Az OEE vándorgyűlés második napján a pápai Jókai Művelődési Központban tartották meg az egyesület ünnepi közgyűlését, amelyen Cserép János elnök átadta a történelmi zászlót utódjának, a májusban megtartott tisztújító küldöttközgyűlésen megválasztott új elnöknek, Pethő Józsefnek.
Az egyesületi zászlók bevonulása után a közgyűlés elnökségében helyet foglalt Cserép János, az OEE ügyvezető elnöke, Gál Róbert, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park igazgatóhelyettese, Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő, Horváth László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója, Klemencsics András, az FVM főosztályvezetője, Koleszár István, az ÁPV RT erdészeti portfoliójának ügyvezető igazgatója, dr. Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere, Kulcsár Zsolt, a Verga Rt vezérigazgatója, dr. Markó Lászlóné, a Magán-erdőtulajdonosok Veszprém Megyei Egyesülete elnöke, Ormos Balázs, az OEE főtitkára, dr. Pethő József, az OEE megválasztott elnöke, Sirman Ferenc, az FVM kabinetfőnöke, valamint Vaspöri Ferenc, az ÁESZ veszprémi igazgatója.
Cserép János köszöntője után Horváth László arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy ezen a vidéken az emberek évezrede az erdőből élnek, és akik az erdővel gazdálkodnak, azok nem okoznak károkat. Az erdészeket és a természetvédőket mesterségesen igyekeznek szembefordítani, hiszen a helyi szinteken jó a kapcsolat.
Az elhunyt kollégákra Ormos Balázs emlékezett a klopacska hangja mellett, majd dr. Sárvári János, az egyesület Vágner Károly Könyvtárának őre beszélt az elődökről.
A megjelenteket Stohl András színművész köszöntötte Wass Albert Fenyő a hegytetőn című versével.
Dr. Kovács Zoltán polgármester a befogadók nevében beszélt az erdész szakma szépségéről, a szakma jelenlétéről a városban. Reményét fejezte ki, hogy az erdő, a fa, a továbbiakban is sokak számára nyújthat megélhetést.
Gőgös Zoltán, az FVM leendő államtitkára kijelentette, hogy nem szerencsés, ha az agrárszakemberektől féltik a természetet.
Klemencsics András köszöntőjében többek között bejelentette, hogy megalakult a Nemzeti Erdőprogram kommunikációs munkacsoportja, amely az ÁESZ koordinálásával fejti ki várhatóan hasznos tevékenységét az erdészek munkájának megismertetése érdekében is.
Koleszár István örömmel nyugtázta, hogy a szakma összetartó, biztatást is kért a szakmától ahhoz, hogy sikerüljön stabilizálni a helyzetet, és a nagyközönséget megismertetni az erdészek erőfeszítéseivel, amelyeket az erdők érdekében kifejtenek. Megnyugtatta a hallgatóságot, hogy az erdők jó kezekben vannak az erdészeknél és onnan nem téphetők ki.
Gál Róbert tolmácsolta Balogh László üdvözletét, és reményét fejezte ki, hogy egyszer majd minden szakma ilyen tiszteletet parancsoló módon tudja bemutatni a munkáját, mint ahogy az erdészek tették a két nap során.
Sirman Ferenc Gráf József miniszter képviseletében is azt hangsúlyozta, hogy nem kell félteni az erdészektől és attól a tárcától az erdőt, amely befogadja az erdőgazdálkodást.
Kitüntetések
Az egyesületi kitüntetéseket Cserép János adta át.
Az egyesület Tiszteletbeli tagja lett dr. Tóth János Franciaországban élő erdőmérnök kolléga, aki magas kora miatt már nem tudott megjelenni a közgyűlésen.
Kaán Károly díjat vehetett át Börzsei László erdésztechnikus, Stubán Árpád erdőmérnök és dr. Varga Szabolcs erdőmérnök.
Bedő Albert díjat kapott dr. Kondor Antal erdőmérnök, dr. Péti Miklós erdőmérnök és Szekeres György erdőmérnök.
Elismerő oklevél kitüntetésben részesült többek között Nagy László újságíró, az erdők érdekében kifejtett több évtizedes televíziós munkásságáért.
Átadták az Év erdésze kitüntető serleget Vincze Béla erdésztechnikusnak, aki a május 25-26-án Mátrafüreden tartott országos erdészversenyen szerezte meg az elsőséget.
A beiktatás
Cserép János leköszönő elnök gratulált a kitüntetetteknek, majd meghatottan köszönte meg a négyéves munkájához nyújtott segítséget. Emlékeztetett az elmúlt időszak küzdelmeire, de mint mondta, az egyesület él és virul. Az egyesületi élet a tagok kezdeményezéseire megpezsdült. Hangsúlyozta, hogy az egyesületben valamennyi erdész találkozhat, azok is, akiknek érdekei a munkájuk során éppenséggel nem esnek egybe. Biztosította a tagságot, hogy továbbra is a köz érdekében folytatja munkáját.
Halász Gábor az Országos Választási Bizottság elnöke ismertette a tisztújító közgyűlésen lezajlott érvényes és eredményes választás eredményéit. Ezt követően Cserép János átadta az egyesület történelmi lobogóját Pethő Józsefnek, majd az új elnök bemutatta az elnökség tagjait: Schmotzer András általános alelnököt, Doros István technikus alelnököt, Bodor Dezső Károly magánerdő-gazdálkodói alelnököt, Haraszti Gyulát, az Erdészeti Lapok Szerkesztő Bizottságának elnökét, valamint a régióelnököket.
Pethő József rövid beszédben vázolta elnöki elképzeléseit. Elsők között említette, hogy szeretné feloldani a természetvédőkkel fennálló ellentmondásos helyzetet. Utalt arra, hogy várhatóan a rendszerváltozás utáni legnehezebb négy év elé nézünk, ennek ellenére szeretné stabilizálni az ágazat helyzetét. Azt szeretné, ha senki nem kérdőjelezné meg az erdőgazdálkodás helyét. Akkor majd elmondhatjuk Széchenyi szavait parafrazálva: Páratlan élmény magyar erdésznek lenni. Emlékeztetett Bedő Albertre, aki a kapitalizálódás közepette ki merte jelenteni, hogy „csak akkor őrizhető meg a magyar erdő, ha az állam el nem évülő kezében marad”. Nincs helye az állami erdő privatizálásának – jelentette ki az egyesület új elnöke, és szavait nagy taps fogadta. – Az erdészek fölkészült csapata be tudja bizonyítani, hogy állami keretek között is lehet hatékonyan dolgozni.
Majd így folytatta: Trianon katasztrófája után Kaán Károly mutatta meg a kiutat ahhoz, hogy mind a köz-, mind a magánérdek számára hasznossá és kifizetődővé lehet tenni az erdőt. A II. világháború pusztításai után újra megtalálták az erdészek a megoldást, és az akkori 11 százalékos erdősültség után ma már 20 százalékkal büszkélkedhetünk. 1956 traumája után is továbbvitte a lángot az akkori nemzedék. Megszólította a közgyűlésen jelenlévő idegeneket, nem szakmabélieket, hogy vigyék hírét az elhangzottaknak: az erdészeti tevékenység lényege az, hogy háromszereplős. Az erdő és a társadalom között van az erdész, aki a társadalom elvárásainak megfelelően, a legjobb szakmai tudása szerint dolgozik.
Emlékeztette a hallgatóságot, hogy Mária Terézia 1735-ben felismerte, Akadémiát kell alapítani, hogy ne legyen gond a bányák mellől elfogyó erdők hiánya miatt. Az ember ősidők óta kapcsolódik az erdőhöz, és a társadalom az erdő valamennyi kincsére igény tart. Az évi 10 millió m3 fára várhatóan ezután is szükség lesz, mert kell a papír, a bútor, az épületfa és az energiahordozó.
Higgyék el a természetvédők, hogy a hazai két millió hektárnyi erdő jó kezekben van.
Bedő Albert szavaival zárta beszédét: „Szeressük hazánkat, nemzetünket, szakunkat hűséggel és összetartással!”
Az egyesület vándorzászlaját dr. Pethő József elnök átadta a 2007. évi vándorgyűlés házigazdájának, Kiss Bélának, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatójának.
Sajtótájékoztató
A közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón a szervezők ismertették tevékenységüket, majd mód nyílt néhány kérdésre is.
Pethő József az elnöki feladatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a 150 éves egyesület tevékenységét szeretné tovább vinni, és egyik első, fontos célja az erdészet helyzetének stabilizálása lesz. Bár az erdészek már nem olyan bezárkózóak, mint korábban, mégis a civilek az utcai megmozdulásokkal könnyebben kerülnek az érdeklődés középpontjába. Be kell mutatnunk a társadalom számára az erdészek hármas tevékenysége valamennyi oldalát, a szociális, az ökológiai és a gazdasági feladatokat is.
A ForestPress kérdésére Gőgös Zoltán, az FVM leendő államtitkára elmondta, hogy hosszas egyeztetés volt az ágazati, minisztériumi rendről, ennek ellenére ő is meglepetéssel tapasztalta akkor, hétfőn reggel a törvényjavaslat szövegében az erdőgazdálkodás áthelyezését. Nem tudja, ki lehet a felelős az eredeti szöveg megváltoztatásáért. Hibák becsúszhatnak, de kiküszöböltük – fogalmazott az országgyűlési képviselő. Mindenről lehet tárgyalni, de az nem megoldás, hogy valakik egyeztetés nélkül ágazati átrendezést csinálnak. Véleménye szerint az erdészeti ágazatnak az agrárium keretében kell működnie, és következhet a nyugodt munka.
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy ennek az ágazatnak is több forrást kell biztosítani a jövőben, elsősorban az EU-források felhasználásával, társfinanszírozással. A költségvetési helyzet ismeretében külön forrásokra nem számíthatunk.
Az erdei szociális létesítmények (tornapályák, vasutak, iskolák) finanszírozásával kapcsolatban a LEADER-programra hívta fel a figyelmet, aminek segítségével több pénz kerülhet az ágazathoz.
Klemencsics András hozzáfűzte, hogy ebben az évben 225 millió Ft jut közjóléti célokra és 150 millió az erdei vasutakra.
Schirman Ferenc (FVM) az egyablakos ügyintézéssel kapcsolatban a ForestPress kérdésére elmondta, hogy össze kell hangolni a jelenlegi országos, megyei és a leendő regionális struktúrát, hogy létrehozhassák az egységes szakszolgálatot. Ennek keretében az ügyintézés majd egy helyen zajlik.
A ForestPress kérdésére Klemencsics András (FVM) elmondta, hogy a Nemzeti Erdőprogram egyik célprogramja az erdészeti kommunikáció. Felismerve az erdészeti kommunikáció hiányosságait, ezt a tevékenységet a minisztérium az Állami Erdészeti Szolgálathoz telepítette. A munka elkezdődött, az elmúlt héten a szakma különböző szegmenseinek képviselőiből megalakult az a munkacsoport, amelyik koordinálni fogja az erdészeti tájékoztatás stratégiai és gyakorlati feladatait.
Z. Z.