2017. január 22. - Az erdőtervezés 2017. január 1-jétől a járási hivatalokhoz került.
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőhasználati és az Erdőrendezési Szakosztálya 2017. január 19-én tartotta együttes ülését a Budapesti Erdészeti Információs Központ konferencia termében.
Nemes Zoltán, az Erdőhasználati Szakosztály elnöke emlékeztetett, hogy évek óta föl-fölvetődött az az igény, hogy ki kellene beszélni közös szakmai gondjainkat. Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt munkatársa javaslata volt ez a konferencia, ahol az erdőgazdálkodás origója, az erdőrendezés és a végrehajtás, a gyakorló gazdálkodók képviselői eszmét cserélhetnek. Figyelmeztetett, hogy ne egymás munkájának a bírálatára összpontosítsanak, hanem a „normális” erdőgazdálkodás elősegítésére. Már azt is előrelépésnek tekintette, hogy egyáltalán létre jöhetett ez a fórum.
Reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás végén számos kérdésre választ kapnak és világosabban fognak látni. Emlékeztetett, hogy ezekben a napokban zajlanak az erdőterv tárgyalások, és talán már ott is hasznosíthatóak az itt elhangzottak.
Czirok István, az Erdőrendezési Szakosztály elnöke, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője az erdőrendezés mai helyzetéről, lehetőségeiről adott tájékoztatást.
Elöljáróban felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt szűnt meg az Állami Erdőrendezési Szolgálat (ÁESZ), ami sokak számára nagy szívfájdalom volt. Az elmúlt tíz év „viszontagságaira” csak utalt – 2007. január elsején megalakult a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal; 2011. január elsején a Kormányhivataloknál létrejöttek az Erdészeti Igazgatóságok, amelyek létszáma folyamatosan csökkent. 2015. április 1-jétől kerültek az első fokú hatósági osztályok a megyei földművelésügyi és erdőgazdálkodási főosztályokhoz, melyeken belül 14 Erdészeti Osztály (ezen belül 4 erdőtervezési) működött.
2017. január 1-jétől az erdészeti hatóság egységei a Járási Hivatalokhoz kerültek. A tizenhárom osztály közül három erdőtervezési, három erdőfelügyeleti és hét erdészeti.
Az erdészet tárcán belüli súlyát illetően jellemző, hogy a közelmúltban hozták létre a Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztályt, így a két erdészeti osztály mellett hat vadászati osztály működik.
2017. január 1-jétől az erdészeti igazgatás három központúvá vált: az FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya, a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága (kiemelt új feladata az EUTR) és a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Földhivatali, Növény- és Talajvédelmi, Erdészeti Főosztály (mint másodfokú erdészeti hatóság).
Csak zárójelben jegyezte meg az előadó, hogy az erdőtervező és erdőfelügyelő beosztásokat már több mint egy éve törölték a nomenklatúrából. (Mint múlt századi maradványokat elavultnak és retrográdnak ítélhették a nagy tudású szervezetfejlesztők – Z.Z.) Azóta csak erdészeti szakügyintézők vannak. Egyelőre ezeket a munkaköröket nem sikerült külön szakterületként elismertetni. (Ez egyenlő a világbotránnyal, de legalább is egy országos botránnyal.) Amikor egy-egy osztályon jelezték, hogy a feladatokhoz nem elég a rendelkezésre álló (erdőtervező) szakember, akkor a felettesek azt a választ adták, hogy majd más területekről átirányítanak élőerőt. (Nem erdőmérnököt!) Ugyanígy igaz ez abban az esetben is, ha például egyéb agrárpolitikai feladat prioritást élvez, akkor minden további nélkül átirányítják a kollégákat annak végrehajtására.
Sérelmezik, hogy sok szervezeti egységnél nincs önálló erdőtervezési osztály, ami a szakmai koordinálást lehetetlenné teszi. Mindezek mellett a belső ellenőrzés minimális.
Továbbá az utánpótlás nehézségei is sújtják a szakmát, mert kevés fiatal erdőmérnök jelentkezik erdőtervezőnek.
Ezek után a már lezárt 2015. év adatait ismertette Czirok István.
2015-ben az erdőtervezésben 105 fő végzett terepi munkát. Ezek közül csupán 90 erdőtervező dolgozik állandó jelleggel ezen a területen, a többi erdőmérnök csak ideiglenes jelleggel kapcsolódott be a munkálatokba.
Azok a munkatársak, akik teljes terepi tervvel rendelkeznek – tehát nincsenek egyéb pl. térképészeti feladataik – fejenként 2095 - 3807 hektár erdőt írtak le átlagosan (ebben nincsenek benne az egyéb részletek). 30 főnek 2500 hektár feletti terület jutott (ebből 8 fő 3500 hektár felett teljesített). Az átlagos teljesítmény 2700 hektár. A legnagyobb területi teljesítmények az Alföldi rendezőségeken születtek, s ez hasonlóan alakult 2013-ban is.
Végezetül a 2017. évi kihívásokról beszélt az elnök.
Az Erdőtörvény módosítással lényeges változások várhatóak, többek között az alapfogalmaké is.
Ehhez járul a 2016. december 6-án elfogadott 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (az új Ket). Ez 2018. január 1-én lép hatályba, tehát egy év felkészülési idő áll rendelkezésre. Ez várhatóan az összes eddigi eljárást borítja.
Ezen túlmenően valószínűleg a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai szakrendszerei is megváltoznak és egységes szakirányítási rendszert hoznak létre. Reménykednek, hogy sikerül az erdészeti szakrendszert kivételként megőrizni.
Az ez évi kihívások közé tartozik az EUTR bevezetése és működtetése is.
Az előzetesen beérkezett kérdésekre adható válaszok közül a becslési módok megoszlására mutatott be grafikont, mely szerint a fakészlet felvételi módszerek közül a fatermési táblás módszer az uralkodó (71 százalék), és ez az évtizedes tendencia enyhén növekszik az egyszerű körlapméréssel szemben.
A 2009. évi erdőtörvényt követően sok szakmai fórumon került terítékre a természetesség kérdése.
A törvény által leírt hat féle természetességi fokozat – természetes erdő, természetszerű erdő, származék erdő, átmeneti erdő, kultúrerdő, faültetvény – megítélése nem egységes. A legfontosabb szem előtt tartandó követelmény, hogy az őshonos fafajok helyére felújításkor is azok kerüljenek. Az előadó szerint jól vizsgázott ez a rendszer. Érdekességként említette, hogy 281 hektár természetes erdő van hazánkban. (Z.)