Az Országos Erdészeti Egyesület Megújuló Energia Szakosztálya, valamint a Közönségkapcsolatok Szakosztálya tagjai közös rendezvénye.Mint ismertes, az EU-előírások meghatározzák az energiafelhasználás terén a megújuló energiahordozók alkalmazásának minimális arányait. A biomassza energetikai célú felhasználása – mely jelenleg az összes energiamennyiség alig 3 százaléka – néhány éven belül megkétszereződik.
A biomassza hasznosításának többféle módja ismeretes. A hagyományos háztartási fűtésen kívül legismertebb a nagyteljesítményű, korszerűtlen erőművi kazánok biomassza tüzelésre történő átállítása (PannonPower, AES, stb.). Az OEE Megújuló Energia Szakosztálya, valamint a Közönségkapcsolatok Szakosztálya tagjai 2006. május 16-án, közös rendezvényen ismerkedtek a faapríték energia-célú hasznosításának egy, a fentiektől eltérő módjával.
A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vendégeiként a két szakosztály tagjai – jó néhány érdeklődő „civil” újságíróval együtt – ismerkedtek a Szentendrén közelmúltban létrehozott kiserőművel, melyet Lukács Sándor vezérigazgató és Kéri László az üzem vezetője mutatott be.
Keresztes György vezérigazgató-helyettes, a Közönségkapcsolatok Szakosztály tagja köszöntötte a megjelenteket, majd Lukács Sándor vezérigazgató ismertette az Rt. erőfeszítéseit a biomassza hasznosítás gyakorlati megvalósítása terén. A tervezést 1994-ben kezdték, és 1995-ben helyezték üzembe a fűtőmű 2 és 4 MW-os kazánjait. Az elmúlt évben végrehajtott fejlesztés során a 4 MW-os gőzkazánhoz egy 10 MW-os turbinát illesztettek, a mely villamosenergiát termel. A felhasznált biomassza nem tűzifa, hanem hulladékfa. 
Kéri László elmondta, hogy az erőműben mintegy 80 beszállítótól évente közel 20 ezer tonna faaprítékot, fahulladékot, fűrészport és fakérget tüzelnek el, melyet e célra kialakított járművek hoznak a helyszínre. A tüzelőanyagot számítógéppel vezérelt adagoló juttatja a kazánokba. A teljesítmény szabályozása a rostély mozgatásával és a levegőmennyiség adagolásával történik. A két darab, négy, illetve öt megawatt hőteljesítményű kazán által termelt gőz – amellett, hogy 300 ezer légköbméter lakóteret, egy 3000 adagos konyhát és egy uszodát lát el hővel – még villamos energiát is szolgáltat. Méghozzá nem is keveset – mintegy ötezer átlagos lakás fogyasztásának megfelelő mennyiséget.
Az erőmű megtekintése utáni konzultáción Jung László, a Megújuló Energia Szakosztály elnöke elmondta, hogy Nyugat-Európában az ilyen nagyságrendű erőműből már több száz üzemel. 
A vita során többen hangoztatták, hogy az ilyen erőművek létesítésének és üzemeltetésének a gazdasági feltételei jelenleg nem megfelelőek. Marosvölgyi Béla, a NYME professzora hangsúlyozta, hogy addig egyenlőtlen a verseny, és a megújuló energia felhasználásának esélyei kisebbek, amíg a gáz árát szociális támogatás teszi piacképesebbé. A támogatási rendszer hibái miatt nagyon sok olyan beruházás jut támogatáshoz, amelyek nem teljesen felelnek meg a megújuló energiák kritériumának, míg az igazán indokolt pályázatok ebből kimaradnak.
Ennek kapcsán is hívta fel a figyelmet Zétényi Zoltán, a Közönségkapcsolatok Szakosztálya elnöke, a megfelelő sajtómunkára, a közvélemény helyes és tényszerű tájékoztatására. A Közönségkapcsolatok Szakosztály – ennek a rendezvénynek a sikerén is felbuzdulva és Jung László szakosztályelnök indítványát megszívlelve – a jövőben elsősorban az egyesület társszakosztályival közös programokat igyekszik szervezni a kommunikáció iránti fogékonyság növelése érdekében.
Marosvölgyi Béla hozzáfűzte, hogy először a szakmán belül kell a kommunikációs célokat meghatározni, a „házon belül” kell rendet tenni a fejekben, és helyre kell állítani a szétesett szakmai önérzetet.
Mőcsényi Miklós, a FAGOSZ főtitkára hivatkozott a faipari szövetség kész kommunikációs stratégiájára, és példaként említette az osztrák társszervezetek jelmondatát (Das Holz ist geniale) valamint a „Holzschilling” néven elhíresült közös PR pénzügyi alapképzést.
Kovácsevics Pál, az Állami Erdészeti Szolgálat osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket az ágazati sajtómunka fejlesztéséről. Elmondta, hogy a közeljövőben feláll egy munkacsoport, amely kidolgozza a szakmai kommunikáció stratégiáját és koordinálja a tájékoztatási tevékenységet. Ebben a munkában a Közönségkapcsolatok Szakosztálya is szerepet vállalhat, elsősorban a szakmán belüli PR-munkatársak, illetve a vezetők továbbképzésével. Az előkészítő munka részét képezi többek között az ÁESZ honlapjának megújítása is.
Detrich Miklós