2017. január 16. - Az OEE Erdők a Közjóért Szakosztálya 2016. évi őszi kihelyezett szakosztályülését 2016. november 14-15-én, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. területére szervezte, a társaság közjóléti tevékenységének tanulmányozása céljából.
Első nap késő délelőtt volt a találkozó a bugaci Bucka Szállónál, ahol a szállásunk is volt. A 11 fős csapatot Sulyok Ferenc vezérigazgató, Koczka Zoltán termelési vezérigazgató-helyettes és Fodor Mihály, a Bugaci Erdészet igazgatója köszöntötte. A programismertetést követően az erdőgazdaság autóiba szálltunk és elindultunk első állomásunk, a keceli parkerdő felé. A parkerdőnél csatlakozott hozzánk a Császártöltési Erdészet igazgatója, Gál Sándor, aki részletesen mesélt az erdészet területén történt közjóléti fejlesztésekről.
Korábban elsősorban az erdőgazdaság északi, Kecskeméthez közeli területein történtek közjóléti beruházások, ezért egy ideje tervezetten hoztak létre turisztikai létesítményeket a megye délebbi pontjain is. A keceli parkerdő 2014-ben létesült, és érdekes módon az önkormányzat kereste meg az erdészetet a parkerdő iránti igényével, ugyanis a 9600 fős város vezetése felismerte annak jelentőségét. Az erdészet partner volt a megvalósításban és végül is önkormányzati forrásból létesült a parkerdő a Kecel 10 K erdőrészletben. Az eső elleni védőházikók, és ismertető táblák mellett a Rózsaberek tanösvény bejárása nyújthat élményt, valamint a parkerdő közelében az Alföld jellemző erdőtársulási is megfigyelhetők. Érdekességként megtudtuk, hogy a 2007. évi Vándorgyűlés egyik helyszíne volt a jelenlegi parkerdő.
Következő állomásunk a 2003-ban két eső elleni védőházikóval létesült, és azóta folyamatosan fejlesztett császártöltési parkerdő volt. A 2250 lélekszámú település mellett húzódó parkerdő területe 3,78 ha. A 2013-2014-ben történt felújítás és fejlesztés nyomán jelenleg 300 fő tud egy időben kényelmesen helyet foglalni és tudja kihasználni a 12 tűzrakó hely, a játszótér és a focipálya nyújtotta lehetőségeket. A létesítményeket 2 db illemhely és egy vízvételezési hely teszi teljessé. A szakemberek elmondása szerint a parkerdő kihasználtsága jó, ami nagyrészt a faluhoz való közelségnek köszönhető, ugyanis mindössze 800 méterre található a szélső házaktól, így gyalog is kényelmesen, rövid időn belül elérhető. Az üzemeltetésből az önkormányzat is kiveszi a részét, mivel a szemétszállítást ők intézik. A helyi lakosság megbecsüli a kihelyezett létesítményeket, rongálás nincs, így a fenntartása is könnyebb az erdőgazdaság számára.
Ezt követően a KEFAG Zrt. legújabb létesítményét, a császártöltési kulcsosházat tekintettük meg. A kétszintes, összesen 16 férőhelyes, egy darab akadálymentesített szobával is rendelkező épület tulajdonosi igény nyomán jött létre a mai kor igényeinek megfelelően. A helyszín kiválasztásának több oka is volt, egyrészt a falu, Császártöltés egy üde színfolt a környéken, igazi turista attrakció, emellett az Alföldi Kék túra is átszeli a települést, sőt a Mária útnak is van egy leágazása ide. Ha ez nem lenne elég, a közelben található Hajós, amely a pincefalujával és a Főkáptalani Borút ösvénnyel még egy turisztikai kapcsolódást jelent. A 2016. évi Erdők Hete rendezvényei keretében adták át az épületet, amelynek falait belülről a bugaci alkotótábor résztvevőinek festményei díszítik. A tervek között szerepel egy másik kulcsosház megépítése Solt város közelében.
A jánoshalmi parkerdőhöz már szürkületben érkeztünk. A 2015 decemberében elkészült, belterületen elhelyezkedő parkerdő 2,6 hektáron terül el. A két eső elleni védőházikóban egyszerre mintegy 80 fő tud helyet foglalni, ezen kívül 4 tűzrakó hely és 4 szeméttároló, a gyermekek számára pedig hinta és csúszda található. Sajnos a többi parkerdőhöz képest itt nagy feladatot jelent a megőrzés, ugyanis a folyamatos rongálások eddig már több mint hét millió forintos kárt okoztak.
Visszatérve szálláshelyünkre a vezérigazgató részletesen beszélt az erdőgazdaság közjóléti tevékenységéről. Hazánk legnagyobb megyéjében gazdálkodva több mint 56 ezer hektár erdőt kezelnek. Megtudtuk, hogy a megyében 60 százalék a magánerdők aránya a korábbi erdőtelepítések miatt, így a közjólét is több szereplős szektor. Korábban elsősorban Kecskemét környékét fejlesztették, hiszen megyeközpontként ott volt a közjóléti létesítmények iránt fokozott igény. Az erdőgazdaság közjóléti tevékenysége alapvetően hét létesítmény köré szerveződik:
2003-ban indult a Vackor Vár Erdei Iskola, amely jól megközelíthető, a Szent Hubertusz parkerdővel együtt jól működik, folyamatosan fejlődik, köszönhetően többek között kedvező elhelyezkedésének.
A Kecskeméti Arborétum 62 hektáron terül el a város szélén, jelenleg ingyenesen látogatható. Az erdei tornapályát magába foglaló park nagyon népszerű, rengeteg látogatót vonz.
A Csalános parkerdő még a ’70-es években létesült, fokozott igénybevétel mellett sajnos jellemző a vandalizmus. Fejlesztése tervben van, feltárás után a különböző sportok hódolóinak alakítanának ki pályákat.
Bugac: Alföldfásítási Múzeum
Parkerdő: Kecel, Császártöltés, Jánoshalma
Kelebiai parkerdő: túraútvonal, sportpálya, határ közeli elhelyezkedése miatt akár Szabadka város kiránduló erdeje is lehetne.
Kulcsosház: császártöltési és a tervezett solti.
A közjólét mellett képet kaptunk a zrt. egyéb tevékenységeiről is. Összesen 12 csemetekertet tartanak fenn, külön vizsgálják az erdősítésekhez használt magvakat a magközpontban, dolgoznak egy helyi fatermési táblán a szürke nyár és a fekete fenyő vonatkozásában. Emellett egyre jobb eredményeket érnek el a jó minőségű vadállomány szakszerű kezelésével, hasznosításával.
A második nap első programjának vezetője Fodor Mihály erdészetvezető volt, aki részletesen bemutatta a Bugaci Erdészet munkáját. Az erdészet az erdőgazdaság egészéhez hasonlóan sokrétű tevékenységet folytat. Három saját csemetekertet üzemeltetnek, ahol a kézi munkákat kizárólag közfoglalkoztatottakkal végeztetik. Az évi kb. nettó 50.000 m3 volumenű fakitermeléssel összefüggésben jelentős erdőfelújítási feladat keletkezik. A 10.000 hektáros, közel 70 százalékos erdősültségű vadászterületen évente mintegy 310-320 db. nagyvadat lövetnek, emellett apróvadra is szerveznek vadászatokat, valamint élőnyúl befogást is végeznek. A vadászati tevékenységet kiegészíti, illetve turisztikai szerepe is van az erdészet által fenntartott Bucka Szállónak és a Bugaci Vadászháznak. Az erdészeti telep saját részre, illetve a szomszédos Móricgát település kb. 50 háztartása számára saját ivóvízbázissal rendelkezik, és annak üzemeltetését végzi. Az ivóvíz 202 méter mélyről érkezik a felszínre.
Ezt követően rövid séta után megtekintettük az erdészet által fenntartott két fűrészüzem (Jánoshalma, Bugac) egyikét, amely kapacitását tekintve egy közepes faipari üzemnek számít. A két üzemben évente mintegy 1,3 millió darab rakodó lapot gyártanak és értékesítenek, amelynek kétharmada minősített EUR vagy EPAL raklap, egyharmada ipari raklap. Bugacon az évente feldolgozott mintegy 28.000 m3 fa fele saját termelésből származik, felét vásárolják. Egyébként a saját fát is piaci áron veszi meg a fűrészüzem. A jelenleg 45 főt foglalkoztató üzemben 2004 óta több lépcsős fejlesztést hajtottak végre és nagymértékben korszerűsítették. Fejlesztették a porelszívó rendszert, amelynek hatására egyharmaddal növekedett a keletkező fűrészpor mennyisége, amelyet téglagyárnak, hőerőműnek értékesítenek. Egy melléksor kialakításával 10-15 százalékos termelékenység növekedést értek el. Új kazánházat alakítottak ki egy 850 kw-os kazánnal, amely ellátja hővel a két szárító kamrát és az összes épület fűtését. A kazán fűtése melléktermékekkel történik, nyáron elegendő a kéreg, télen a szűkebb környékről is összegyűjtik a vágástéri hulladékot. A 2006. óta nyereséges üzem eredményeire méltán lehetnek büszkék házigazdáink, és különösen arra, hogy a fejlesztések kapcsán lecsökkent élőmunka igény ellenére egy embert sem kellett az évek során elbocsátani.
A szerteágazó szakmai munka mellett még közjóléti rendezvények szervezésére is marad energiájuk az erdészeknek. 12 éve rendszeresen tartanak 10-12 napos alkotótábort 20-25 festő részvételével, aminek a díja fejenként két kép, amelyeket az erdészet elárverez és a bevételt visszaforgatják a közjóléti költségekre. A szemléletformálás jegyében minden évben az erdészet működési területére eső községekből az ötödik osztályos tanulóknak 2 napos tábort szerveznek Bugacra jelképes összegért teljes ellátással, ahol játékos feladatokkal, tesztekkel, aktív programokkal segítik a gyerekek erdészettel, környezettel kapcsolatos helyes hozzáállásának kialakítását. Immár 3 éve rendszeresen szervezik a „Kerekezz erdészekkel” nevű egész napos kerékpártúrát, melynek során a résztvevők több megállóval, mintegy 100 km-es utat megtéve Kiskunhalasról Bugacra kerekeznek. A sikeres rendezvénynek évről évre közel 100 fő résztvevője van.
Az üzemlátogatás után visszasétáltunk a szállóval szemben álló Alföldfásítási Múzeumhoz, ahol Kaczvinszki Tamás mb. erdőművelési műszaki vezető beszélt az erdész elődök közül Bakai Lászlóról, aki 1913-ban került Bugacra erdőmesternek. Az ő idejében épült ki a Kecskemét-Kiskunmajsa kisvasút, majd Kecskemét tűzifa ellátása érdekében erdőtelepítések kezdődtek. A másik jelentős személyiség dr. Horváth László volt, aki 1955-1989-ig volt a bugaci erdészet vezetője. Munkássága alatt jött lére többek között a szálló, a múzeum, a faipari üzem, új technológiákat vezetett be, amelyek a térség erdőgazdálkodását jelentősen korszerűsítették. Az ismertető után megtekintettük az 1984-es Vándorgyűlésen átadott múzeumot, amely az alföldfásítási munkának állít méltó emléket.
Ezt követően Kecskemétre utaztunk, hogy megnézzük az erdőgazdaság egyik legnépszerűbb közjóléti létesítményét, a Kecskeméti Arborétumot. A szép időben egy kellemes sétát tettünk a parkban Sipos Istvánné arborétum vezető kalauzolásával, akitől sok érdekes információt hallottunk. A jelenleg 62 hektáros arborétum területén 1986-ban kezdték telepíteni a fákat. Az első lépésben egy véderdősávot telepítettek, majd szakosztályunk örökös tiszteletbeli elnöke, Mészöly Győző tervei alapján folytatódtak a munkák. Az ösvények mentén tisztásokat alakítottak ki, hogy a kb. 1000 taxon minél természetesebb körülmények között legyen megfigyelhető. Az arborétumnak kísérleti jellege is volt, a fák fejlődését vizsgálták. Az itt látható növények kétharmada lombos, egyharmada tűlevelű. Korábban volt egy kilátó is, de azt lebontották, még nincs új. Több emlékmű is található a parkban és egy Mária kápolna, amely egy dombra épült az 1700-as években. A hozzá kapcsolódó 20 éve épített Kálvária tűzzománc képekkel ábrázolja a passiót. További létesítményként egy 1,5 km hosszú erdei tornapályát is kialakítottak 5 állomással. A környék legszebb kiránduló helyének számító arborétumot évente mintegy 60.000 látogató keresi fel.
Az erdőgazdaság által üzemeltetett Juniperus Park Hotelben Dobó István szakosztályelnök megköszönte Sulyok Ferenc vezérigazgatónak és munkatársainak a két napos figyelmes vendéglátást és azt, hogy az általuk végzett szerteágazó és folyton fejlődő közjóléti tevékenységekből a lehető legtöbbet megmutatták nekünk. Miklós Tamás szakosztálytitkár