Iskolák fogadnának örökbe erdőketA Budapest, XII. kerületi Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében (Beethoven utca 1/b.) május 11-én délután megnyílt egy olyan kiállítás, amely nem a klasszikus értelemben vett helytörténetet mutatja be, hanem egyfajta „zöldtörténetet”.
Ez a történet akkor kezdődött, amikor még nem voltak külön erdészek és zöldek, természetvédők. Akkoriban még az erdészek védték a természetet. No, meg persze Hermann Ottó.
A kerületben, pontosabban a Hegyvidéken már akkor is kirándulók járták az erdőket, és akkor még hangos volt a téli erdő a fakitermelők fejszecsapásaitól. Mára maradtak a kirándulók, a hajléktalanok, no meg a quadosok. A legutóbbi felmérések szerint évente mintegy öt millió látogató fordul meg a budai és pesti parkerdőkben.
– 2005 őszén jött az ötlet, hogy a helytörténeti gyűjtemény épületében az erdőről rendezzünk kiállítást – emlékezik Balázs Attila, történész.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Müllner Jenő is történész, aki korábban hosszú évekig a kerületi újságot szerkesztette. Maga is „jogosan” öltött zöld inget a megnyitóra, hisz’ korábban aktív vadász volt, jó ismerője az erdőnek, az erdő életének.
– 2005-ben létesült a gyűjtemény, amelynek elődje galériaként is szolgált – magyarázza az igazgató. – Rendelkezünk könyvtárral, kéziratgyűjteménnyel és kutatószobával. A jelenlegi kiállítás is egy évig látható. Célunk az erdő védelmének és a turizmusnak a hirdetése. Tájékoztatjuk a kerületi iskolákat, tanárokat, könyvtárakat és vetélkedőket is rendezünk.
A látogatót az első teremben két jeles erdész személyiség köszönti, Kaán Károly és Riedl Gyula. Az előbbi a múlt század kiemelkedő erdészeti politikusa, az utóbbi a századforduló erdészetének élő lexikonja, az egyesületi könyvtár őre volt.
A kiállított tárgyak jelentős része az Országos Erdészeti Egyesület könyvtárából, valamint a soproni Erdészeti Múzeumból származik – mondta el a ForestPress-nek Sárvári János, az OEE Wágner Károly Könyvtárának őre.
A kiállítás létrejöttéhez természetbeni támogatással és szakmai tanácsokkal járult hozzá a Pilisi Parkerdő Zrt, tudtuk meg Boda Zoltántól, a PPZrt Budapesti Erdészetének igazgatójától.
– A XII. kerületi önkormányzat vezetői fölismerték annak jelentőségét, hogy nagyon fontos az erdőket kezelő szervettel való együttműködés – fogalmazott Boda Zoltán. – Az érdekeink és a gondjaink hasonlóak, tehát közös erővel kell megoldanunk ez utóbbiakat. Az önkormányzattal való együttműködésünk példaértékű, és ennek keretében sikerült olyan országos hírű kirándulóhelyeken, mint a Normafa és környéke, a János-hegy, az Anna-rét, felújítani a parkberendezéseket, játszótereket. Szeretnénk egy olyan mozgalmat elindítani, amelyben iskolák fogadnának örökbe erdőket. Most folyik egy új kerékpárút kijelölése a János-hegyen, együttműködve a budakeszi önkormányzattal is.
– Az elmúlt években jelentős összeggel támogatta a Fővárosi Önkormányzat a parkerdő létesítményeinek fölújítását. Idén számíthat-e az igazgatóság hasonlóra?
– Igyekszünk az önkormányzatokkal minél szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, hogy a közérdekű feladatokat az erdészet elláthassa. Ezekre ugyanis egyedül képtelenek vagyunk. 6800 hektár erdőt kezelünk, 16 fővárosi és 9 agglomerációs önkormányzat területén. Mindezt tíz fővel végezzük. Tíz erdész nem képes ellenőrizni sem ekkora területet. Minket terhelnek a főváros hajléktalan gondja, a hulladék lerakás. A kerületi és települési önkormányzatokkal olyan együttműködésre törekszünk, hogy a munkánkat egyfajta szolgáltatásnak tekintsék. A korábbi fővárosi támogatásra ebben az évben sajnos nem számíthatunk. 
– Évekkel ezelőtt a korábbi erdészeti igazgató sokat panaszkodott az erdészeti információs központ fenntartásának nehézségei miatt. Jelenleg mi a helyzet?
– A helyzet nem változott, s amennyiben igazak azok a hírek, hogy a K3-as költségvetési források megszűnnek, akkor még rosszabbak lesznek a kilátásaink. A közvetlen költségek, az őrzés, fűtés, világítás, mintegy 10-15 milliót tesznek ki évente. Amennyiben ezt az ÁPV Zrt biztosítja, akkor nem lesz gond.
– Az erdők hármas funkciói közül a gazdasági tevékenység mekkora arányt képvisel?
– Az általunk kezelt erdők elsődleges funkciója a jó levegő, a pihenés, a kirándulás, a felüdülés biztosítása. A gazdasági szerepünk minimális. A fakitermelést a lehető legkisebbre csökkentettük, a felújításokat is a lehető legkisebb területeken, foltokban végezzük. Ez ugyanakkor jóval költségesebb. Ami az „eredményt” illeti, az, katasztrofális, több tízmilliós a veszteségünk. Z. Z.