2017. február 7. – Az EUTR rendelet a legmagasabb szintű európai uniós jogforrások közé tartozik
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőhasználati és az Erdőrendezési Szakosztálya 2017. január 19-én tartotta együttes ülését a Budapesti Erdészeti Információs Központ konferencia termében.
Nagy Dánielt követően, Lapos Tamás, a NÉBIH Erdészeti igazgatóság EUTR referense kapott szót.
Az előadó utalt arra, hogy a Natura 2000 kapcsán hazánkat sújtott kötelezettségszegési eljárás során szembesült először az erdésztársadalom az EU szigorú környezetpolitikájával, holott az nem is a legmagasabb rendű jogszabály. Az EUTR is ebbe a sorba tartozik. Ma már ott tartunk, hogy a hazai erdőtervezési rendszerre is rákerült a pecsét, hogy megfelel az uniós jognak. Fontos ez abból a szempontból is, hogy ennek nyomán lehetett hozzáférni a Natura 2000 támogatási rendszer jelentős forrásaihoz.
Az EUTR a globális fölmelegedés egyik okozójaként számon tartott erdőirtás visszaszorítása érdekében született, elsősorban a nagy erdőirtásokkal sújtott országokban zajló folyamatok szabályozására. Nem elég azonban a harmadik országokból kikerülő faanyagot nyomon követni, hanem az EU-országokban is ellenőrzés alá kell vonni a kitermelt fa eredetét és útját.
A 2010-ben megalkotott EUTR rendelet a legmagasabb szintű európai uniós jogforrás, európai parlamenti és tanácsi rendelet. (995/2010/EU rendelet a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (2010. október 20.) Hatályos 2013. március 3.)
Most folyik a rendelet hatálya alá tartozó termékkör felülvizsgálata. Ezzel az EU jogszabállyal tehát hosszú távon kell számolnunk.
Ennek a szabályozásnak a jó oldalát tartsuk szem előtt – hangsúlyozta az előadó –, tehát a jogkövető erdőgazdálkodók érdekeinek védelmét.
Emlékeztetett arra, hogy az erdészeti hatóság évente mintegy 20-30 ezer falopási ügyet derít föl. Hazánkban az illegális fakitermelés mértéke egyes becslések szerint elérheti az évi 500 000 m3-t is.
Az emlékezetes RAKK-tanulmánnyal kapcsolatos vitákhoz erős érveket adhat a jól működő EUTR rendszer is.
Az alapkövetelmény az, hogy kereskedelmi forgalomba csakis jogszerűen kitermelt fa, illetve fatermék kerülhet. Vagyis tilos az illegális kitermelésből származó fának és a belőle készült termékeknek az uniós piacon való forgalomba hozatala, azaz csak a kitermelés helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően kitermelt fa és fatermék hozható forgalomba az unió belső piacán.
Az EU-ban, így a Magyarországon már forgalomba hozott fát vagy faterméket vásárlónak és eladónak (kereskedőnek) nyilvántartást kell vezetniük a beszállítóikról és vevőikről, a faanyag eredetének nyomon követhetősége érdekében.
Ehhez kapcsolódó szabály az iratok ötéves megőrzési kötelezettsége.
A faanyag kereskedelmi lánc szereplői
A piaci szereplők (operator) – a fát vagy fatermékeket az uniós piacon elsőként forgalomba hozó természetes vagy jogi személyek – kötelesek „kellő gondossággal” (due diligence) eljárni a faanyag uniós piacon való kereskedelmi forgalmazása során.
A kereskedők (trader) – a belső piacon már forgalomba hozott fát vagy fatermékeket vásárló és eladó szereplők – kötelezettsége olyan nyilvántartás vezetése a beszállítóikról és vevőikről, hogy az általuk forgalmazott fa a lehető legegyszerűbben nyomon követhető legyen.
Az Evt. szerint a piaci szereplők és a kereskedők egyaránt a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek minősülnek, amelyekre kiterjed a törvény hatálya. A kétféle szereplőre részben eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak az uniós szabályozási logikát követve.
A „kellő gondosság elvén alapuló” kockázatkezelési rendszer
A kellő gondosság elve a piaci szereplőket – így az erdőgazdálkodókat is – arra kötelezi, hogy kockázatelemzési módszerekkel kizárják az illegálisan kitermelt faanyag, vagy illegális fakitermelésből származó faanyagból készült termékek EU piacra kerülését.
A piaci szereplők kialakíthatják a saját kellő gondosság elvén alapuló rendszerüket.
Elemei:
1. Adatgyűjtés a kérdéses faanyagról
2. Kockázatértékelés
3. Kockázatcsökkentés
Az adatgyűjtés
A piaci szereplőnek információval kell rendelkeznie a fa, illetve a fatermék jellemzőiről, a fafajról, a mennyiségéről, a kereskedelmi partnerek adatairól és arról, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozást betartották-e.
Kötelező adatkör:
- termékleírás (kereskedelmi név, típus, fafajok közönséges neve, tudományos neve)
- kitermelés szerinti ország, régió, térség; kitermelési jog, koncesszió, engedély
- mennyiség térfogat / tömeg / darabszám
- beszállító neve, címe
- vevő - kereskedő neve, címe
- okmányok, igazolások a fáról, fatermékről
A kockázatértékelés
A piaci szereplőknek a meglévő információk alapján és a rendeletben szereplő kockázati kritériumok figyelembevételével értékelniük kell, hogy a kereskedelmi tevékenységük során milyen eséllyel kerülhet birtokukba illegálisan kitermelt fa.
- Alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés igazolása (pl. minősítés vagy harmadik fél által ellenőrzött rendszer is)
- Korrupciós (CPI) index figyelembevétele
- Meghatározott fafajták illegális kitermelésének elterjedtsége
- Illegális fakitermelés gyakorlatának elterjedtsége
- Fa behozatalára vagy kivitelére kiszabott szankciók
- Forgalmazási lánc összetettsége
Tehát számon kérhető az az eladó, aki nyilvánvalóan ismert feketekereskedőnek adja el a fáját.
A kockázatcsökkentés
Ha az értékelés illegálisan kitermelt fa jelenlétének nem elhanyagolható kockázatát mutatja ki az ellátási láncban, a piaci szereplők további intézkedésekkel csökkenthetik a kockázatot, például azzal, hogy beszállítóikat további adatszolgáltatásra és ellenőrzésekre szólítják fel, esetleg egyes partnereikkel megszakítják az üzleti kapcsolatot.
Harmadik fél általi ellenőrzés igénylésének lehetősége.
A fenti elemekből álló ún. erdő-, vagy faanyaglánc tanúsító rendszerek is alkalmazhatóak kellő tartalmi megfelelés esetén. Azonban a PEFC, vagy az FSC tanúsítványok nem tekinthetőek automatikusan megfelelőnek, de jó alapot képezhetnek a DDS (Due Diligence System - a kellő gondosság elvén alapuló dokumentációs rendszer) kialakításához.
Evt.: 90/A. § (7) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője köteles
b) igazolni, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális kitermelésből származó fatermék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében, a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit, illetve a kockázat mértékét az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak alapján hozta meg, illetve csökkentette,
e) az e törvény hatálya alá tartozó fatermék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat megőrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátani, vagy ezek beszerzését elősegíteni.
A jogszerű fakitermelés
Minden –tehát a nem erdőből történő - fakitermelés esetében is meg kell győződni a jogszerű fakitermelésről. Ezt az erdőtörvény, a természetvédelmi törvény, az egyes fák védelméről szóló Kormányrendelet, illetve számos más, alacsonyabb rendű jogszabály is szabályozza.
Erdőben /Evt. 6.§ szerinti erdő fogalom/ - fásítás és a szabad rendelkezésű erdő kivételével – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban az EH-nak történt (előzetes) bejelentést követően lehet végezni.
JESZ az elvégzendő munkafolyamatról erdőrészletenként műveleti lapot állít ki, amit a munka végrehajtója köteles magánál tartani.
JESZ ellenjegyzésével végrehajtás bejelentés kötelező.
Például a közterületről való kitermeléshez a jegyző engedélye szükséges. Az utak, vasutak mentéről, vezetékek pásztájáról való kitermeléshez a közművekről szóló jogszabályok tartalmaznak ide vonatkozó előírásokat.
A jogszerű fakitermelésre vonatkozó jogszabályhelyek
Szabad rendelkezésű erdőben (Evt. 11.§)
Fásításban (Evt. 12.§)
- előzetes bejelentés; formanyomtatványon
- záradékolt bejelentés, vagy a fakitermelés korlátozásáról vagy feltételhez kötéséről rendelkező határozat alapján végezhető (a munka végrehajtója köteles magánál tartani)
- faanyag forgalomba helyezése esetén: a bejelentést a JESZ ellenjegyzésével kell benyújtani
- saját felhasználás: bejelentő nyilatkozata.
A faanyag-kereskedelmi lánc szereplők kötelezettségei
1. Kellő gondosság elvének alkalmazása (rendszer létrehozása vagy meglévő rendszer alkalmazása)
2. Nyomon követhetőség megfelelő biztosítása (naprakész dokumentációs rendszer)
3. 5 éves megőrzési kötelezettség a dokumentumokra, bizonylatokra (hiteles magyar nyelvű fordítás)
Bejelentési kötelezettség – hatósági nyilvántartásba vétel
Az EUTR hatósági nyilvántartás a cégnyilvántartás és személyiadat-nyilvántartással összekapcsolt
Az elektronikus bejelentkezési lehetőség megnyílását követően 2017. január 31-i határidő a bejelentkezésre.
A határidő leteltét követően a szállítójegyek csak az EUTR technikai azonosító szám feltüntetésével állíthatóak ki.
Az erdőgazdálkodók számára újabb bejelentkezés nem szükséges, csak ha az általuk kitermelt erdei faválasztékon kívül más, az EUTR hatálya alá tartozó terméket is forgalomba akarnak helyezni.
Nyilvántartásba vétel
A bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos információk
A faanyag kereskedelmi lánc szereplőit – piaci szereplő, avagy kereskedő – és a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzőket, bejelentési kötelezettség terheli az erdészeti hatóság felé az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E-F. paragrafusai értelmében.
A bejelentést elektronikus úton kell teljesíteni a NÉBIH weboldaláról elérhető felületen: www.nebih.gov.hu
Faanyag-kereskedelmi lánc szereplők kötelezettségei
- együttműködési kötelezettség
- ellenőrzés tűrése, elősegítése
- fatermék forgalomból kivonása, visszahívása uniós illetve jogszabályi előírásoknak való meg nem felelése esetén (erről, valamint annak okáról és eredményéről az erdészeti hatóság tájékoztatása)
Ezzel kapcsolatban a NÉBIH-nek meg kellett alkotnia és a honlapján közzé kellett tennie az ellenőrzési tervét.
A NÉBIH ellenőrzési tevékenysége
Ütemezett, ellenőrzési terv szerinti ellenőrzés
- ellenőrzési terv: honlapon és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzétéve
Ellenőrzési terven kívüli ellenőrzés
- állampolgári bejelentés alapján
- Erdészeti hatóság v. más hatóság jelzése alapján
Haladéktalan ellenőrzés
- ellenőrző szervezet jelzése alapján
- a faanyag kereskedelmi lánc szereplője a kért adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, ill. valótlan adatot szolgáltat
Meg kellett alkotni az unióban szokásos szankcionálási rendszert is.
Az EU-ben van egy szakértői munkacsoport, amely konzultációs lehetőséget biztosít az országoknak. Évente ellenőrzik az ezzel kapcsolatos munkákat a tagországokban.
Illegális kitermelés vélelme
A fatermék nyomon követhetőségére vonatkozó előírások, kötelezettségek betartásának elmulasztása, vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik /Evt. 90/A.§ (5)/
A vélelem, ellenkező bizonyításig áll fenn, azonban erre időkorlátot állapít meg a jogszabály:
a hatóság felszólítja a jogsértőt, hogy 1 hónapon belül igazolja a legális eredetet.
Nyomtatványok rendszere
Szabad rendelkezésű erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen (nyiladék, tisztás stb.), fásításban
tervezett fakitermelés bejelentése ? szállítójegy kiállítása
Szállítójegy
A szállítójegyet
• bármilyen fafajból álló,
• Magyarország területén, bárhonnan származó, elszállításra kerülő
csak erdei faválaszték (Evt. 5. § 31. pont) szállításakor kell kiállítani!
Cserje- és fafajokat is tartalmazó erdei faválasztékra is ki kell állítani.
Egyéb esetben önkéntes a szállítójegy kiállítása a cserjéből álló erdei fatermékre.
Minden erdei faválasztékra!
Országosan egységesen kötelező tartalom, a forma viszont nem az.
• Szigorú számadás alá vont bizonylat.
• Kiállító – fuvarozó – vevő/átvevő szerepel rajta.
• Magyarország területén történő szállítás esetén kötelező, de a külföldi útszakaszt magába foglaló szállításra is kiállítható egyben.
• Erdőből származó faanyag esetén az erdőgazdálkodó vagy annak meghatalmazottja, egyéb esetben a földrészlet tulajdonosa, jogszerű használója, ill. a faanyaggal rendelkezni jogosult személy állíthatja ki.
Kötelező feltüntetni rajta
• a kiállító és a nem fogyasztónak minősülő vevő technikai azonosító számát, vagy az erdőgazdálkodói kódszámot,
• a műveleti lap sorszámát / fásításban történő fakitermelési bejelentés ügyiratszámát (ha jogszabály alapján kell ilyet kiállítani),
• az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) az adott szállításhoz regisztrált számot (ha szükséges a szállítás regisztrálása),
• A termék megnevezését, mennyiségét, mennyiségi egységét, fafajkódot vagy a „kemény lombos tűzifa”, ill. „lágy lombos tűzifa” megnevezést.
Tételenként (választékonként) külön sorban kell feltüntetni az erdei faválaszték egyes elemeit.
• Nettó fatérfogat vagy tömeg vagy darabszám megadása lehetséges.
• A tűzifa tömegre történő értékesítésekor fel kell tüntetni a tömegmérés helyét, a mérlegtanúsító jel vagy hitelesítési bizonylat azonosító számát (vagy a szállítójegyhez mellékletként csatolni kell az ezen adatokat tartalmazó mérlegelési jegyet).
• Tűzifa tájékoztatót kell mellékelni hozzá, ha fogyasztó részére történik a szállítás.
• A kiállítástól számított öt évig megőrzendő!
Nem szigorú számadású szállítójegy
Ha a fakitermelést követően az erdei faválaszték
• a fakitermelésre jogosult tulajdonában vagy írásba foglalt szerződésen alapuló használatában álló ingatlanon, illetve
• a fakitermelésre jogosult vagy közeli hozzátartozója lakóhelyén vagy tartózkodási helyén nem kereskedelmi céllal kerül felhasználásra.
• Nincs egyedi sorszáma, a nyomtatvány letölthető a honlapról.
• Nem kell technikai azonosító szám, ill. erdőgazdálkodói kód a kiállításhoz (de ha van, feltüntethető).
• Nem kell a szállítandó mennyiség tömegben való megadásakor a mérlegelést bizonylatolni.
Előfordult az ellenőrzési gyakorlatban, hogy a kitermelt fa bejelentett fakitermelésből származott, de nem abból az erdőrészletből, amit jelentettek. Az EUTR szempontjából ez illegális forgalomba hozatalnak minősül.
Rendszeres hibának minősül a fafajtévesztés. Ez is illegálisnak minősül.
A NÉBIH az eljárásokat a honlapján nyilvánosságra hozza, elősegítendő a kereskedelembe bekapcsolódók tájékozódását. A közzététel is kötelező uniós intézmény. A NÉBIH az ellenőrzések során együttműködik a NAV-val és a rendőrséggel. (zé)