2017. június 12. - Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a Közjóért Szakosztálya 2017. évi tavaszi kihelyezett szakosztályülését 2017. május 04-05. között a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. területére szervezte, a társaság közjóléti tevékenységének tanulmányozása céljából.
Az ország számos pontjáról érkezett csapatunk első nap délelőtt találkozott az erdőgazdaság kaposvári központja melletti Erdők Házában. Az utóbbi időkben a rendezvényeinkre jellemző nagy létszám most is megmutatkozott, 33 fő vett részt a rendezvényen.
A szakosztály tagjait Barkóczi István vezérigazgató köszöntötte, és bemutatta a csaknem 86 ezer hektáron gazdálkodó szervezetet. Az erdőgazdaság 8, körülbelül 10.000 hektáros erdészetre oszlik. A saját faanyag feldolgozása mellett a vásárolt faanyag is a nyereségesen működő Csurgói Faipari Gyárban kap jelentős hozzáadott értéket. A vezérigazgató kiemelte az erdőgazdaság fontos szerepét a munkahelyteremtésben, hiszen a jellemzően aprófalvas somogyi régióban meghatározó foglalkoztatóként közel 2200 embernek adnak munkát. A mintegy 480 saját dolgozó mellett jelentős létszámú közfoglalkoztatást is végeznek, akiket elsősorban az erdőművelés területén alkalmaznak. Átfogó képet kaphattunk az erdőgazdaság szervezeti felépítéséről is. Ezután a társaság közjóléti tevékenységéről hallhattunk. Mint elhangzott 2010 óta kiemelt elvárás az erdőgazdaságok felé, hogy ezen a téren is fejlesztéseket végezzenek. Mivel az Európai Uniós pályázatokból részben kizárásra kerültek, a megnövekedett közjóléti fejlesztések költségét saját forrásból, a nyereség visszaforgatásával állítják elő.
A közjóléti tevékenység részletes ismertetését Kovácsné Kiss Zita, a Turisztikai és Közjóléti Osztály megbízott osztályvezetője adta elő. Megtudtuk, hogy 9 parkerdő, 2 arborétum, 2 erdei iskola, erdei vasút, számos gyalogos és kerékpáros túraútvonal közül választhat a környékre látogató. 2015-ben adták át az egyik legkülönlegesebb látnivalót, a Zselici Csillagparkot, amely a csillagvizsgálón kívül magában foglal egy 54 főt befogadó planetáriumot, ahol a nézők betekintést kaphatnak a világegyetem keletkezésébe és a kialakult csillagképek világába. A Zselicen belül kiemelt fejlesztési terület a Ropolyi-tó környéke, ahol egy látványház, egy ún. talpas ház megépítése is szerepel a tervek között. Egy 2016-ban elnyert horvát-magyar Interreg projekt keretében interaktív elemekkel bővített fejlesztések valósulnak meg a SEFAG országhatár közeli területein. Az erdőgazdaság 11 szálláshelyet üzemeltet, amelyek a nomád tábortól a magas színvonalú Hotel Kardosfáig, összesen mintegy 200 férőhellyel várják a vendégeket. A szálláshelyek környékén változatos programokkal igyekeznek az ott töltött időt minél tartalmasabbá tenni és elérni azt, hogy olyan látnivaló láncolatok alakuljanak ki, amelyek egy-egy helyszínen akár többnapos aktív pihenést tesznek lehetővé. Dél-Somogyban is hasonló komplex fejlesztéseket terveznek. A tervezett fejlesztések a mesztegnyői kisvasutat is érintik. A homokágyon futó vasúti pálya stabilizálását tervezik, és a sínek homogenizálásával nagyobb teherbírást szeretnének elérni.
Ezek után a programunk szervezője, szakosztálytagtársunk, Dobos Ildikó, az Erdők Háza látogatóközpont vezetője vette át a szót és mutatta be a frissen elkészült létesítményt, amelynek a Zselici Erdészet korábbi épülete ad otthont. Az erdészet 2015-ös elköltözésével felszabadult épületet saját forrásból felújították, melynek során célirányosan alakították ki a látogatóközpont egyes egységeit. A látogatóközpont Kaposváron belüli központi elhelyezkedéséből adódóan remekül tudja ellátni feladatát, amelyet az „Erdő a városban” mottó is remekül fémjelez. Az erdőgazdaság célja az elsősorban 4-18 éves korosztályok szemléletformálásának elősegítése az interaktív játékokkal bőségesen felszerelt házban, foglalkoztató feladatokon keresztül. Annak érdekében, hogy aminél szélesebb körhöz elérjenek az Erdők Háza szolgáltatásai, a somogyi iskolások részére a látogatás ingyenes, a többi látogatótól is csak jelképes belépő díjat szednek.
A hivatalos megnyitó október 2-án lesz, az Erdők Hete rendezvénysorozat részeként, mint kiemelt programpont.
Az előadásból megtudtuk, hogy a látogatóközpont 3 fő részre tagolódik.
- Az emeleten található egy 180 m2 területű több funkciós oktató terem, ahol vetített előadások mellett élményszerű foglalkozásokat lehet tartani a különböző korosztályok számára. A terem éppúgy, mint az egész ház, gazdagon fel van szerelve szemléltető eszközökkel, és az élményeken és tapasztalatokon alapuló tanulásra helyezi a hangsúlyt. A mai kornak megfelelően 25 táblagép teszi lehetővé a digitális tananyag elsajátítását. Emellett a helyiségben a természethez kapcsolódó kiállítások bemutatására is lehetőség nyílik.
- A földszinten egy 230 m2-es kiállítótér került kialakításra, amely a magyar erdők világát mutatja be jól megszerkesztett tematika szerint, számos interaktív elem segítségével. A tervezők próbálták a hasznos szakmai tudnivalókat a gyerekek számára is érthető és érdekes módon láttatni és bemutatni. Ennek egyik meghatározó eleme Matyi madár, aki kérdéseivel és feladataival végig kíséri a gyerekeket a kiállításon.
- Annak érdekében, hogy az itt kapott tudás még maradandóbb legyen, négy darab élményszobát is létre hoztak. Ezek az egyes érzékszervekre alapozva mélyítik el az erdővel kapcsolatos tudást. A hangszobában a madárhangokat ismerhetjük meg, egy másik szobában a tapintásunkat tehetjük próbára, a tükörteremben egy igazi erdőben érezhetjük magunkat, az utolsó szoba pedig egy borzváron keresztül a talajszint alá vezeti a látogatót.
Az előadást követően Dobos Ildikó vezetésével mi is végigjártuk az épület termeit és megszemléltük az igazán igényes és szakmai, kifejezetten interaktív elemekből álló kiállítást. A gyerekek mellett az őket kísérő felnőtteknek is sok új információt nyújt az Erdők Háza, és segítséget ad az erdővel, erdészettel kapcsolatos helyes szemlélet elsajátításához.
A látogatóközpont bejárása után vezérigazgató úr invitálására tettünk egy sétát a szomszédos épületben, ahol az erdőgazdaság központja, a Kaposvári és a Zselici Erdészet található szép, felújított környezetben.
Ezt követően autókkal a Hotel Kardosfában lévő szállásunkra utaztunk. A délutáni program a közelben lévő Zselici Csillagparknál folytatódott. Csapatunkat itt dr. Mosoni László létesítményigazgató köszöntötte és mutatta be a Csillagparkot. Megtudtuk, hogy 2009-ben, Közép-Európában elsőként Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet nyert a terület. Ezen kívül még egy ilyen jellegű terület található hazánkban, a Hortobágyon. A címet olyan területeknek ítélik meg, ahol a mesterséges fényszennyezés annyira alacsony szintű, hogy az égboltot a maga természetes szépségében csodálhatjuk. A Csillagpark 2015-ben nyitott meg és fő célkitűzése a csillagászattal kapcsolatos környezeti nevelés.
Mielőtt betértünk volna a létesítménybe, Pintér Ottó, a Zselici Erdészet igazgatója vette át a szót és invitálta a csapatot a Csillagpark projekt keretében megépített 25 méter magas kilátóra. Felérve a tiszta időben páratlan látvány fogadott minket. A szép, üde zöld dombok felett északra a Badacsonyt, Dél-Keletre a Mecsek hegységet láthattuk. Miközben gyönyörködtünk a tájban, vezetőnk részletesen bemutatta az erdészetet. A kb. 9300 hektáros erdészet nagy része a Zselici Tájvédelmi Körzet része. A területet egykor az Esterházy, Zichy és Festetics családok nagybirtokai alkották, akik mindig gondos erdészeti személyzetet tartottak. 1880. körül volt a legkisebb erdősültség, leginkább mezőgazdasági területek voltak jellemzők. Az 1900-as évek elején kezdődött meg a tudatos tölgytelepítés, olyan fafajjal, amilyen makkot szerezni tudtak, így változatosan alakultak ki szlavón, kocsányos és kocsánytalan tölgyesek. Tapasztalatok szerint 100 éves korig mindegy, melyik fafajjal dolgoznak, 120 éves kor felett először a szlavón tölgy minősége kezd el romlani, utána a kocsányos, legkésőbb a kocsánytalan tölgyé. Évente csaknem 70.000 m3 famennyiséget termelnek ki, a tölgyet 115-120, a bükköt 120-130 éves vágásfordulóval termelik.
A bükköt kizárólag természetesen újítják, de a tölgyesekben is nagyarányú a természetes felújítás. A bükk esetében a felújítás megkezdésével megvárják, míg az újulat embermagasságú lesz, így a vadkárt minimálisra tudják szorítani.
Jelentős az erdészet közjóléti tevékenysége is, amelynek kiemelt helyszíne a Ropolyi-tó környezete, amely horgásztóként is üzemel, és az év során több jelentős rendezvénynek is helyszínéül szolgál. Az előadás végén a tájegység egykori, mára részben kihalt településeiről is hallhattunk érdekes információkat.
Miután kigyönyörködtük magunkat a tájban, átmentünk a Csillagpark épületébe, ahol egy vetítettképes előadást hallhattunk az erdészetvezető előadásában a Zselicről. Sok érdekes adatot hallottunk erről a nagyjából 30 km átmérőjű körben elhelyezkedő területről, annak tipikus üde erdőtalajairól, faállományairól, sajátos éghajlati viszonyairól. A térségre az elegyes erdők jellemzőek, fő állományalkotók a tölgyek, a bükk és az ezüst hárs, mely utóbbi kettő a Zselic jellegzetes állományait adják. A bükk a keleti és északi oldalakon jól érzi magát, míg a déli és nyugati fekvésben szárad. A Zselic történetével kapcsolatban megtudtuk, hogy az 1230-as években kanászfalvak alkották, jelentős volt az állattartás, amely sokáig jellemző megélhetési forma volt. 1918-19-ben kisvasutat építettek a területen, amely 1927-ig működött. 1945 után az állattartás megszűnt és a falvak kihaltak. Mára csak az egyes területek elnevezése emlékeztet a régen volt településekre. 1976-ban megalakult a Zselici Tájvédelmi Körzet. Az előadó mondanivalóját számos csodás fénykép tette érzékletesebbé.
Ezután a Csillagpark két elhivatott munkatársa, Maczó András és Schmall Rafael kalauzolt bennünket a csillagászat világába. Először egy meteorit kiállítást tekintettünk meg, amely a világ számos részéről származó darabbal büszkélkedhet, majd a naptávcső felépítését és működését mutatták be számunkra. Sajnos a borús, esős idő miatt a napot nem tudtuk távcsövön keresztül megvizsgálni. A program egy planetáriumi vetítéssel zárult, amely során az égbolton felfedezhető csillagképekkel, azok elhelyezkedésével, jellemzőikkel ismerkedtünk meg. A csillagászok a rengeteg érdekes információval és az élvezetes előadásmóddal számunkra, laikusok számára is maradandó élményt nyújtottak.
A Csillagparkból a szállásunkra mentünk, ahol hosszan tartó baráti beszélgetés zárta a napot.
Másnap a Kaposvári Erdészet területére mentünk, a Deseda Kalanderdőbe. A helyszínen Máté János erdészeti igazgató fogadott bennünket és elsőként az erdészetet mutatta be. A SEFAG egyik legkisebb erdészetéről megtudtuk, hogy területének mintegy 5 százaléka természetvédelmi terület, 66 százaléka pedig a Natura 2000 hálózat részét képezi. A saját utakkal jól feltárt, vegyes fafajú erdeik 80 százaléka a Zselicben található. Az erdők fafaj csoportok szerinti megoszlását tekintve tölgyek 25 százalék, bükk, gyertyán 25százalék, hárs 25százalék, cser, akác és egyéb 25százalék arányban vannak jelen. Ezután következett konkrét helyszínünk, a Deseda tó környezetének, az arborétumnak a bemutatása. A kezdetekről szakosztálytagtársunk, Tarjáni Lászlóné dr., mint az erdőgazdaság akkori, közjóléttel foglalkozó dolgozója osztotta meg élményeit és mesélt az arborétum kialakításáról. 1976-ban a vízügy völgyzáró gátat létesített és elzárta a Deseda-patakot, amelynek eredményeként létrejött az É-D irányú 300 méter széles és csaknem 8 km hosszú komplex tározó, elsődlegesen rekreációs céllal. A területen akác volt a jellemző fafaj, ezt letermelték és az Ágnes-laki arborétum mintájára 1978-ban megkezdték a telepítéseket. A kedvező adottságoknak köszönhetően egzóta fafajok telepítése is lehetővé vált, amelyek a fafajok egyharmad részét teszik ki. Az arborétum további sorsáról és a későbbi fejlesztésekről Kucséber Violetta, erdőmérnök gyakornok beszélt. Elmondta, hogy a 28,6 hektáros arborétumban 73 lombos és 38 tűlevelű fafaj található, a lista mai napig is folyamatosan bővül. 1993-ban nyitották meg a kertet, de csak részben, majd 2001-ben készült el a fahíd, amely könnyű megközelítést tett lehetővé. A sétautakat felújították, guruló tanösvényt hoztak létre, 30 db információs táblát helyeztek el, amelyeken a Braille-írás mellett QR kódok is megtalálhatók.
A fiatalok és vállalkozó kedvű felnőttek számára kalanderdőt, 23 km hosszú biciklis ösvényt és 4 db interaktív tanösvényt alakítottak ki. A tanösvények egy központból indulnak ki, és vezető füzetek segítenek a még hatékonyabb ismeretszerzésben. A jövőbeni fejlesztési tervekről elmondták, hogy lesz lombkorona tanösvény, a meglévő fahidat felújítják, és még két új hidat, valamint egy kilátót is építenek. Ezt követően egy kellemes sétát tettünk az arborétumban, ahol az ösvények mentén számos ismertető tábla található és a jól megtervezett tájelemek egy egészen különleges hangulatot adnak a helynek. A séta végén Kertész József szakosztálytagtársunk a hangulathoz illő Áprily versekkel köszönte meg vendéglátóinknak a szép délelőttöt.
A Hotel Kardosfában elfogyasztott ebéd után Dobó István szakosztályelnök megköszönte házigazdánknak és egyben szakosztály tagunknak, Dobos Ildikónak a kitűnő szervezést és az odafigyelést, amit a rendezvény alatt irányunkban tanúsított. A program során magunk is megtapasztalhattuk, hogy az erdőgazdaság következetes, évről évre folyó közjóléti fejlesztései nyomán az idelátogatók már most is több napos, tartalmas, több helyszínre felfűzhető programlehetőségek közül választhatnak, ahol minden korosztály megtalálja a maga számára kedves kikapcsolódási formát és az erdővel, erdészettel kapcsolatban számos új és jó információval, benyomással térnek haza. Miklós Tamás szakosztálytitkár