2016. március 22. – A Pro Silva Hungariae kitüntetések átadására és Bedő Albert szobrának felavatására került sor 2016. március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából, az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150 éves jubileumán a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében illetve az Agrárpalota árkádjai alatt.
A kitüntetések átadását követően az ünneplő közönség kivonult az Agrárpalota árkádjai alá.
Fazekas Sándor miniszter mondott ünnepi megemlékező beszédet kálnoki Bedő Albert szobránál.
- Egy olyan székely embernek állítunk szobrot, aki egész életében a magyar erdőkért küzdött és munkálkodott. Wágner Károly mellett ő a második erdész, akit példaképül állítunk a jelen és a jövő elé. A magyar erdészet értelmi fejlődése képezi zálogát a magyar erdők állapotának – hallhattuk az idézetet. - A magyar erdőgazdálkodást nincs okunk félteni, mert olyan szakemberek rakták le alapjait, mint a most ünnepelt Bedő Albert, aki a magyar erdőgazdálkodás egyik legkiemelkedőbb alakja – fogalmazott a miniszter. – Tevékenysége nagyon szerteágazó volt, s talán nincs is az erdőgazdálkodásnak olyan ága, amelyben ne alkotott volna maradandót. Munkásságában ötvöződik a székely emberek évezredes hozzáértése a fához, és a természet szeretete. A 150 éves jubileumát ünneplő Országos Erdészeti Egyesület megalapításának ő volt az egyik előkészítője, első titkára, alelnöke és később tiszteletbeli elnöke. Nevéhez fűződik az egyesület Alkotmány utcai székházának fölépítése is. Köztisztviselőként főerdőmester, majd az állami erdők főelőadója, végül földművelésügyi államtitkár volt. Bedő a ma is működő színvonalas Erdészeti Lapok szerkesztője volt hosszú évekig, amelyben rendszeresen publikált is. Hozzá kötődik az első magyar erdészeti közgyűjtemény létrehozása is. Szerepe kiemelkedő volt az erdészeti kutatások megindításában, s a szakirodalmi munkássága a mai napig hiányt pótló. Tudományos munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta 1885-ben. Gondoskodott a magyar nyelvű szaknyelv és szakirodalom megteremtéséről. Szívén viselte a magyar nyelvű erdészeti szakoktatás ügyét. Fontosnak tartotta az alsó fokú állami erdészképzés megteremtését, és az erdészszakma szakemberekkel történő ellátását. Meghatározó szerepe volt az 1879-ben megjelenő új, európai színvonalú, korszerű polgári erdőtörvény megalkotásában, amit Diwald Adolffal és Wágner Károllyal készített elő. Képviselőként kiállt a magyar mezőgazdaság támogatásáért, másrészt rámutatott a magyar nincstelen parasztság és földművelő munkásság sanyarú helyzetére. Egyben sokat tett szülőföldje, Székelyföld felemelkedéséért.
A miniszter hangsúlyozta, a mi örökségünk és egyben feladatunk, hogy Bedő Albert nyomdokain járva híven és szakértelemmel vigyázzunk nemzeti kincsünkre, az erdőre. Majd idézte örökérvényű szavait: Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel, egyetértéssel és összetartással!
A minisztert követően Zambó Péter, az OEE elnöke lépett a mikrofonhoz.
Bedő Albertnek olyan emberként állítunk szobrot, aki országos főerdőmesterként, államtitkárként, országgyűlési képviselőként ezen a helyen dolgozva alkotott maradandót a hazai erdőgazdálkodás intézményesítése területén. Sőt, a környék arculatának kialakításához is maradandóan hozzájárult, hisz’ ma is áll az Alkotmány utca sarkán az Országos Erdészeti Egyesület székháza, amelynek építésében gróf Tisza Lajos egyesületi elnök mellett neki is nagy szerepe volt. Az abban az épületben felállított ravatalról indult utolsó útjára is, hogy szülőföldjén, a Kovászna megyei Kálnokon leljen végső nyugalomra.
98 év után tért vissza a szobra a fővárosba, hogy emléket állítson nagyszerű életútjának. Külön öröm, hogy erre a visszatérésre éppen az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150 éves jubileuma alkalmából kerül sor – hangsúlyozta az elnök. – Bedő Albert titkárként, alelnökként és tiszteletbeli elnökként is egész életében szolgálta az egyesületet. Nem túlzás, hogy az ő elkötelezettsége nélkül ma nem ünnepelhetnénk az egyesület megalapításának 150 éves jubileumát. Méltó helyre, jó társaságba került a szobor – fogalmazott Zambó Péter. – A szemközti falon látható a panteon másik erdész tagjának, Wágner Károlynak a képmása. Akárcsak az életben, a tanítvány követte mesterét. Wágner Károly, a Selmeci Akadémia tanáraként figyelt fel Bedőre, és szakmai életútjuk ezt követően összefonódott. Wágner és Bedő együtt teremtették meg a közjót szolgáló magyar erdőgazdálkodás alapjait. Azét az erdőgazdálkodásét, amelyből az elmúlt évszázadban kinőhetett a hazai természetvédelem, amely a fásítási programok megvalósításával segített kiheverni a trianoni veszteségeket, és megduplázta az ország erdőterületét. Amely a háborúk, gazdasági fellendülések és válságok közepette is megőrizte közös nemzeti kincsünket, a magyar erdőket. Az általuk lerakott, az Országos Erdészeti Egyesületben megtestesült másfél évszázados alapra bátran lehet a jövőt alapozni. Ez az alap időtálló, mert ez a közjó szolgálata. Ez nem csupán a múlt, ez a jövő útja. A magyar erdőgazdálkodás napjainkban is a közjót szolgálja, a vidéki foglalkoztatást, a természetjárást, a természeti értékek megőrzését, és a fenntartható nyersanyagtermelést egyaránt. Ezen az úton haladva van jövője ágazatunknak. Bedő Albert személyisége nem csak a múltat és a jövőt kapcsolja össze, hanem a határon túli és az anyaországi szakembereket is. Ezt az összetartozást fejezi ki egyesületünk jubileumi vándorgyűlése júniusban, melynek ünnepi programját Bedő Albert szülő- és nyughelyén a Kovászna megyei Sepsikőröspatakon és Kálnokon tartjuk. Bízunk benne, hogy Bedő Albert sírja a kálnoki unitárius temetőben ettől kezdve szakmai zarándokhellyé válik. Rójuk le kegyeletünket Bedő Albert szobránál, és példája sarkalljon bennünket arra, hogy a mi mai munkánk is jelentsen a következő generációk számára olyan szilárd alapot, mint amit nagy elődeinktől, Wágner Károlytól és Bedő Alberttől örököltünk.
A beszéd elhangzása után Fazekas Sándor miniszter, Bitay Márton államtitkár és Zambó Péter elnök közösen leleplezték kálnoki Bedő Albert mellszobrát az Agrárpalota árkádjai alatt kialakított panteonban.
Tordai Ernő, Sepsikőröspatak unitárius lelkésze, mielőtt megáldotta a szobrot, kiemelte, hogy megtiszteltetés számára részt venni a szoboravatáson. Annak ellenére, hogy Bedő Albert csak nagyon rövid ideig tartózkodott Sepsikőröspatakon, hisz’ édesapját máshová szólította a lelkészi szolgálat, a falu közössége a mai napig büszke neves szülöttére.
Büszkék vagyunk arra, hogy sokrétű szakmai munkássága mellett, soha-soha nem feledkezett meg származásáról – fogalmazott a lelkipásztor, majd a nekrológ írót idézte: Az életükben megszegényedett és hajlékukban fenyegetett, lakóhelyeikért remegő székelyekről. Az Erdély földjén született unitárius vallásközösség tagjaiként immár büszkék vagyunk arra is, hogy itt a Kossuth téri panteonba egy olyan ember szobra kerülhetett be, aki tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy az innen pár száz méterre található Nagy Ignác utcai unitárius templom fölépülhessen, hogy otthonra találhasson az az unitárius gyülekezet, amely Budapesten 1881-ben alakult, és amelyet Bedő Albert egyházközségi gondnokként szolgált. Babits Mihály szerint múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonállal kapaszkodhatsz a jövőbe. Elég körülnéznünk, s láthatjuk, a mi múltunk mennyire gazdag – fogalmazott a lelkész. – Íme, ők azok a biztos fogódzók, akik szellemi hagyatékukkal példát mutatnak, és egyenes gerincű helytállásukkal tanítanak bennünket. A mai naptól kezdve pedig erős kötélként itt áll Bedő Albert is, akinek segítségével helyt tudunk állni a mai, sokszor feje tetejére állított világ kihívásaival szemben.
Végezetül kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Bedő Albert szobrát és nagyjaink emlékét, bennünket pedig segítsen, hogy életük példáját követve hűek tudjunk maradni.
Az áldást követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Andrésiné Ambrus Ildikó, az OEE alelnöke és Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere megkoszorúzta Bedő Albert szobrát.
Szakács Sándor, az OEE Erdélyi Helyi Csoportjának elnöke és Mocz András, az OEE alelnöke pedig koszorút helyezett el Wágner Károly szobránál. (zé)
