2017. március 21. – Turner Mihály, elévülhetetlen érdemeket szerzett az Alma Mater letelepítésében és befogadásában.
2017. március 2-án, az egyetem Erzsébet utcai Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának aulájában gyülekeztek a meghívottak a névadó ünnepélyre. Soproni Egyetemisták Vadászkürtöseinek Baráti Köre fanfárjával jelezte az ünnepség kezdetét. Ezt követően bevonultak az egyetemi zászlók, illetve az elnökségben helyet foglaló vendégek és egyetemi tisztségviselők.
Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára, a Magyar Nemzeti Bank oktatási igazgatója után Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere emelkedett szólásra.
Bevezetőjében leszögezte, hogy a névváltozás mérföldkő az évszázados hagyományokra visszatekintő egyetem életében. Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly király által 1735-ben alapított bányatisztképző iskola volt. Az intézményt Mária Terézia 1762-ben emelte akadémiai rangra. A Soproni Egyetem Közép-Európa egyik legrégebbi, történelmi hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézménye. A következő fontos mérföldkő 1919 volt az Akadémia történetében, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, és a főiskola Sopronba költözött. Az egyetem egyik hallgatója írta az Alma Mater költözéséről: „Megkezdődnek a kilincselések az egyik minisztérium ajtajától a másik minisztérium ajtajáig, a végleges elhelyezkedés minden komolyabb reménye nélkül. Szerencsére Turner Mihály, Sopron város polgármestere megszánta ezt a hazátlan, bolyongó, szegény főiskolát, és minden erejével azon volt, hogy Sopronnak, ennek az amúgy is híres iskolavárosnak szerezze meg. Felajánlotta a háború idején épült elég modern Károly király Laktanya helyiségeit, hogy addig, amíg a város megfelelő épületről nem tud gondoskodni, egyelőre ott helyezzék el. A Főiskolai Tanács a minisztériumokkal egyetértve, kapva kapott a kedvező ajánlaton, és így került a Selmeci Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola a magyar kultúra nyugati végvárába.”
Emlékeztetett, az újonnan választott soproni polgármester, Turner Mihály, elévülhetetlen érdemeket szerzett az Alma Mater letelepítésében és befogadásában. Turner Mihály a legnehezebb időkben került a város élére. Várospolitikájának fontos eleme volt Sopron iskolaváros szerepének erősítése. Felhívta a figyelmet a kitűnő oktatás- és kultúrpolitikus Klebelsberg Kunó személyére is, aki mindebben nagy szerepet vállalt, hisz’ a környék országgyűlési képviselője volt. A város iránt elkötelezettként mindenben támogatta Sopron felsőoktatásának kiépítését, és ezzel jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez.
A sikeres letelepítéskor a következő felhívást intézte Turner Mihály a város lakosságához 1919. március 5-én: „Ezen egyetemi jelleggel bíró főiskola idehelyezésével városunk kulturális és gazdasági fellendülése hatalmas lépést tesz előbbre, és ezért apellálva polgárainknak városunk iránti, mindenkor tanúsított szeretetére és áldozatkészségére, felkérem őket, hogy lakásuknak minél tömegesebb felajánlása által a főiskolának az új lakóival szemben a legmesszebbmenő előzékenységet és jóindulatot tanúsítani szíveskedjenek, hogy ezáltal nekik Sopronban való tartózkodást kedvessé tegyük, és őket hozzánk kötni sikerüljön.” – idézte föl egykori elődje gondolatait.
A tanárok és diákok hamar megszerették Sopront, hiszen a természeti környezet is sokban emlékeztette őket a régi selmeci Alma Materre. Nem is gondolták akkor, hogy hamarosan fegyverrel kell küzdeniük azért, hogy itt maradhassanak. A város nem felejtette el véráldozatukat, emléküket azóta is kegyelettel őrzi. A főiskola pedig hamarosan új, szép épületbe költözött. A város segítségével megkapta az Alpár Ignác tervei alapján készült egykori Honvéd Főreáliskola épületét, melyben ma is található. A Soproni Katonai Főreáliskola gyakorlótere pedig helyet adott a híres akadémiai botanikus kertnek.
Sopron városa az egyetemnek azóta is otthona, ahol megértésre, megbecsülésre és a legfontosabbra, szeretetre talált. A város és az egyetem egymás nélkül elképzelhetetlen, hiszen sorsuk véglegesen összefonódott a viharos huszadik században. Az egyetemnek a Sopron név választása bizonyára ebből a közös történelemből fakad – hangsúlyozta a városvezető.
A gondolat, amely ennek az egyetemnek a megalapításához vezetett, évszázadokon keresztül két dolgot jelentett a magyar diákok számára: jelentette a korszerű műszaki gondolkodást, a kultúrához vezető kaput, és azt az érzést, hogy jó közösségben lenni, jó és értékes dolog a magyar nemzethez tartozni. Tudást, erkölcsi tartást, identitást kaptak az itt tanuló hallgatók. Ezek azok az értékek, amelyekből táplálkozik a selmeci-soproni hagyomány. A gazdag történelmi múlt napjainkban még inkább kötelez bennünket. A gyorsan változó és nagy kihívások elé állító korunkban fontos, hogy ezekre jó válaszokat adjunk. Itt következik az önök, a helyi értelmiség felelőssége, hogy olyan hazafiakat képezzenek, akik korszerű, alapos és versenyképes tudással rendelkeznek. Széchenyi óta mindannyian tudjuk, hogy a legjobb természeti erőforrás a kiművelt emberfők sokasága. Magyarország fejlődését a jó és korszerű egyetemi képzéssel tehetik a leggazdagabbá – szögezte le Fodor Tamás.
Végezetül a polgármester Sopron város közössége nevében gratulált a méltó névváltoztatáshoz. A jószerencse és a hit reményében kívánt megújuló egyetemi képzést, és ehhez minél több tehetséges hallgatót. (zé)