2016. február 24. – Sárváron, a NAIK ERTI központjában tartotta évadnyitó alkalmát az OEE Közönségkapcsolatok szakosztálya.
Népes hallgatóság tisztelte meg érdeklődésével azt az alkalmat, amelyet a krízis/válságkommunikáció témakörében „Amikor árt a hallgatás” címmel rendezett az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok Szakosztálya Sárváron.
A program előadásból és másnapi műhelyfoglalkozásból állt. Az előadást és a workshopot is Borgulyáné Vető Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem professzora tartotta. Mindkét napon élő internetes kapcsolat működött több erdélyi helyszínnel, ahol az ottani erdész kollégák kísérhették figyelemmel az elhangzottakat, és lehetőségük volt kérdéseket föltenni illetve bekapcsolódni a vitába.
Zétényi Zoltán szakosztályelnök köszöntőjét követően Borovics Attila, az ERTI igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd Mátyás Csaba akadémikussal röviden összefoglalták az Agrárklíma Projekt kutatási céljait és eredményeit. A globális klímaváltozást elhúzódó krízishelyzetként foghatjuk föl, s mint általában a válságoknak, ennek a klímaválságnak is vannak előjelei.
Borovics Attila hangsúlyozta, hogy a kríziskommunikáció során azt is ki kell mondani, nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy majd a természet helyrehozza a bekövetkezett változásokat és hatásokat, hanem a tudományosan megalapozott erdészkedés oldhatja meg a jövőbeli gondokat. Ennek megalapozását végzik többek között a térinformatikai adatbázis létrehozásával. A rendelkezésre álló adatok segítségével belátható időn belül olyan döntéstámogatási rendszer áll az agráriumban – a mezőgazdálkodásban és az erdészetben – dolgozók rendelkezésére, amely akár néhány hektárnyi területre is szolgáltathat adatokat a várható éghajlati körülményekről. Ezek alapján lehet például megfelelő célállományokat ajánlani a gazdálkodóknak.
Mátyás Csaba kiemelte, hogy nem csak erdőről van szó, hanem minden olyan agrárágazatról, amely időjárásfüggő. Ezek a területek hazánk területének mintegy 80 százalékát teszik ki. Az erdészetben bekövetkezett egyik paradigmaváltás azt jelenti, hogy a jól ismert Járó-féle talajtani táblázatok által előírt fafajok ma már szinte elfelejthetők. Elsősorban az erdőművelők szembesülnek ezekkel a gondokkal. Nem leszünk a jövőben sem abban a helyzetben, hogy teljes bizonyosságú megoldásokat ajánljunk – tette hozzá Mátyás professzor. – Hangsúlyozta a szakmai továbbképzés fontosságát, hisz a jövőben egyre inkább kockázatokban és valószínűségekben kell gondolkodni. Ezek pedig a rendszer belső sajátosságaiból fakadnak. Előre bocsátotta, hogy a szaporítóanyag-választással kapcsolatban két publikáció fog hamarosan megjelenni az Erdészeti Lapokban illetve az Erdészeti Tudományos Közleményekben. Ezekkel a gondokkal a hazai erdészek szembesülnek legelőször, mivel Magyarország a szárazsági határon terül el – hívta föl a figyelmet. Megemlítette a növedékgyorsulás jelenségét is, amely ma már megfigyelhető, ám csak akkor, ha az ehhez szükséges csapadék rendelkezésre áll.
Ennek a nagy adatmennyiségnek a kezelését segítik a kutatócsoport informatikusai, Illés Gábor (ERTI) és Nyull Balázs (DigTerra Kft.).
A klímaváltozás krízisaspektusának vázolása után Zétényi Zoltán a cégvezetők krízis-fenyegetettségéről szólt. Utalt a szakmatörténetben évtizedről-évtizedre végigkövethető vezetőváltásokra, a különböző természeti katasztrófákra, végül a közelmúlt két válsághelyzetére, a KEHI-vizsgálat kiszivárogtatására és az ÁSz-jelentések hatására. Ezek a társadalmi-politikai és természeti tényezők komoly terhelést jelentenek a vezetőknek, és végletekig próbára teszik a pszichés állóképességüket. (z)