Szent Borbála-napi ünnepi szentmise a Sziklatemplomban (ForestPress)

Zétényi Zoltán
Krónika
2016. december 15.
Találatok: 1603
Rating:
( 0 Rating )
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 


2016. december 15. - 2016. december 4-én délután került sor a pálos atyák Sziklatemplomában a rendszerváltozást követő helyreállítása óta immár 25. alkalommal ünnepélyes főpapi szentmise keretében Szent Borbála, a bányászok védőszentje emléknapjának megünneplésére.

Az ünnepi szentmisét megelőzően a templomot teljesen megtöltő ünneplő közösség jelenlétében került sor Petrás Mária csángó énekmondó, keramikusművész szent Borbála alakját ábrázoló - az OMBKE tagjainak anyagi hozzájárulásával készült - szobrának a szentelésére.


Ezt követően a kerek évfordulóra is tekintettel az OMBKE részéről Martényi Árpád bányamérnök mondott köszöntőt, melyben kitért arra, hogy ennek a liturgikus térnek a bányászok szempontjából is kiemelt jelentősége van, hiszen olyan a liturgia helyszíne, mint amilyen egy bányabelső, formailag is egységben áll a bánya világával.
Az ünnep dr. Fabiny Tamás az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének igehirdetésével folytatódott, melyben a püspök hangsúlyos szerepet szánt az advent helyes megélésének, lelkünknek az Úrjövethez méltó felkészítéséhez Malakiás próféta könyvéből vett verssel vezette be elmélkedését: „De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!”. Reményét fejezte ki a keresztények egysége mielőbbi megvalósulásának is, amihez elengedhetetlenek a mai alkalommal megült és más hasonló ünnepek is, ezek ugyanis rendkívül fontos találkozási pontjaink!
A szentmisét a házigazda pálos atyák részéről P. Győrfi Béla Szabolcs pálos rendi szerzetes és Bíró László tábori püspök Magyarország Katonai Ordináriusa, a szentmise főcelebránsa közösen mutatták be.
Bíró püspök homíliájában tovább szőtte Szent Borbála személye kapcsán a Fabiny püspök által ébresztett, az őskeresztény egyházhoz kötődő a szent legendája köré szőtt gondolatokat.

A szent történetéből a Legenda Aureából idézett történet szerint Borbála (neve a Barbarus azaz pogány nőnemű alakjának, Barbarának a magyar megfelelője) Órigenésztől kapott tanítás alapján lett hívő kereszténnyé. Amikor édesapja toronyba záratta, a helyiség két ablaka mellé egy harmadikat is vágatott így is kifejezve a Szentháromságba vetett keresztény hitét. Nikomédiában (ma a törökországi Izmit) a provincia praefectusa, Martinianus elé vitték, aki a keresztény leányt kegyetlenül megkínoztatta, de Borbála hű maradt a hitéhez. Végül lefejezésre ítélték. Pogány apja kivette a hóhér kezéből a pallost és maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és „elemésztette" a testét.
Így Borbálát a ,,hirtelen és készületlen halál'' elleni oltalmazónak tekintik, a váratlan veszélyben, sújtólég veszélyében dolgozó bányászoknak is ezért lett a védőszentje.
Az igehirdetéseikben a püspökök a vértanú szűz alakja és tisztelete kapcsán egyaránt idézték Ferenc pápát a vértanúságban megjelenő ökumenéről, hiszen a kereszténység történelme során a kezdetektől fogva és napjainkban is sokakat üldöztek, öltek meg a világban keresztény, keresztyén hitükért.
Az oltár körüli szolgálatban, adománygyűjtésben a szent olvasmányok felolvasásában bánya, erdő és kohómérnök kollégák segédkeztek, a hívek könyörgéseit az OMBKE tagjai olvasták fel.
A szentmise végén a házigazda pálos atya P. Győrfi Béla Szabolcs mondott köszönetet a szép számban megjelent hívőknek a szentmisében való részvételükért, és kitért a templom létrehozásában nagy munkát vállaló-végző „soproniak”, bányászok, erdészek, kohászok munkája kapcsán arra is, hogy Szent Borbála ma is össze tudja gyűjteni a más-más szakmákba és keresztény felekezetekbe tartozó embereket. (A Sziklatemplom építésében és a pálosok két világháború közti magyarországi visszatérésében Pfeiffer Gyula erdőmérnök kollégánkat feltétlen említenünk kell, de mindazokat a bányász és kohász kollégákat is, akik akkor és napjainkban is tevőlegesen részt vettek az építésben, és a mai időkben is részt vesznek a szükséges fenntartási munkákban!)
A püspöki áldások következtek, majd a hívek a Bányász Himnuszt együtt énekelve búcsúztak az ünneptől.
A bensőséges ünneplés után mindenképpen elmondhatjuk, hogy az Apostoli Hitvallásban elhangzó szakasz, mely szerint hisszük a szentek közösségét (a régi megfogalmazásban egyezségét) az ünnep után mindannyiunk számára jobban érthetővé vált! Jó Szerencsét! Üdv az erdésznek! Schweighardt Ottó



  • Előző
  • Tovább
  • Kezdőlap
    • Dzsungel
    • Írjon nekünk
    • Impresszum
    • Sajtószoba
    • Állati
    • Hangtár
    • Korlátozások
    • Kutya
    • Nem fatermék
    • Videótár
  • Események
    • Események
    • Kisvasutak napjai
    • Krónika
    • Nemzeti Parkok programjai
    • Sport
    • Vadásznapok
  • Sajtószemle
    • Napilapok
    • Hetilapok
    • Havilapok
    • Televízió
      • Videók
    • Rádió
      • Felvételek
      • Az erdő hangjai
    • Hírportálok
  • Jogszabályok
    • Erdészet
    • Természetvédelem
    • Vadászat
  • Archívum
    • Magyarország erdőállományai
    • Dokumentumok
      • Erdészet
      • Faipar
      • Természetvédelem
    • Vadászat
    • Kiadványok
    • Sajtó
      • 1994
        • Hetilapok
      • 1995
        • Hetilapok
      • 1996
        • Napilapok
      • 1997
        • Havilapok
      • 1998
        • Napilapok
      • 1999
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2000
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2001
        • Napilapok
        • Hetilapok
        • Havilapok
        • Elektronikus
      • 2002
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2003
        • Napilapok
        • Havilapok
  • Több
    • Érdekességek
      • Ki kicsoda
      • Év fája
      • Múzeumok
      • Kutatás
        • Erdészet
        • Vadászat
        • Faipar
        • Természetvédelem
    • Erdei Iskolák
      • Alföld
      • Dokumentumok
      • Dunántúl
      • Északi-középhegység
      • Kiadványok
      • Rendezvények
    • Erdei vasutak
      • Dokumentumok
      • Határon túli erdei vasutak
      • Hazai erdei vasutak
      • Kiadványok
      • Menetrend
      • Rendezvények
    • Szabadidő
      • Művészet
        • Képzőművészet
        • Fotó, film
        • Próza
          • Aponyus
          • Fekete István
          • Sylvester Lajos
          • Egyéb
        • Vers
          • Áprily Lajos
          • József Attila
          • Szabó Lőrinc
          • Reményik Sándor
          • Winkler András
          • Váci Mihály
      • Gyerekeknek
        • Rendezvények
          • Dokumentumok
        • Könyvek
        • Csináld magad
        • Mesék
        • Kiállítás
        • Galéria
      • Kirándulóknak
        • Rendezvények
        • Kiadványok
        • Tanösvények
        • Célpontok
        • Erdei emlékhelyek
      • Jó tudni
        • Állati
        • Gombák
        • Ízeltlábúak
        • Kutya
        • Lágyszárúak
    • Hagyomány
      • Életút
      • Események
      • Intézmények
      • Kapocs
      • Kiadványok
      • Külföld
      • Tanárok
      • Vándorgyűlések
      • Városok
      • Nótáink
We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies. Read more about our Privacy Policy.
I accept