2016. március 23. – A Pro Silva Hungariae kitüntetések átadására, Bedő Albert szobrának felavatására és az erdészettörténeti kötet bemutatójára került sor 2016. március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából, az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150 éves jubileumán a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében illetve az Agrárpalota árkádjai alatt.
Lomniczi Gergely, az OEE főtitkára nyitotta meg azt a könyvbemutatót, amelyen Oroszi Sándor A magyar erdőgazdálkodás képes története című munkájának első kötetét ajánlották a szakközönségnek.
Bevezetőjében elmondta, hogy nem csupán rendezvényekkel emlékezik meg az egyesület a jubileumról, hanem kiadványok megjelentetésével is.
Oroszi Sándor a könyv fotóanyagáról elöljáróban kifejtette, hogy döntően a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archívumának 100-120 éves anyagára épül. Az első képek muzeális értékű negatívjai még üveglemezre készültek. A szerkesztés elve az volt, hogy képeskönyv jellegűen közvetítse a szakmatörténeti információkat. Utalt arra, hogy korábban hazánkban – szemben más, környező országokkal – nem volt intézményes erdészettörténeti kutatás, és ezt a feladatot az egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya vállalta magára.
Két évvel ezelőtt született döntés az egyesület elnökségében, hogy ez a kötet megjelenhessen.
Az első kötetben az erdőrendezésről, az erdőhasználatról és az erdészeti szállításról esik szó.
Örömmel nyugtázta, hogy az OEE újra visszatért a régi, könyvkiadási hagyományához, amit jól példáz ez a kötet is.
Lomniczi Gergely hozzá tette, hogy az OEE-nek kettős célja volt a könyv kiadásával: egyrészt áttekinteni azt a 150 évet, ami eltelt az egyesület alapítása óta, másrészt szülessen egy reprezentatív kiadvány a magyar erdészetről.
Ezt követően a kötet egy-egy példányát átnyújtották Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkárnak, dr. Király Pálnak, dr. Sárvári Jánosnak, Nagy Lászlónak, valamint Andrésiné Ambrus Ildikónak.
A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy a második kötet ebben az évben meg fog jelenni.
Ezt követően Andrésiné Ambrus Ildikó tartott előadást kálnoki Bedő Albert életútjáról, első helyen az iskolaalapítóról.
Fölidézte a hazai erdészeti oktatás kezdeteit a felsőfokú képzés megindulásától kezdve a közép- és alsó fokú oktatás megteremtéséig, a XVIII. század derekától kiindulva. Bár az OEE szakoktatási bizottsága már 1877-ben javasolta két erdőőri szakiskola felállítását, a döntés késett. Bedő Albert munkatársaival elkészítette az 1880-ban életbe lépett első magyar polgári erdőtörvényt. Ez a törvény már előírja a szakiskolai végzettséget az erdészeti szakszemélyzet számára. A törvény megszületését követően négy iskolában indult meg a képzés: Szeged-Királyhalom (a mai Ásotthalom), Temesvár-Vadászerdő, Liptóújvár és Görgényszentimre.
Az egyébként eltérő tanmenet szerint oktató iskolákban Bedő Albert Erdő-őr (Az erdészet alapvonalai) című műve volt „kötelező”, azonos tankönyv.
Bedő Albert szorgalmazta az erdészeti kutatások megindítását is, s ezekbe a szakiskolák is bekapcsolódtak.
Az ásotthalmi iskolának 1961-ben engedélyezték Bedő Albert nevének felvételét, és 1962-ben leplezték le a névadó szobrát.
Az alelnökasszony előadása után Sárvári János, a Wágner Károly Könyvtár őre szemelvényeket olvasott föl Bedő Albert írásaiból.
Többek között Mire van a magyar erdészetnek szüksége? című cikkét, és a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola avatásán elmondott beszédét.
Végezetül Király Pál előadásában Bedő Albert életéhez és halálához kapcsolódó kérdőjelekről beszélt. (zé)