2017. június 27. – Bitay: A leghatékonyabb természetvédelmi eszközünk a szakszerű erdőgazdálkodás
Az Országos Erdészeti Egyesület 148. vándorgyűlésén a közgyűlésre a Kaszó Zrt működési körletében felállított óriási rendezvénysátorban került sor 2017. június 23-án, délután.
A vadászkürt fanfár és a Himnusz elhangzását követően Lomniczi Gergely OEE főtitkár tájékoztatta a megjelenteket a rendezvény programjáról. Kiemelte, hogy a vándorgyűlés az OEE két emblematikus kiválósága ünneplésének jegyében zajlik: Kaán Károly születésének 150., Madas András születésének 100. évfordulójáról emlékezünk. A színpadképet is az ő hatalmas portréjuk uralta.
A főtitkár a vándorgyűlés díszvendégei között köszöntötte Bitay Márton Őrs államtitkárt, Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkárt, Szabó Ferenc miniszteri főtanácsadót, Nagy János FM főosztályvezetőt, Neszményi Zsolt Somogy Megye kormánymegbízottját, Garancsi Istvánt, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökét, Thuróczi Lajost, a szövetség tiszteletbeli elnökét, dr. Seregi Jánost, a szövetség alelnökét, Tasi Márkot, a szövetség igazgatóját, a házigazda Zambó Pétert, az OEE elnökét, Galamb Gábor vezérigazgatót, Csóka Pétert, a FAO osztályvezetőjét, Mocz Andrást, a MEGOSz elnökét, Horváth Ivánt, a Pro Silva elnökét. Köszöntötte a határon túlról érkezett kollégákat is.
Galamb Gábor vezérigazgató lépett először mikrofonhoz, hogy köszöntse a vándorgyűlés résztvevőit.
Wass Albert gondolatait idézve emlékeztetett, hogy egy 15 ezer hektáros erdőtömb közepén tartjuk a vándorgyűlést. A Somogy zöld szívében elhelyezkedő erdőgazdaság életében történelmi pillanatnak nevezte a vándorgyűlést, hisz’ első alkalommal ad otthont az erdésztársadalom legnagyobb rendezvényének. Igyekeztek a szakmai programokon túl a környék kulturális értékeit is megmutatni a vendégeknek.
Ezt követően Bitay Márton Örs emelkedett szólásra. Emlékeztetett, hogy Kaán Károly születésének 150. évfordulóján tartja a 150 éves egyesület a 148. vándorgyűlését. Örömmel nyugtázta, hogy a magán- és állami erdészetek munkatársai alkotta erdésztársadalom összetartó társadalmi csoport. Hozzáfűzte, hogy a határokon is átnyúló kapcsolatok szomorú történelmi előzmények következményei. Akkor vesztettük el erdeink 80 százalékát és az akkori erdésztársadalom jelentős részét is. Új helyekre kellett erdőket telepíteni, új helyen kellett az erdőmérnökképzést újraindítani. Hangsúlyozta, hogy az erdőt számtalan dologra „használjuk”, a természetvédelemtől, a talaj- és klímavédelmen át az árvízvédelemnél, a nyersanyag-gazdálkodásban valamint a rekreációra, a kikapcsolódásra.
Az erdésztársadalom Trianon után megmutatta erejét, és napjainkra megduplázta az akkori erdőterületet. Kiemelte, hogy a leghatékonyabb természetvédelmi eszközünk a szakszerű erdőgazdálkodás. A legaktívabb természetvédő társadalmi csoport az erdészeké. Nekik köszönhető a mai erdészeti kultúra, a mai erdőszerkezet és gazdálkodási színvonal. Az államtitkár köszönetet mondott azért a mintegy 15 milliárdnyi közjóléti fejlesztésért, amit az utóbbi tíz évben valósítottak meg az erdészeti társaságok. Felhívta a figyelmet, hogy a közjóléti beruházások nem érnek véget az állami erdők határánál, hanem a magán-erdőgazdálkodóknál is létesülnek hasonló fejlesztések. Kaán Károly munkásságára utalva felidézte, hogy az 1935-ös IV. törvény az erdőről és a természet védelméről az ország akkori első erdészének köszönhető.
Hozzátette, hogy a közelmúltban született meg az az erdőtörvény, amely a hazai erdésztársadalom szakmai műhelyeiben készült, és a legmodernebb, leghatékonyabb természetvédelmi funkciókat tartalmazza, a hatékony, ésszerű és reális természetvédelemhez. Ez a törvény az EU-n belül az egyik legmodernebb és leghatékonyabb erdőtörvény. (Zé)