományteremtő szándékkal megrendezze az állami tulajdonú erdőgazdaságok és egyéb meghívottak részére az első erdőgazdasági jogi konferenciát. A jó példát azóta többen is átvették, és hasonlóan a többi szakterületen tapasztalható évtizedes együttműködéshez, immár a jog területén is hagyománnyá válik az állami erdőgazdaságok munkatársai közötti közös gondolkodás.
2015. május 6-án a Mecsekerdő Zrt. adott otthont „Az erdő- és vadgazdálkodó kártérítési felelősségének változásai az új Ptk. szabályozásában – a bíró szemével” címmel a Kövestető Vendégházban megtartott jogi konferenciának.
Az előadókat és a meghívott vendégeket Keszi László, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Ezt követően dr. Sárhegyi Zoltán ügyvéd (Sárhegyi Ügyvédi Iroda) nyitotta meg a rendezvényt. Bevezetőjében elmondta, hogy örömére szolgál az állami erdőgazdaságok együttműködési készsége a jogi konferenciák kapcsán, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is megmarad. Leszögezte, hogy fontosnak tartja az erdő- és vadgazdálkodás során felmerülő speciális jogi kérdések közös megvitatását, egységes jogi álláspont kialakítását és képviseletét, mivel ez tudja megfelelően alakítani a joggyakorlatot a gazdálkodók és a bíróságok oldalán is.
A konferencia moderátori tisztét dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke töltötte be, aki gyakorló bíróként és vadászként értékes és lényeglátó észrevételeivel, előadások közötti átkötéseivel és összefoglalójával biztosította a konferencia zökkenőmentes lefolyását, azt követően pedig az élénk szakmai tanácskozás kibontakozását.
A rendezvényen jeles meghívott előadók és hozzászólók ismertették szakmai véleményüket az erdőgazdálkodókat és vadgazdálkodókat érintő kártérítési jogesetekkel kapcsolatban, különös tekintettel az új Polgári törvénykönyv rendelkezéseire. Emellett mind az előadók, mind a hozzászólók kitértek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) legújabb módosítására, amely 2015. május 5. napjától kezdődő hatállyal módosította a vadászható állat által okozott károkról szóló 75/A. §-t.
Dr. Lábady Tamás címzetes egyetemi tanár, a Pécsi Ítélőtábla nyugalmazott elnöke a vad és gépjármű ütközésekkel kapcsolatos kártérítési jogról fejtette ki nézeteit. Nagy ívű előadásában a korábbi bírósági joggyakorlat ismertetésétől a tavaly hatályba lépett Ptk-ban megfogalmazott, a vadászható állat által okozott károkért való felelősség szabályaira kitérő értelmezési kérdések taglalásáig sok értékes gondolatot fogalmazott meg. A vadbiológiai kutatási eredmények alapján Lábady professzor kifejtette, hogy a vadászatra jogosult felelőssége az általa kezelt vadállomány mozgásának nyomon követése, szükség esetén pedig a közutak mentén a megfelelő figyelmeztető és sebességkorlátozó tábla kihelyezésének kezdeményezése a közútkezelőnél. Ez a vadászatra jogosult ellenőrzési körébe tartozó kérdéskör. A Vtv. legfrissebb módosítása tekintetében ugyanakkor utalt a „lex specialis derogat legi generali” és a „lex posterior derogat legi priori” ősi jogelveire. A vadászatra jogosult felelősségének megítélése kérdésében tehát a jogalkotó által megalkotott speciális szabály elsőbbséget élvez az általános szabállyal szemben, jelen esetben a Vtv. a Ptk-val szemben. Emellett mindig azt a jogszabályt kell hangsúlyosabban figyelembe venni, amit a jogalkotó később alkotott meg, tehát a módosított Vtv. új rendelkezéseit.
Dr. Döme Attila, a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke előadásában az erdőgazdálkodókat érintő, közutakkal kapcsolatos kártérítési jogeseteket elemezett közzétett bírósági ítéletek alapján. Bár a régióban az elmúlt években nem tekinthető számottevőnek az ilyen káresetek száma, azonban országosan több olyan ítélet található a bírósági gyakorlatban, amelyek a fák kidőlése, ágletörése miatti károkozások kapcsán születtek. A fák által okozott ilyen károkért való felelősség kérdésében a bíróságnak többnyire abban kellett állást foglalnia, hogy annak az ingatlannak a tulajdonosa, vagyonkezelője, amelyen a fa áll, milyen körülmények között felelős vagy nem felelős a károkozásokért. Különös nyomatékkal hívta fel a figyelmet a bíró arra, hogy a felelősség alóli mentesülést az új Ptk. némileg eltérő szóhasználattal, de tartalmában a régi Ptk-hoz hasonlóan szabályozza. A károkozó kimentéséhez annak bizonyítása szükséges, hogy a károkozót nem terheli mulasztás a fákon és egyéb növényzeten való, jogszabály alapján előírt gondozási munkák elvégzése körében. Az új Ptk. szabályozásának pozitívumaként fogalmazta meg továbbá, hogy a 6:521. § alapján a károkozó magatartás nyomán bekövetkezett károk vonatkozásában az oksági láncolat megszakítható, tehát még abban az esetben is véges a károkozó felelőssége, ha a kimentése nem volt sikeres.
A bírósági joggyakorlat bírói szemmel történő ismertetését követően dr. Pekár Anita, a Mecsekerdő Zrt. jogtanácsosa fák közúti károkozásával kapcsolatos jogeseteket mutatott be a Mecsekerdő Zrt. gyakorlatából az erdőgazdálkodó szemszögéből. A jogesetek kapcsán leszögezte, hogy nem egységes annak bírósági megítélése, hogy a szakrendeletekben előírt, az út menti ingatlanok tulajdonosait kötelező rendelkezés a közút mellett található fák és egyéb növényzet gondozási munkái kapcsán mi minősül a tulajdonos elvárható, gondos magatartásának. Sajnálatos módon a bíróság az erdőgazdálkodási szempontokat (az erdőgazdálkodás tervszerűségét, a különböző beavatkozások ütemezését, hatósági kontrollját, esetlegesen a korlátozások szerepét) nem értékelte a Mecsekerdőnél előfordult peres ügyekben, holott ezek lényegesen befolyásolják az erdőgazdálkodó mozgásterét. Végezetül az előadó utalt arra, hogy a felelősség alóli mentesülés az új Ptk-ban lényegileg nem változott, ezért nagy jelentősége van nem csupán a megfelelően gondos erdőgazdálkodásnak, hanem annak is, hogy a közutak mentén az állomány fokozott ellenőrzése dokumentált, bizonyított legyen.
A konferencia felkért hozzászólói között elsőként az Országos Magyar Vadászkamara Somogy Megyei Területi Szervezetének elnöke, dr. Boda Pál gyakorló ügyvédként és vadászként fogalmazta meg gondolatait elsősorban a vad és gépjármű ütközések jogi megítélésével kapcsolatban. Utalt arra, hogy a Vtv. frissen hatályba lépett módosítása szükséges volt, ugyanakkor nem teljesen számolta fel az új Ptk. által bevezetett, a vadászható állat által okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezések értelmezési problémáit.
Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens, a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének munkatársa hozzászólásában szintén a vad és gépjármű ütközésekre tért ki, statisztikai összehasonlító adatokkal szolgálva más európai országok gyakorlatából. Leszögezte, hogy a vad és gépjármű ütközések nem kerülhetők el teljes egészében, ugyanakkor a tudomány és a gyakorlat által igazolt, megfelelő védekezési módszereket (prizma, texasi kapuk, megfelelő műszaki megoldású vadkerítések az autópályák mentén) alkalmazni kell az esetszám csökkentése érdekében. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a kérdés teljes rendezéséhez szükséges lenne a felelősségi rendszer gyökeres átalakítása is, mivel az európai gyakorlat a magyarországival szemben az, hogy a vadászatra jogosultak nem felelősek a vad és gépjármű ütközések során felmerült károkért, az azzal kapcsolatos kárigényeket a CASCO-biztosítás rendezi.
Az erdőgazdálkodás, a közutakra dőlő fák és a kártérítés összefonódását dr. Ilosvai Zsolt, a Pilisi Parkerdő Zrt. jogtanácsosa is hangsúlyozta, aki drámai képekkel illusztrált hozzászólásában a tavaly decemberben történt rendkívüli jegesedést és annak hatásait mutatta be a Pilisi Parkerdő Zrt. területén. Az országosan mintegy 50 ezer hektár erdőt érintő jegesedés többek között a Vértes, a Pilis, a Börzsöny és a Mátra területein következett be, jelentős anyagi kárt okozva. A kárfelszámolás és az erdőállományok felújításának kötelezettsége mellett a Pilisi Parkerdő Zrt-nek harmadik személyek vagyonában okozott károk miatti igényekkel is számolnia kellett, jóllehet, valamennyi ügy a vis maior fogalmi körébe volt vonható.
Az előadásokat és a felkért hozzászólásokat követően a meghívott vendégeknek lehetőségük nyílt elmondani saját észrevételeiket a felmerült témákban. A felszólalások jó része a vad és gépjármű ütközésekkel kapcsolatos, a napokban hatályba lépett Vtv-módosításhoz kapcsolódott, amely a résztvevők megítélése szerint a korábbi rendhez való visszatérés következtében rendezni látszik az új Ptk. hatályba lépése után kialakult helyzetet. Többen jelezték ugyanakkor, hogy az új Ptk-nak a vadászható állat által okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai nem adnak adekvát választ a belterületi vadkárokra.
A vendégek egybehangzó véleménye alapján a színvonalas konferencia kiváló lehetőséget teremtett a különböző szakterületekről érkező jogász és nem jogász szakemberek együttgondolkodására és jövőbeli együttműködésére. A konferencia formális és informális véleménycserére is alkalmat nyújtott, amelyet a résztvevők saját szakterületükön kamatoztathatnak a továbbiakban.
A rendezvénnyel kapcsolatos pozitív visszajelzések alapján leszögezhető, hogy az állami erdőgazdaságok közötti együttműködést a jog területén is érdemes és szükséges fenntartani.