2017. február 9. – Három központi helyszíne lesz a vadászati világkiállításnak: a Hungexpo, a Hatvani Vadászati Múzeum, valamint a Budapesti Állatkert.
A Vadászkamara Kürtegyüttes fanfárjával és a Vadászhimnusszal kezdődött a megnyitóünnepség a 24. Fegyver Horgászat Vadászat Kiállításon, a Hungexpo „A” pavilonjának Vadász színpadán.
Amint megtudtuk, az idei rendezvény különleges jelentőségét az adja, hogy hivatalosan is megkezdődtek a 2021. évi Vadászati Világkiállítás előkészületei, és évente egy-egy ország lesz a FeHoVa díszvendége. Első alkalommal Szlovákiát érte ez a megtiszteltetés.
A megnyitók sorát Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója indította. A természet őrzőinek ezt a csúcstalálkozóját évről évre azért szervezzük – emelte ki a szónok –, hogy méltóképpen ünnepeljük a hagyományokat és a természetet. Ez a seregszemle már nemcsak a vadászatról és a horgászatról szól, hanem többek között a kutyákról, íjászatról, sportról, gasztronómiáról és hagyományőrzésről is. A FeHoVA nemzetközi szinten is számottevő kiállítása, melyet tavaly mintegy hatvan ezren tekintettek meg.
Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke megnyitójában elmondta, az előttünk álló legfontosabb feladat a 2021. évi jubileumi világkiállítás előkészítése. Ezt megelőzően azonban a házunk táján kellett rendet tenni, melynek négy fontos alappillérét emelte ki: Elsőként a fegyvertörvény ésszerűsítését oldották meg, hogy megszűnjék a vadászok, sportlövők bürokratikus vegzálása. Másodikként azon megállapodásokat említette, amelyeket a különböző szervezetekkel, intézményekkel – többek között a természetvédőkkel, a horgászokkal – kötöttek. Leszögezte, hogy a sajtóban és a lakosság körében is javult a vadászat megítélése. Nemzetközi vonatkozásban kiemelte, hogy az EU-ban megakadályozták a vadászatellenes lépéseket.
A harmadik pillérként az új vadászati törvény elfogadását említette. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Országgyűlés konszenzussal fogata el ezt a jogszabályt. Kiemelte, hogy két alkalommal is megkérdezték a vadászokat a törvény előkészítése során. Így sikerült – álláspontja szerint – Európa legjobb vadászati törvényét megalkotni.
Örömét fejezte ki, hogy a földtulajdonosi gyűlések 97 százaléka lezajlott, így március elsejével indulhat a húszéves vadgazdálkodási ciklus.
Negyedik pillér pedig kamarai törvény, amelynek értelmében a vadászjegyek bevétele a vadászkamarát illeti. Javasolni fogják, hogy a Hatvani Vadászati Múzeum kerüljön a vadászkamara tulajdonába.
Emlékeztetett, hogy a 2021. évi vadászati világkiállítást az 1971. évi budapesti kiállítás ötvenedik évfordulójára rendezik meg. Ez nem jelenti a Kádár-korszak iránti nosztalgiát, hiszen a két világháború közötti vadászati virágkor sem Horthy Miklósról szólt, hanem a hazai vadgazdálkodásról.
Ez a kiállítás egy igazi vadászati kiállítás lesz a fenntarthatóság, a hagyományok, a magyar vadgazdálkodás jegyében – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Ugyanakkor kiemelt szerepük lesz a horgászoknak, a lovasoknak, a kutyásoknak, a solymászoknak és a lövészeknek is, valamint az erdészetnek és a természetvédelemnek. Kiemelt szerepet kap majd a művészet és a gasztronómia is.
Eddig két nagyszabású kerekasztal-beszélgetés zajlott, ahol a szakemberek megfogalmazhatták a kiállítással kapcsolatos víziójukat.
Az elnök elmondta, hogy a CIC vállalta a kiállítás szakmai védnökségét, és megköszönte gróf Károlyi Józsefnek, hogy elfogadta a világkiállítás miniszteri biztosi megbízatását. Három központi helyszíne lesz a kiállításnak: a Hungexpo, a Hatvani Vadászati Múzeum, valamint a Budapesti Állatkert.
2018-ban megindulnak a kiállításhoz kapcsolódó beruházások és építkezések. (zé)