2015. május 25. - Május 16-án, Túrkevén rendezték a II. Országos Akácnapot, illetve „A faipar jövője" címmel faipari konferenciát.
Magyarország akácnagyhatalom és törekedni kell arra, hogy a jövőben is így legyen, a legfontosabb pedig az, hogy elhárítsuk az akác elleni támadásokat - mondta a földművelésügyi miniszter a második országos akácnap alkalmából tartott szombati sajtótájékoztatón Túrkevén. Fazekas Sándor elmondta: a magyar akác, az akácvirágzás és az akácméz hungarikum, a magyarság, az alföldi, a vidéki táj elválaszthatatlan része, kiváló magyar fa. Hozzátette: az akácméz egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.
Kitért arra, hogy az Alföldnek vannak olyan részei, ahol más fafajok nem telepíthetőek vagy nem maradnak meg. Túrkevén nincs erdő, de a fasorokban megjelent az akácfa, amely képes nagyon szép mézelő területet biztosítani, amely a túrkevei emberek számára is "jótétemény" - fogalmazott. A földművelésügyi miniszter felhívta a figyelmet az akácfa telepítésének, ültetésének fontosságára.
Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon. "Védekezésből offenzívára váltottunk" - fogalmazott, utalva arra, hogy míg tavaly a legfontosabb feladat az akác elleni támadások elhárítása volt, a következő időszakban már a faipari hasznosítás lehetőségeit igyekeznek minél jobban kihasználni, amelyhez minél több faalapanyag szükséges. Hozzátette: a következő évben uniós források bevonásával tervezik bővíteni az akác termelését és hasznosítását.
A sajtótájékoztatót követően Fazekas Sándor, Glattfelder Béla és Vida Tamás, Túrkeve polgármestere akácfát ültetett a városháza előtti téren, a második világháborús emlékműnél.
A sajtótájékoztató után kezdődött "A magyar faipar jövője" címmel a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett szakmai konferencia.
Vida Tamás, Túrkeve város polgármesterének köszöntője után dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, Glattfelder Béla, NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkár és Ugron Ákos Gábor, FM állami földekért felelős helyettes államtitkár tartott köszöntő beszédet. Őket a szakmai előadások követték:
Árkossy Tamás, OAFSZ Országos Asztalos és Faipari Szövetség elnöke: A magyar bútor és asztalosipar jövője. Összefogás és Stratégia
Dr. Jung László, FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke: A FAGOSZ Tevékenysége, erdőgazdálkodás, mint alapanyagbázis
Kárpáti Béla Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezető elnöke: Csemetekert, az erdők bölcsője
Dr. Borovics Attila, NAIK-ERTI főigazgató: Nemesnyár, jelen-jövő
Dr. Toldi Ottó, Szent István Egyetem Genetika és Biotechnológiai Intézete intézetigazgató: Az akác mint megújuló ipari nyersanyag: magas hozzáadott értékű bioaktív metabolitok izolálása nem hasznosított technológiai hulladékokból.
Dr. Kovács Gábor, Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docens: Fás szárú ültetvények szerepe hazánk jövőbeni faiparában.
Mannó Pál, Trust Hungary Zrt. cégvezető: Hordót a borhoz, bort a hordóhoz. A magyar faipar jövője egy hordógyártó szemszögéből
Erdélyi Gábor, Robinia Group Kft. ügyvezető: Akácfa termékek innovációja: lehetőségek és korlátok
Szabó Noémi, Derula Kft. gazdasági vezető: Rétegeltlemez magyarországi nyárfából Szolnokon
Támba Miklós, Napkori Erdőgazdák Zrt. igazgatósági elnök: A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében.
Vida Tamás, Túrkeve polgármestere köszöntötte a megjelenteket.
Jelezte: biztos volt, aki furcsállotta, hogy Túrkevére szólt a Faipari konferencia meghívója, hiszen ez a környék nem az erdeiről és faiparáról híres, bár itt is vannak fatelepek és remek asztalosok. Ugyanakkor az itt élő emberek életében fontos szerepet játszik az akác fa, ennek valamennyi felhasználása, mind az élelmiszeripari, mind a mezőgazdasági, mind az ipari, építőipari felhasználása.
Felhívta a hallgatóság figyelmét a város vendéglátására, vendégszeretetére, illetve XVII. Kevi Juhászfesztiválra, mely itt a legnagyobb rendezvény az év során. Bízik benne, hogy lesz aki a konferencia után vagy másnap akár családjával, ismerősével felkeresi a Fesztivált. Mivel szombaton kunkapitány választás is van, a konferencia megnyitása után miniszter úrral el kellett mennie a fesztiváli eseményekre.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntötte a résztvevőket, az Akác Koalíció tagjait a II. Akác nap alkalmából, majd így folytatta:
A teremben jelen lévők tisztában vannak az akác fontosságával. A helyszín fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Nagy megtiszteltetés Túrkeve, a Nagykunság számára, hogy ez a tanácskozás ma itt van. Olyan városban vagyunk, mely határában minimális erdőterület van, ahol az ember nagyon örül, ha egy fát fel tud nevelni, hiszen itt az éghajlat, a talaj nem kedvez az erdőtelepítésnek, a faültetésnek. Túrkevén nincs erdő, fasorok vannak, ezek döntően akác fasorok. A táj, a határ képe elválaszthatatlan az akáctól. Ahogy mondani szokás: ha szépen virágzik az akác, akkor jó búzatermés is lesz. Búzából ugyanakkor a Kunság igazán kiválóan teljesít immár évszázadok óta, erről a Himnusz is tanúskodik.
Az alföldi táj, az alföldi ember környezete elválaszthatatlan az akáctól már hosszú évszázadok óta. Az akác, amely hungarikum, rengeteg jótéteménnyel halmoz el bennünket a fa hasznosításától kezdve a talaj, a termőföld védelmét jelenti, mézet ad, melyből kiváló ennivalók készülnek. A népművészetben is megvan az akác szerepe: népdalokban, magyar nótákban is hallhatunk róla.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az Akác nap, mint fontos dátum megszületett tavaly, Tessedik Sámuel születésnapján. Felhívja a figyelmet ennek a növénynek a fontosságára, arra a kultúrára, amit ez jelent az erdészetben, a gazdálkodásban, a magyarság életében. Feladatunk, hogy ezt erősítsük és azt a munkát, amit Önök végeznek az akáccal, a korszerű erdőgazdálkodással, a fafeldolgozással, azt állami eszközökre támaszkodva is segítsük.
Tudjuk, hogy mintegy félmillió ha Magyarországon az akác terület, 467 ezer hektár, ami a hivatalos statisztikában szerepel. Ez az erdők negyedét jelenti. Tehát a legelterjedtebb erdei fafaj. Az állami erdőgazdaságoknál 11 százalékot képvisel, a magán erdőgazdálkodásban a térfoglalása lényegesen nagyobb.
Visszautalok azokra a vitákra, hogy özönnövény. Ki kell-e irtani, vissza kell-e állítani az akác előtti állapotokat? Ez a vita nagyjából eldőlt az elmúlt egy-két évben. Egy uniós rendelettervezet is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a társadalom ezt a témát megvitassa. A Kormány felfogása az, hogy az akácot támogatni kell. Ehhez megfelelő erdőtelepítési támogatás, a jogi környezet alakítása is szükséges. Ugyanakkor a természetvédelmi területeken más a helyzet, ott 26 ezer hektár akácos van, onnét az akácot fokozatosan ki kell szorítani, s átalakítani őshonos fafajú erdővé. Nyilván ott, ahol ez egyáltalán lehetséges. Differenciált megközelítés kell.
A természetvédelem, az erdőgazdálkodás eszközrendszere, feltételrendszere, céljai összehangolhatóak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az akác - melynek jótéteményeiről már beszéltünk - a lehető legmagasabb feldolgozottsági szinten idehaza hasznosuljon. Késztermékek formájában kerüljön exportra.
A mézről is beszélni kell: 24-25 ezer tonna mézet termelünk, aminek a fele akácméz, prémium termék. Rendkívül finom és keresett nyugaton is. Egy része hordós kiszerelésben kerül a nyugati piacokra, felségjel nélkül kerül forgalomba. Nem könnyű megdolgozni a német, nyugat-európai piacot. Szándékunk, hogy támogassuk: minél több magyar csomagolással, magyar címkével jelenjen meg az üzletek polcain. Van is e téren előrelépés.
Még egy dolgot szeretnék említeni: a homoki szarvasgombát. A Jászságban az akácosok alatt adja a legnagyobb gyűjthető mennyiséget, ez is olyan, ami gyakran nem szerepel a sajtóban. Az akácos e jótéteménye, a szarvasgomba olyan termék lehet az elkövetkező években, mint a tokaji aszú, a Herz és Pick szalámi és jó néhány más hungarikum. Ebben az irányban kell próbálkozzunk.
Végül eredményes további tanácskozást kívánt az egybegyűlteknek.
Glattfelder Béla NGM államtitkár is üdvözölte a megjelenteket és megköszönte dr. Nagy Ádám kollégájának, hogy ezt az eseményt megrendezte.
Ez érdekes együttműködés, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium és az Akác Koalíció közös konferenciájáról van szó.
Mindannyian emlékszünk arra: egy évvel ezelőtt a legfontosabb kérdés az volt, hogy megvédjük a magyar akácot, mert támadások érték az Európai Unióból és belföldön is. Az elmúlt egy év eredménye, hogy ezeket a támadásokat sikerült elhárítanunk, elhalkultak, megszűntek. Úgy tűnik, az Európai Unióban a magyar akácdiplomácia jelentős eredményt ért el. Sikerült elérni, hogy abba a rendelet tervezetbe, amelyik a veszélyes özön fajokról szól, annak a mellékletében nem szerepel az akác, innentől fogva nem kell majd üldözni, nem kell kiirtanunk. Szabadon, európai uniós források felhasználásával is támogathatjuk az ilyen növények, erdők telepítését. Nyilván nagyon fontos volt a magyar agrárdiplomácia erőfeszítése ezen a területen, de legalább ugyanilyen fontos volt az a társadalmi, tudományos támogatás, amit a Magyar Akác Koalíció nyújtott a magyar Kormánynak. Megmutatta, hogy a magyar társadalom számára az akác ügye fontos. Ha megkérdezzük az embereket, hogy melyik a leginkább magyar fa, akkor az emberek túlnyomó többsége azt válaszolja, hogy az pedig az akác.
Itt Túrkevén az akácot mezővédő erdősávként hasznosítják, illetve belterületi faként. Látható, hogy a városban is ez a leggyakrabban alkalmazott fafaj.
A mai konferenciánk nem kizárólag az akácról szól, hanem általában a faiparról. Lesznek cégek, amelyek majd más fafajok hasznosításával foglalkoznak, s bemutatják tevékenységüket.
Amit a faiparról el szeretnék mondani, annak lényege: Eléggé egyértelmű, hogy a magyar faiparnak óriási fejlesztési, fejlődési lehetőségei vannak, mert a fa és a fatermékek iránti kereslet növekszik. Ráadásul a világ más részein kitermelhető famennyiség úgy tűnik, hogy csökkenni fog, mert egyre több fenntarthatósági követelménynek kell eleget tenni. tehát az esőerdőket nem lehet kivágni. Mi Magyarországon tudunk olyan faanyagot előállítani akácból és másból, amiből megfelelő minőséggel tudjuk helyettesíteni ezeket a faanyagokat.
Éppen ezért a következő időszakban két meghatározó fejlesztési irányt szeretnénk szolgálni. Az egyik: feltétlenül szükségünk van arra, hogy több faanyag álljon rendelkezésre. Több fát kell előállítani részben azért, hogy ezt az ipari igényt ki tudjuk elégíteni, részben pedig, hogy az energetikai igényt ki tudjuk elégíteni. Ezt a faanyagot viszont, mivel fontos nemzeti kincs, a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk. Nem csak többet, hanem magasabb hozzáadott értékű termékként kell előállítani. Erre majd a Robinia Group előadása lesz kiváló példa. El fogják mondani: olyan technológiát vezetnek be, aminek eredményeképpen az akác erdőből kihozható átlagos 27%-os iparifa hányadot 60%-ra képesek emelni.
Ezekhez többfajta támogatásra lesz szükség. Egyrészt szükség lesz arra, hogy az erdőtelepítési támogatások újrainduljanak. A ma még korlátozó szabályozásokat enyhítsük, csökkentsük, megszüntessük, ahol erre lehetőség van. Pl. a Biomassza Szövetség a héten jelezte nekem, hogy a faültetvények telepítésének erősítésére javaslatokkal fognak élni megengedő jogi szabályozás érdekében. Támogatni kell és támogatni is fogjuk a faipari felhasználást elősegítő beruházásokat, amire a Robinia Group már jó példa. A 2014. végéig kiírt GINOP pályázatban rendelkeznek az első győztesek között a faipari és bútoripari beruházások. Ami listát átnéztem az eddigi győztesekről, nekem úgy tűnik, hogy 7-8%-uk a faiparból, illetve a bútoriparból kerül ki, ami azt mutatja, hogy itt valódi fejlesztési igény jelenik meg, mert ez az arány lényegesen magasabb annál, mint a faipar teljes iparon belüli hányada.
Reméljük, hogy ezen feladatok elvégzését a mai konferencia is megfelelően fogja szolgálni. Köszönöm szépen, hogy elfogadták a meghívásunkat. Mőcsényi Miklós