2017.12.18. - Az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Egri Helyi Csoport közös rendezvénye Felsőtárkányban
Szerintem mindenkinek hő vágya a boldog öregkor megélése. Sokan szeretnénk közös emlékeket átélni unokáikkal, sok közös játékot, erdei sétát. Séta közben megpihenni egy faóriás árnyékában, miközben unokáink szájtátva hallgatják fiatal korunk meséit. De ahhoz, hogy 50 év múlva is a szeretett tölgyes erdőbe tudjunk mélázni a múlton, bizony hatalmas odafigyelésre van szükség az erdész szakemberek részéről, hiszen az őshonos erdeinket agresszíven terjedő fafajok veszélyeztetik.
Erre és sok más, az egész társadalmat érintő veszélyre hívták fel a figyelmet egyetemi kutatók, szaktekintélyek az EGERERDŐ Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Egri Helyi Csoport közös rendezvényén, Felsőtárkányban.
A december 12-ei programra összegyűltek az Északi-középhegység erdeit kezelő erdőgazdálkodó szervezetek képviselői és a munkájukat felügyelő erdészeti és természetvédelmi hatóság képviselői.
Az első előadáson Szidonya István erdészeti növényvédelmi szakmérnök kiemelte, hogy az agresszíven terjedő bálványfa és akác elterjedésében az egész társadalomnak hatalmas szerepe van. Nálunk a bálványfa még csak kopogtat, de számos dunántúli negatív példát tudott említeni a szakember. Ott az erdővel szomszédos területekről fertőződött meg az erdőbelső, így nagyon fontos, hogy az erdő melletti területek, utak ezektől a fajoktól mentesek legyenek. Az agresszív akác és bálványfa rendkívül jó sarjadzó képessége, gyorsabb növekedése miatt elnyomja a lassan nővő őshonos fafajokat. Ellenük az egyetlen hatásos védekezési mód a speciális vegyszeres kezelés. Szidonya István által vezetett munkacsapat több kezelési eljárást fejlesztett ki, köztük a drónos permetezést, hiszen erre a nehéz, erdei munkára is egyre kevesebb ember kapható.
Egyetemi kutatók közül az első előadást a Szegedi Tudományegyetemről dr. Gulyás Ágnes tartotta, melyben kifejtette, hogy a klímaváltozás mérséklésében a lakott környezetek klímatudatos tervezésének is fontos szerepe van. A városfejlesztésnél nagyobb figyelmet kellene fordítani a zöld felület növelésére, hiszen a nagy nyári forróságban a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a fa hűsítő árnyékának pozitív hatásait. Emellett kiemelte, hogy nagyobb odafigyeléssel kellene a közműhálózat, és új út tervezését végezni a városi fák védelmére, beleértve a gyökérzóna megóvását is.
A szakmai programot Dr. Kárász Imre, a Eszterházy Egyetem tanára zárta, előadásában a növények allelopatikus tulajdonságát részletezte. De mi is az az allelopátia? Talán kiskertünkből mi is ismerünk olyan növényeket, amiket nem érdemes egymás mellé ültetni, mert egyik faj csak sínylődik a másik társaságában. Ugyanis vannak olyan növények, amik szerves vegyületeket bocsátanak ki a talajba és ezektől a környezetében élő szervezetek növekedése csökken, de serkenhet is, azaz kifejti allelopatikus hatását. A dió és tölgyfajok egymásra gyakorolt negatív hatása már rég ismert és a kutatások már 6 fafaj allelopatikus tulajdonságát igazolták. Az agresszív fajok elleni védekezésben is vizsgálják az allelopátia jelentőségét, de egyelőre a leghatásosabb mód - a kutató szerint is - a folyamatos odafigyelés és vegyszerezés.
Mi erdészek, az állami erdők gondos gazdájaként állunk az új kihívások elé, felhasználva a legmodernebb technológiákat, kutatási eredményeket, hogy azokat hasznosítva megőrizzük az erdőt unokáinknak. Vigh Ilona EGERERDŐ Zrt.