2017. március 25. – Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya 2017. március 23-24-én Vépy Viktória pszichológus/coach vezetésével önismereten alapuló kommunikációs és készségfejlesztő tréninget tartott 15 résztvevővel.
Az egymással folytatott kommunikáció minősége nem csupán szakmai sikereinkre, de életvezetésünkre, és személyes kapcsolataink alakulására is hatással van. Ez a tréning olyan készségek fejlesztését célozta meg, melyek elősegítik a gördülékenyebb és hatékonyabb kommunikációt, mind a szakmai munkavégzés során, mind a magánéleti társas helyzetekben.
A kétnapos, 12 órás tréning 4x3 órás modulokból épült fel, a modulok között rövid szünetekkel. Gyakorlat- és élményorientált, hogy lehetőséget biztosítson egymás mélyebb megismerésére, a megcélzott készségek fejlesztésére, valamint motiválja a résztvevőt a későbbiek során az új ismeretanyag viselkedési repertoárba való beemelésére.
Az alkalom a vendéglátó Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt közjóléti tevékenységének bemutatásával kezdődött, Sárainé Sallai Edina előadásában. A vetített képes ismertető kitűnően érzékeltette a társaság szerteágazó kultúramentő és hagyománygondozó tevékenységét.
A tréningen a Soproni Egyetem, a TAEG ZRT, a KAEG ZRT, a Bakonyerdő Zrt, a Vértesi Erdő Zrt, a Mocz és Társa, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, a KEFAG ZRT, a NEFAG ZRT, az Egererdő Zrt munkatársai, valamint szakújságírók vettek részt.
A tréning csütörtökön bemutatkozással és kölcsönös ismerkedéssel kezdődött, majd a szabadban folytatódott olyan nonverbális kommunikációs gyakorlatokkal, amelyek a személyközi kommunikáció haladását, menet közbeni torzulását demonstrálták.
Gyakoroltuk a csak tekintettel zajló üzenet átadást és megértést. Sajátélmény alapján szereztünk tapasztalatot a térközszabályozás működéséről és hatásáról.
Ezt követően olyan feladatok következtek, amelyek a nonverbális kommunikáció részeként a kulturális szimbólumok hatását mutatták be. Ugyanazon személyekről kétféle ruházatban és pozícióban készült fotók alapján kellett megállapítani az illető társadalmi státuszát, foglalkozását, lakóhelyét.
Számos olyan gyakorlat következett, amelyek során a gesztusokat kellett megfejteni és elemezni.
Az egyik legizgalmasabb feladat az önjellemzés volt, amelyre némi késéssel megkaptuk a visszajelzést is egyik társunktól illetve a csoporttól.
A szóbeli kommunikációt a metanyelv – nyelv a nyelvben – gyakorlásával kezdtük. Egy-egy hirdetésben rejlő metanyelvi lehetőségek és buktatók elemzése is érdekes tanulságokkal járt.
Kerestünk olyan szakmai fogalmakat, amelyek nem mindenhol és nem mindenki számára jelentik pontosan ugyanazt.
Igazolódott, hogy egy hír elhangzása után az ellenőrző kérdések során számos olyan „tény” is felszínre került, amelyről az eredeti hírben szó sem esett.
Érdekes volt egy-egy ismert mese hírré illetve tudósítássá fogalmazása is.
A Davis-féle empátia-kérdőív arra adott választ, hogy milyen a fantáziánk, milyen nézőpontból ítélkezünk, mennyire vagyunk beleérzőek és mindez hogy' hat a személyes distressz alakulására.
A számos páros gyakorlat alkalmat adott a verbális és nonverbális kommunikáció hatásának kipróbálására. (zétényi)