ForestPress fotók
Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya 2007. május 23-án a Pilisi Parkerdő Zrt Erdészeti Információs Központjában tartott alkalmán az erdőtűz és az ehhez kapcsolódó kommunikáció volt a téma.
Nagy Dániel erdőmérnök kolléga, aki az erdőtüzek nemzetközileg elismert szakértője, a szakosztályülést megelőzően Szerbiában az ellentüzekről tartott továbbképzést tűzoltóknak, valamint Sevillában részt vett egy nemzetközi erdőtűz konferencián, a vegetációtüzek elleni védekezés hazai helyzetéről, valamint az elmúlt év számos erdőtüzes fejlesztéséről tartott előadást.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, akit 2006-ban az Év szóvivőjének választottak, a szóvivői munkáról, az erdőtüzekkel kapcsolatos kommunikációs feladatokról adott tájékoztatást.
Restás Ágoston, a Szendrői Tűzoltóság parancsnoka a kamerás és a repülőgép modelles légi megfigyelésről beszélt.
Debreczeni Péter, az MGSZH Erdészeti Igazgatóság főmunkatársa az erdőtűz megelőzés hatósági feladatairól szólt.
"Mennyi pénzt adtak neked az erdészek?"
Restás Ágoston, a Szendrői Tűzoltóság parancsnoka bevezetőjében elmondta, hogy Észak-Borsod gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező, jellegzetes kisvárosa Szendrő, ahol az ország legkisebb állami tűzoltósága működik. Működési körletükön helyezkedik el többek között az Aggteleki Nemzeti Park is.
Területükön a tűzesetek mintegy 40 százaléka vegetációtűz.
Alapos elemző tanulmányban számoltak be a térségben összegyűjtött tapasztalataikra építve. Megállapították, hogy növekedik a száraz időszak, és ezzel összefüggésben előre jelezhető a tüzesetek bekövetkezésének valószínűsége.
A tűzoltóság általában passzív észlelésre rendelkezik be, ha nincs tűzjelzés, akkor tűz sincs. Ez nem jelenti azt, hogy nincs „megrendelésük”, tüzes időszakban „tűztől tűzhöz” vonulnak.
Sajnos a jelenlegi tűzoltóautók nem alkalmasak erdőtüzek oltására. Emiatt általában több kilométeres gyaloglásra kényszerülnek, ami időveszteséget jelent.
Nem megoldás a konzervatív „tűzkezelés”, át kell térni az integrált vegetatív tűzkezelésre. Jelenleg a felderítés nincs megoldva. A helyismeret hiánya és a látás korlátozottsága miatt.
Tűz esetén sík vidéken a füst, hegyvidéken, pedig a domborzat jelent akadályt. A terület becslése nélkül nem tervezhető a szükséges bevetési erő.
Minél hamarabb megtörténik a beavatkozás, a kár nem nő exponenciálisan.
Az észlelés javítása és gyorsasága érdekében helyeztek el egy hegytetőn öt térfigyelő kamerát. Ezt támogatja a repülőmodellre szerelt kamera. További segítséget jelent a GPS, amely a leégett terület 0,1 hektárnyi pontosságú meghatározásában segít.
A vegetációtűz oltásához könnyített védőruha szükséges. Vizet általában nem használnak erdőtűz oltásához, hanem kéziszerszámot alkalmaznak.
Előnyösebb volna az olcsóbb terepjárók beszerzése, mint a 120 milliót érő, de alkalmatlan tűzoltóautók vásárlása.
A tűz észlelése közvetlenül vagy közvetve történhet, az előbbi esetben látják a lángot, egyébként csak a hegygerinc fölé emelkedő füstöt.
Ez utóbbi esetben kiemelten fontos a felderítés. Erre alkalmas a repülőmodelles légi felderítés.
Gazdaságossági elemzés bizonyította az alkalmazás létjogosultságát. Amerikai, spanyol és horvát szakemberek érdeklődnek a módszer iránt.
Az első kísérleteket a világon először, 2004. augusztusában végezték. Két-három perc alatt bevethető a gép.
A tüzet észlelő toronykamerát így egészíti ki a felderítéshez használt repülő.
Jelenleg három gépre van engedélyük.
A megfigyelési idő az akkumulátor kapacitásától függ, ami mintegy 20 perces repülést tesz lehetővé, de már 3 perces repülés is elegendő adatot szolgáltat. A gép GPS adatok alapján repül.
A finanszírozáshoz a jelenlegi önkormányzat nem ad támogatást, de segítségükre sietett – együttműködést ajánlva – a Genovai és a Katalóniai Egyetem.
Ami a finanszírozást illeti, a parancsnok megjegyezte, hogy elöljárói gyakran a szemére vetik, hogy „mennyi pénzt adtak neked az erdészek?”
Bizakodjunk, hogy előbb-utóbb erre is kerül valamennyi forrás a PM-FVM kettős kereteiből.
Az erdőtűz adatbázis fölkerül a világhálóra
Debreczeni Péter bevezetésként ismertette a néhány évvel ezelőtt Phare pénzből indult munkálatokat.
Az alapoknál kezdett program a helyzetfelméréssel kezdődött, s a jogi keretek feltárása alapján kiderült, hogy komoly jogharmonizációra van szükség.
A Forest Focus programon belül alkalmuk nyílt a Németországban székelő Global Fire Monitoring Center munkáját megismerniük.
Elkezdték az adatbázis kialakítását, és egy kézikönyv összeállítását.
Az erdőtűz megelőzés kampány kidolgozását egy német szakértő segíti, aki Malajziában, hasonló programban vesz részt.
Elkészültek a javaslatok a jogforrások megváltoztatására, amely a hatósági munka előfeltétele.
A tűzveszélyességi besorolás eljárásrendje nagyon fontos, hiszen ezen alapul majd a támogatási rendszer, amely alapján forrás igénylehető a védelmi tervezéshez, a felkészüléshez. Tíz hektár tűzveszélyes terület esetén igénylehető támogatás tűzmegelőzésre.
Ezzel egy időben a fogalmi rendszert is tisztázni kell, hiszen az erdőfogalom is más és más.
A tűzmegelőzésben a német kollégáknak nagy tapasztalataik vannak a kamerás térfigyelésben.
Külföldön rendszeresítenek a nagy erdőtömbök mellett műanyaggal bélelt víztározókat.
Fontos, hogy már az erdőtervezés során gondoljanak a tűzmegelőzésre: például a fenyvesbe telepített nyír megállíthatja a tűz terjedését.
Alapvető dolog a tűzpászták gondozása, tisztán tartása.
A tűzvédelmi tervek három szinten készülnek: országos, megyei és a gazdálkodóké.
A minimumkövetelmény, hogy a tulajdonos neve és elérhetősége ismert legyen a tűzoltóság számára. A nagyobb gazdálkodók riasztási tervet kötelesek összeállítani.
Egyelőre a kevés rendelkezésre álló adat alapján elkészült Magyarország tűzveszélyességi besorolása, amely szerint magas kockázatú terület a Duna-Tisza köze, B-A-Z megye, valamint a Pilis hegység. Közepes a Bakony, Nógrád és Csongrád megye.
Egy-egy terület kockázati becslése a fafaj, a terep adottságok és a társadalmi tényezők alapján végezhető el.
Az operatív munkát segíti, hogy ma már rendelkezésre áll az egész ország digitális térképe, amelyet integráltak az erdészeti adattárral. Ez a térkép a tűzoltók számára is rendelkezésre áll a közeljövőben. A térkép mellékleteként szöveges leírást is adnak.
A kézikönyv alapja az adatbázis létrejötte. Ehhez alapvetően fontos az adatszolgáltatás megszervezése. Az erdőtűz adatlap tartalmazza az okot, a tűz típusát, a területet, a meteorológiai viszonyokat, és fotókat.
Az adatbázis fölkerül a világhálóra, és jelszavas hozzáféréssel elérhető lesz a tűzoltóság és az erdőfelügyelőségek számára.