2015. október 19. – A XIX. Erdőrendezési Napokra Balatoncsicsón, a Bakonyerdő Zrt Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolájában került sor 2015. október 15-16-án
A szakmai továbbképzésnek is beillő alkalom témájául a távérzékelés lehetőségeit választották a szervezők az erdőrendezésben.
Az első szakmai előadást Maucha Gergely (dr. Lehoczki Róberttel közösen) a FÖMI munkatársa tartotta a Copernicus nagyfelbontású erdő adatbázisok címmel.
A Copernicus az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) közös kezdeményezése a csúcsminőségű földfelszín monitorozás kifejlesztésére. Célja, hogy megfelelő információkat szolgáltasson a biztonsággal kapcsolatos döntéshozatalhoz és egyéb felhasználók számára. Három technológiai részre oszlik: az űrszegmens, a felszíni (in-situ) adatgyűjtés és a felhasználók kiszolgálása.
Az adatszolgáltatás a légkörre, a földfelszínre (GIO Land) és az óceánokra, tengerekre terjed ki. A legfontosabb felhasználók a biztonságpolitika, a katasztrófavédelem és a globális felmelegedés kutatása. A GIO Land programnak globális, kontinentális és lokális szintje érhető el. A kontinentális szegmensben figyelik a talajfedettséget, az erdőket, a füves és vizes területeket és a víz borította felületeket.
A Corine (Co-ordination of Information on the Environment) projekt európai és hazai földfelszín monitorozásról szól, melyben a feladatuk a hazai 1:50.000 méretarányú felszínborítási adatbázis létrehozása volt.
Ennek kapcsán részt vettek a GIO Nagyfelbontású Felszínborítás Rétegek adatbázisának javításában. Ezen kívül részt vettek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felszínborítási projektjeiben, azok koordinációjában. Bekapcsolódtak a környezeti indikátorok (talajfedés, területfogyasztás) fejlesztésébe, tesztelésébe.
A Corine adatbázisban négy erdőkategóriát állítottak föl: lomblevelű erdők, tűlevelű erdők, vegyes erdők, átmeneti, erdős-cserjés területek.
Ez utóbbiak az erdő leromlásával vagy újratelepítésével, újraerdősüléssel állnak elő.
Ami az előadásban ezután következett, az alapvető ellentmondásban áll az erdészeti igazgatás által közölt tényadatokkal.
A Corine felszínborítási változások 2006-2012 közötti időszakra vonatkozó adatai a lomblevelű állomány nettó változásában 20.074 hektár csökkentést mutatnak. (Az abszolút csökkenés szerintük 66.506 hektár.) A tűlevelűek esetében a csökkenés csupán 4.616 hektár, a vegyes erdőknél 3.277 hektár. A legérdekesebb az átmeneti területek méretváltozása, amely 78.595 hektár növekedést mutat.
Érdekesek a változások korábbi időszakokra vonatkozó kimutatásai is. A lomblevelű erdők adatai 1990-2000 között 5527 hektár nettó növekedést jeleznek. 2000-2006 között már csekély, 434 hektár csökkenést, 2006-2012 közötti időszakban viszont már jelentős, 3307 hektáros csökkenést mutatnak az adatok. A tűlevelű erdők esetében ugyanez az adatsor: 414 hektár növekedés, 562 hektár csökkenés és végül 765 hektár csökkenés 2012-ig.
Érdekes még, hogy adataik szerint 1990 és 2012 között mintegy 191 hektár erdőt alakították át évente átlagosan szántóvá vagy állandó mezőgazdasági kultúrává, illetve évente 77 hektárt mozaikos mezőgazdasági kultúrává.
Az érem másik oldalán a következő adatokat láthatjuk: mezőgazdasági művelés felhagyása erdőtelepítéssel – 1990-2012 között – 19.638 hektár. Az erdősítést külön kezelték: 32.315 hektár ebben az időszakban. Az erdőtelepítést ismét külön mérték: 475 hektár. Az erdőtelepítés és erdőfelújítás összesen a fenti időszakban az adataik szerint: 33.498 hektár.
Egy másik adatsorban erdőkitermelés és erdőfelújítás egyben szerepel a következők szerint: 1990-2000 között: 7794 hektár; 2000-2006 között 12.643 hektár; 2006-2012 között: 13.061 hektár.
A lombkorona fedettséget saját osztályozás alapján sorolják be. Fával nem borított területet, 0-9, 10-29, 30-100 százalékos borítottságú területet különböztetnek meg. Ez a felosztás tartalmazza az erdőket, a gyümölcsösöket, parkokat, facsoportokat, fasorokat, erdészeti létesítményeket (utak, tűzgátak, gyérítések {!}), valamint az erdőkárokkal érintett területeket.
Nem tartalmazza viszont az „erdőirtásokat”, a bokrosokat, a mediterrán bozótosokat, a magashegységi törpefenyveseket és havasi égereseket.
Származtatott erdőrétegeik osztályozása így alakul a lombkorona fedettség alapján:
fával borított területek (a 0,5 hektárnál kisebb területeket törölték)
erdőtípusok (a tematikus információk hozzáadásával: lombos vagy tűlevelű erdők)
kiegészítő réteg (a tematikus információk hozzáadásával: városi zöldterületek, gyümölcsösök).
A felszínborítási adatokból számított statisztikáik szerint az erdőterület alakulása hazánkban:
1990-2000 között: 1.722.620 hektár
2000-2006 között: 1.786.853 hektár
2006-2012 között: 1.415.566 hektár.
Az ország területének százalékában pedig:
1990-2000 között: 18,52 százalék
2000-2006 között: 19,21 százalék
2006-2012 között: 15,22 százalék.
A munka a kapott adatok ellenőrzésével fejeződik be. Ezek eszközei többek között az ortofotók, az Image 2012, a MEPAR adatbázis.
A lombkorona lefedettség mérésének gyakoribb hibái: a lefedettség átlagosan 10 százalékkal alulbecsült, ám a bokros, mocsaras területeken túlbecsült, ültetvények és kisebb erdősávok gyakran hiányoznak.
E sorok írója megjegyezte, hogy fontos volna a fogalomkészlet és a nagyon eltérő adatbázis egyeztetése az erdészekkel, és az erdőirtás kifejezés használatának mellőzése. (zé)
|
ERDŐRENDEZŐI ELISMERÉSEK
Az este folyamán Wisnovszky Károly igazgató és Szentpéteri Sándor szakmai elismeréseket adott át.
Erdőrendezői díjat kapott: Szrnka Mihály Kormos János
Erdőfelügyelői díjat kapott: Fetzer Zoltán Török Tamás
Pályázatkezelési és Támogatási díjat kapott: Braunitzer Richárdné Gyurkó Zsuzsanna
Kimagasló és példaértékű erdőtervezői munkájáért Erdőrendezői elismerésben részesül:
KORMOS JÁNOS, a Heves Megyei Kormányhivatal munkatársa, agrármérnök, erdőgazdálkodási technikus négy, erdőgazdálkodónál töltött év után, 1986-ban került az akkori MÉM Erdőrendezési Szolgálathoz erdőtervezőnek. Erdőtervezői tevékenységét azóta is, közel 30 év tapasztalatával, töretlen lendülettel végzi. Emellett rész vesz az erdőtervezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységekben is, úgy, mint az EVH, az FNM, a VÉV felvételek, illetve mostanában a Natura 2000 elővizsgálatok. A sok szervezeti és személyi változást megélt munkahelyhez és munkakörhöz hű maradt. Szakmai tapasztalatait szívesen megosztja erdőtervező és erdőfelügyelő kollégáival. Egyre növekvő és egyre szerteágazó feladatait magas szakmai színvonalon, lelkiismeretesen látja el.
SZRNKA MIHÁLY, 2006. július 3-án kezdte erdőtervezői pályafutását Szegeden, ahol rövid idő alatt felzárkózott a legjobban teljesítő kollégák mellé teljesítményben és a munkaminőségben egyaránt. Kora ellenére 2010-től már maga is fiatal kollégák betanításával foglalkozott saját munkája mellett. Az ismert átszervezés miatt nem vezetőként, de 2011-től osztályának terepi feladatait is ő irányította. Emellett részt vett a nem védett Natura 2000 területek erdőtervi előírásainak felülvizsgálatában. Mindennapi munkájában szakmailag támogatja munkatársait és segíti az erdőtervezők munkájával szoros kapcsolatban élő erdőfelügyelők, szakirányítók és erdőgazdálkodók tevékenységét.
Kimagasló és példaértékű pályázatkezelési és támogatási munkájáért Erdőrendezői elismerésben részesül:
Gyurkó Zsuzsanna, erdőmérnök, harmadik generációs erdész, akinek édesapja és nagyapja is erdőmérnökként dolgozott. Szakmai munkáját 1986-ban kezdte a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. 2005-ben került az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságára, ahol az EU-s csatlakozást követően létrejött új szervezeti egység, a Pályázatkezelési és Támogatási Osztály munkatársa lett. Munkáját a közösségi és nemzeti támogatások ügyvitelének teljes vertikumát átlátva, odaadással, ügyfélbarát módon végzi. Nagy szakmai tudással rendelkezik, pontos, precíz munkavégzésére mindig lehet számítani. Hatékonyan segíti a térségben működő erdészeti szakszemélyzet munkáját. Szakmai tapasztalatait, a különböző ügyintézési módok, eljárásrendjének kialakítása során az MVH munkatársai is figyelembe veszik, de segítséget nyújt a társhatóságok hasonló munkakörben tevékenykedő munkatársai részére is. Jól átlátja a különböző feladatokat és szervezi nem csak a saját, de kollégái munkáját is. A természet, az erdő iránti elkötelezettség meghatározó szerepet tölt be életében. Munkájával, szakmai eltökéltségével kivívta környezete, kollégái elismerését, megbecsülését.
Braunitzer Richárdné, erdőmérnök, szakmai pályáját egyéni vállalkozásban kezdte, ezt követően került az erdészeti igazgatáshoz. 1999 és 2002 között műszaki ügyintézőként munkaköre kiterjedt az erdőgazdálkodási üzemtervek összeállítására, üzemtervi kivonatok készítésére, az ügyfelek tájékoztatására és egyéb szolgáltatási tevékenységek ellátására. 2007 és 2008 között az EU társfinanszírozott támogatási feladatokkal, valamint az erdőgazdálkodók nyilvántartásával foglalkozott. 2011- től végez pályázatkezelési és támogatási ügyintézést. Fő erénye a pontosság, a precízség és a széleskörű igazgatási tapasztalat. Kapcsolata az ügyfelekkel, munkatársaival és a társszervezetekkel kifogástalan. Az erdészeti hatóság pályázatkezelési és támogatási ügyintézésében kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Kimagasló és példaértékű erdőfelügyelői munkájáért Erdőrendezői elismerésben részesül:
FETZER ZOLTÁN 1993-ban szerezte meg erdőmérnöki diplomáját Sopronban. 1993-94. között a Kaposvári Földhivatal munkatársa volt, majd 1994-ben került az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Erdőtervezési Irodájához. 1994-2008 között erdőtervezőként dolgozott különböző beosztásokban, 2006-2007 között erdőtervezési osztályvezetőként is tevékenykedett. Munkáját mindig teljes odaadással, nagy szorgalommal, kitartással végezte. Az idők előrehaladtával az ifjabb erdőtervező generációk betanítója, segítője lett. 2008 óta erdőfelügyeleti munkakört tölt be, erdőfelügyelői és különböző erdőfelügyeleti osztályvezetői beosztásban is dolgozott, mindig tudása legjavát nyújtva. Kiemelkedő térinformatikai ismereteit eredményesen hasznosítja munkája során. Kollégái szakmai és emberi kvalitásait nagyra becsülik, őket mindenkor készséggel, barátsággal segíti, ügyfélbarát, jó konfliktuskezelő képességgel rendelkezik.
TÖRÖK TAMÁS 2003 óta dolgozik az erdészeti igazgatásban, mint erdőfelügyelő. Munkabírásának és kitűnő szervezőkészségének köszönhetően 2005-től vezető, majd szakmai tanácsadó. Szakmai tudása révén tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújt a kiadmányok magas színvonalú szerkesztésében, nagy bonyolultságú, összetett ügyek megoldásában. Az Adattár vezetésében, döntések előkészítésében készségszinten alkalmazza informatikai ismereteit. A gyakran változó erdészeti jogszabályok pontos alkalmazásán túl jó érzékkel használja az eljárásjogi tudását. Fontos szerepet játszott a Bükk-hegységben végzett fakitermelésekkel kapcsolatos, Brüsszelben indított pilot ügy sikeres lezárásában. Munkája során a humánus, ügyfélközpontú ügyintézési hozzáállása erősíti az állampolgárok igazgatásba vetett bizalmát. Aktívan szerepet vállal a kezdő dolgozók betanításában, és az időszakos többletfeladatok elvégzésében, kollégáit szakmai tapasztalataival segíti.
|