2007. május 31-én a Nagykunsági Erdészeti Zrt (Nefag) látta vendégül az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága tagjait. A kihelyezett ülésre a társaság Erdei Művelődési Házában került sor. Napirenden szerepelt az Állami erdő- és magánerdő-gazdálkodás az Alföldön, valamint Tájékoztató a Nemzeti Erdőprogram végrehajtásáról, különös tekintettel az állami vagyonra, a magánerdőre és a védett erdők jövőjére. A téma felkért előadói voltak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Sirman Ferenc kabinetfőnök, szakállamtitkár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviseletében Sódor Márton főosztályvezető, az ÁPV Zrt. képviseletében Koleszár István ügyvezető igazgató, valamint a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége képviseletében Luzsi József elnök.
A bizottság tagjait és a meghívottakat Horgosi Zsolt, a zrt. vezérigazgatója köszöntötte, és röviden ismertette az erdőgazdasági társaság tevékenységét. Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke a szakmai szövetség nevében üdvözölte a bizottság tagjait. A társaság első számú vezetője megnyitotta a Kaán Károly életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást, amely vándortárlat harmadik állomása a szolnoki erdei iskola.
Ezt követően a vendégek megtekintették, és elismerő szavakkal illették az intézmény átadás előtt álló, vadonatúj, gerendából épült vendégházát. Majd rövid sétát tettek a művelődési házhoz tartozó vadasparkban. A következő állomás az erdei játszótér és a parkerdei tanösvény volt. A létesítmények egyöntetű elismerést arattak a bizottság tagjai körében.
A bizottság ülését Jakab István alelnök (Fidesz) nyitotta meg, majd átadta a szót az ülés levezető elnökének, Herbály Imre alelnöknek (MSZP). 
Sirman Ferenc szakállamtitkár a Nemzeti Erdőprogram végrehajtásával kapcsolatban, bevezetőjében elmondta, hogy az EU Erdészet Stratégiája az új társadalmi igények alapján az erdők gazdasági szerepét a védelmi és közjóléti funkció mellé rendeli. A társadalom figyelme középpontjába a rekreációs igények kielégítésének lehetőségei kerültek.
A rendszerváltozást követően a magánerdő-tulajdon gyarapodásával, a mezőgazdaság szerkezetváltásával együtt elkerülhetetlen volt az erdészeti politika, az erdőgazdálkodási szemlélet átalakítása is. Ezt tükrözi a 2004-ben elfogadott Nemzeti Erdőprogram, amely 10 prioritást emel ki.
Az 1.049 ezer hektár állami erdőterület 85 százalékát az ÁPV Zrt tulajdonában álló 19 társaság kezeli. A többi területen a HM 3 társasága és más szervezetek gazdálkodnak.
Ismeretes, hogy a társaságok – az NFA 100 százalékos tulajdonában lévő – erdők kezelését ideiglenes vagyonkezelő szerződések alapján végzik.
A 2007. május 15-én elfogadott kormányhatározat értelmében az FVM-nek 2008. január 1-ig ki kell dolgoznia javaslatát az állami erdők kezelésére vonatkozóan, s az új erdőtörvényt pedig az új helyzethez kell igazítani.
Fontos változás lesz az erdőfenntartási járulék megszűnése. Ennek kiváltásához ki kell dolgozni az erdőfenntartás új rendszerét.
A támogatási rendszerrel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy a korábbi támogatási rendszer hazai forrásokra támaszkodva működött, az erdőtelepítés kivételével, ahol volt lehetőség EU források bevonására.
2007. május 1-je után már csak notifikált támogatás lehetséges, illetve a de minimis keretén belül, kisebb összegű támogatásra lesz mód. Ez utóbbiból a kijelölt erdőgazdálkodókat és az erdészeti üzemtervek készítését, valamint az erdők közjóléti céljainak ellátását támogatják.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban két jogcím érhető el állami erdőgazdálkodók számára: az erdészeti infrastruktúra fejlesztése és az erdőszerkezet-átalakítás.
A 2007. év tehát az állami erdőgazdálkodók számára a források csökkenését hozta.
A magánerdő-gazdálkodásról az államtitkár elmondta, hogy az átlagos birtokméret 1,5-3 hektár között van, és kevés a nagyobb erdőbirtok. A tulajdonosok többsége az idősebb, 50-70 éves korcsoportba tartozik.
A mintegy 800.000 hektárnyi magánerdő terület közel 75 százalékán van csak bejelentett erdőgazdálkodó. Tehát a terület egynegyedén nem folyik erdőgazdálkodás.
A helyzet javítása érdekében az osztatlan közös tulajdonú területeken is be kell indítani a gazdálkodást, csökkenteni kell a gazdálkodók terheit, egyszerűsíteni kell az adminisztrációt.
Az EU 2005-ben létrehozta az EMVA-t, amelynek felhasználására az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nyújt lehetőséget.
2008-tól a magánerdő-gazdálkodók több tengely mentén is juthatnak támogatáshoz: a mező és erdőgazdálkodás versenyképességének javítása, a környezet és vidék fejlesztése, az erdőterületek fenntartható használata, agrárerdészeti rendszerek létrehozása, a nem mezőgazdasági területek erdősítése, a Natura 2000 területek támogatása, az erdészeti potenciál helyreállítása (kárfelszámolás), valamint nem termelő beruházások (szerkezet-átalakító erdőfelújítás, közjóléti tervezés).
A védett erdők kezelésének szabályozásában sikerült a két érdekelt tárcának jó együttműködést kialakítania.
A szakállamtitkár megjegyezte, hogy az ágazat kommunikációjában az erdészet nem kapott elég hangsúlyt.
Ráadásul meg kell értetni, hogy az erdészek és a természetvédők ugyanazok a szakemberek. Z. Z.