2016. május 1. - Az Országos Erdészeti Egyesület Budapesti HM-csoportja 2016. április 18-ikán tartotta egyesületi csoportülését.
Az alkalmon dr. Illés Gábor a NAIK ERTI kutatási igazgatóhelyettese tartott előadást „Az éghajlatváltozás várható hatása az erdőgazdálkodásra” címmel.
A kutató a várható hatásokat két tényező felől közelítette meg: a kitettség és az érzékenység.
A kitettségről
A kutatások elsősorban az éghajlatváltozási modellekre épülnek. A jelenleg alkalmazott mintegy 14 különböző modell a korábbi optimista szcenárióra épül.
Ezek egyike az Aladin modell. Az Aladin projekt egy az Országos Meteorológiai Szolgálat számára rendkívül fontos nemzetközi együttműködés a korlátos tartományú numerikus előrejelzés terén. A nemzetközi projektet a Météo-France hívta életre 1990 végén és napjainkra 16 nemzeti meteorológiai szolgálat tagja az együttműködésnek. Az OMSZ a kezdetektől aktív résztvevője az ALADIN projektnek, amelynek a legfontosabb célja egy korszerű korlátos tartományú numerikus előrejelző modellrendszer megalkotása és további közös fejlesztése. A Szolgálatnál e közös modellfejlesztés eredményeképpen fut operatívan két regionális numerikus előrejelző modell (ALADIN és AROME), kiszolgálva az előrejelző szakembereket illetve a közvetlen felhasználókat – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A modellek többsége a csapadékos területet az ÉK magyarországi térségbe teszi át.
2021-2050 között megháromszorozódik a hőségnapok száma.
Mindez azzal a következménnyel járhat a mezőgazdasági kultúrák számára, hogy a tavaszi vetéseket előbbre hozza, az ősziek pedig talán jobban jönnek ki a változásból. Ebben a helyzetben a termésmennyiség szorosan összefügg a változásokkal.
A csapadékmentes napok a következő 30 év alatt eltolódnak K-re, az Alföld irányába.
Az erdőklímák átalakulnak és szinte csak erdő-sztyepp klíma lesz.
Az érzékenységről
Ennek mérésére a fatermés különbségeket vizsgálták 1961-1990 valamint 1990-2010 közötti években. A bükk esetében két fatermési osztály különbséget állapítottak meg.
Az éghajlatváltozás következtében az eddig nem jelentkezett kártevők is megjelentek.
A legsúlyosabb „tünetek” a Keszthelyi hegységben mutatkoztak a fekete fenyő pusztulásával.
A kutatásban a távérzékelési adatokra is támaszkodnak, amelyek a fotoszintézis aktivitásra, az egészségügyi változásokra vonatkoznak. E téren a NÉBIH-hel működnek együtt.
A korosztályeloszlásról megállapítható, hogy az idősebbek a fenyő állományok, középkorúak a nyarasok, míg az akácosok a fiatalabbak.
A várható hatásokról
2021-2050-re erdei fenyőnél a 4., 5. fatermési osztály kerül többségbe. Hasonlóan a bükk is a 4., 5. fatermési osztály felé tolódik el. Nyugat-Magyarországon 2-3 fatermési osztály csökkenés várható. Növekszik a hőstresszes időszak.
Megállapítható: várhatóan legalább 1 fatermési osztály csökkenés, a domb- és hegyvidékeken nagyobb lesz a csökkenés.
Alkalmazkodóképesség
Az erdők belső alkalmazkodóképessége függ a termőhelyi potenciáltól, a többletvíz meglététől (jelentős talajvízcsökkenés várható a hegyvidékeken), a fafajösszetételtől (fontos a diverzifikálás), a koreloszlástól.
A fatermelés vonatkozásában fontos, hogy milyen változások következhetnek be, milyen a termékpaletta, lényeges a gazdálkodó pénzügyi stabilitása, a feltártság és az üzemméret. Fontos a tudástechnológiai szint (agrotechnika, öntözés). Nem elhanyagolható a jogi és szabályozási környezet (vagyis mi ültethető).
Sérülékenység
Elkezdődtek a származási kísérletek, a termőhelyi alkalmazkodóképesség vizsgálata.
Megállapítható, hogy az erdei fafajoknál két-háromszoros a genetikai tartalék.
Az értékkihozatal 1-4 fatermési osztály csökkenés esetében a felére apadhat. Ez adódhat még az alacsonyabb értékű fafajok és a famagasság-csökkenés következtében is.
Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a hazai erdők fakészlete alábecsült. (z)