ForestPress fotók
Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya 2007. május 23-án a Pilisi Parkerdő Zrt Erdészeti Információs Központjában tartott alkalmán az erdőtűz és az ehhez kapcsolódó kommunikáció volt a téma.
Nagy Dániel erdőmérnök kolléga, aki az erdőtüzek nemzetközileg elismert szakértője, a szakosztályülést megelőzően Szerbiában az ellentüzekről tartott továbbképzést tűzoltóknak, valamint Sevillában részt vett egy nemzetközi erdőtűz konferencián, a vegetációtüzek elleni védekezés hazai helyzetéről, valamint az elmúlt év számos erdőtüzes fejlesztéséről tartott előadást.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, akit 2006-ban az Év szóvivőjének választottak, a szóvivői munkáról, az erdőtüzekkel kapcsolatos kommunikációs feladatokról adott tájékoztatást.
Restás Ágoston, a Szendrői Tűzoltóság parancsnoka a kamerás és a repülőgép modelles légi megfigyelésről beszélt.
Debreczeni Péter, az MGSZH Erdészeti Igazgatóság főmunkatársa az erdőtűz megelőzés hatósági feladatairól szólt.
Évekkel ezelőtt, amikor a Magyarország erdőtájai 2001. évi kötetét szerkesztettük, komoly nehézségbe ütközött használható adatokra szert tenni az erdőtűzről szóló fejezethez. Mértékadó szakemberek véleménye szerint is az erdőtűz hazánkban nem tipikus jelenség, nem számottevő az évente leégő néhány százhektárnyi erdő. Olyannyira nem, hogy statisztikai adatgyűjtés sem folyt.
Ebbe az állóvízbe csobbant az EU-tagsággal járó számos kötelezettséggel együtt a Forest Focus erdőtüzes programja.
Természetesen a gyakorlat nem volt ilyen csöndes, különösen azon magánerdő-tulajdonosok számára, akiknek néhány tíz hektárja a tűz martaléka lett, de még a sok ezer hektárt kezelő társaságok leégett felújításai is jelentős veszteséget okoztak.
Ezt szem előtt tartva, az Állami Erdészeti Szolgálat 2002-ben, az erdőtűz-idény elején nagy érdeklődés mellett zajlott sajtótájékoztatót tartott, hogy a médiumok segítségével felhívja a lakosság figyelmét a megelőzés fontosságára, a veszélyekre.
Vegetációtűz
Nagy Dániel elmondta, hogy a világon az „erdőtűz” egységes meghatározása meglehetősen nehéz, tekintettel magának az erdőnek a definíciójában rejlő bizonytalanság miatt is. A nemzetközileg elfogadott elnevezés egyre inkább a vegetációtűz.
Bevezetésként arra figyelmeztetett, hogy évente 430 millió hektár válik vegetációtűz áldozatává. Ezek mintegy 80 százalékát emberek okozzák. A nem emberi tevékenység miatt keletkező tüzek a leggyakrabban villámcsapás miatt ütnek ki.
A vegetációtüzek keletkezésére a társadalmi folyamatok is hatással vannak. Erre jó példa a Mediterrán vidékek elnéptelenedése, amely a vegetációban a biomassza felhalmozódását eredményezi. Amerikában, pedig az erdőbe való építkezés jelent állandó tűzveszélyt.
Hazai példát is említhetünk, a korábbi nehézipari vidékek leépülése együtt jár a falopással és az erdő indokolatlan felgyújtásával. Történelmi példából ismert, hogy hasonló folyamat zajlott a Felvidék bányavárosai körül, a XVIII.- XIX. század fordulóján.
Tekintettel arra, hogy hazánkban nincsenek óriási kiterjedésű erdőterületek, nem szerveződött speciális erdészeti tűzoltó alakulat. Észak-Amerikában ellenben az USDA Erdészeti Szolgálata különleges erdészeti tűzoltóságot működtet. A szervezet szoros kapcsolatot épített ki a városi tűzoltósággal, az együttműködés zavartalansága érdekében.
A szakértő elmondása szerint nem hozható egyértelműen összefüggésbe a klímaváltozással a vegetációtüzek számának emelkedése. A tüzek időtartama, intenzitása és kiterjedése már sokkal inkább. Az utóbbi időben egyre több úgynevezett megafire-rel, óriástűzzel találják szembe magukat a tűzoltók. Egyre nagyobb területeken következik be degradáció, és egyre gyakoribbá válnak a légzőszervi megbetegedések is.
A közelmúltban, Sevillában tartott nemzetközi erdőtűz konferencián a szakemberek többek között az úgynevezett Fire Paradox Projectről, a „tűzzel tűz ellen” módszerről tanácskoztak. Nem vadonatúj dologról van szó, vagyis nincs új a Nap alatt, hiszen a XIX. században már alkalmazták a mesterséges tüzet a tűz oltásához.
Észak-Amerikában már régóta része az erdőkezelési terveknek a mesterséges erdőtűz. Napjainkban ezt a gyakorlatot igyekeznek bevezetni számos országban, vagyis „integrálni” az erdőtüzet, a biomassza felhalmozódás megakadályozása érdekében.
A tanácskozás másik fő témája az egységes erdőtűz képzési rendszer megalapozása volt. Az erdőtüzekkel kapcsolatos alapismeretek, alapfogalmak egységesítését tűzték ki.
A hatékony megelőzés alapfeltétele a kellő tájékoztatás és felvilágosítás.
Hazánkban a történelmi folyamatok vezettek Trianon után a kockázatos állományok telepítéséhez.
További kockázati tényezőt jelent a tulajdonosi struktúra változása. A magánerdő-tulajdonos számára a telepítés megsemmisülése óriási veszteséget jelent.
A hazai tűzoltóság személyi felszerelése nem megfelelő a vegetációtüzek oltására. A védőruhát városi tüzekhez alakították ki. A 30-40 fokos nyári hőségben nem alkalmas ez a ruházat. Könnyített, úgynevezett „NOMEX” ruházatot használnak Nyugaton, amely meta-aramid nyersanyagból készült, éghetetlen szövet, amelyet a DuPont fejlesztett ki a ’70-es években.
Készül az Európai Erdőtűz Adatbank (EFFIS - European Forest Fire Information system) is, amely többek között a tűzgyújtási tilalmakat is tartalmazza majd. Ennek előrejelzése az időjárási tűzkockázati elemzések alapján válik lehetővé. 2008-től lép életbe a rendszer, amely május és október között napi, heti, ötfokozatú előrejelzést ad, és megadja a tűzgyújtási tilalom helyét is.
A Forest Focus program részeként a műhold-megfigyelési adatok elemzésére is lehetőség nyílik.
A tapasztalatok szerint a kirándulók kevesebb vegetációtüzet okoznak – ennek társadalmi-szociológiai okai lehetnek –, míg a tarlóégetés miatt keletkező tüzek gyakoribbak. Az okokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy kísérletek alapján megdőlni látszik az a korábbi feltételezés, hogy a törött üvegpalack alja nagyítóként összegyűjtött napsugarak következtében okoz spontán erdőtüzet.
Az úgynevezett gyeptüzek nagyon gyorsak, és viszonylag nagy kiterjedésűek.
A hazai tűzoltóság kevés GPS készülékkel rendelkezik, nem tudják bemérni a tűz méreteit, kiterjedését, és megbecsülni az oltáshoz szükséges kapacitást.
Ehhez kapcsolódik a megfelelő tűzoltási felszerelés kiválasztásának, beszerzésének kérdése.
A Forest Focus programban nagy figyelmet szentelnek a társadalmi okok elemzésére is. A hazai helyzet megismerésére a Debreceni Egyetemet megbízták egy szociológia felmérés elvégzésére.
Egy következő lépés a kommunikációs stratégia és terv elkészítése.
A stratégia egyik legfontosabb eleme a megelőzés. Ennek egyik eszköze lehet annak a szimbólumnak a bevezetése, amely össze nem téveszthetően jelzi az erdőtűz témát. Ezt a jelképet a közelmúltban választották ki pályázat útján.
El kell készíteni a szükséges oktatási és tájékoztatási anyagokat a különböző szintű képzésekhez.
Az oktatási rendszer felsőfokú (NYME, SZIE), középfokú és posztgraduális (erdőmérnökök, tűzoltó parancsnokok, vonuló állomány) szintre épül.
A vegetációtűzzel kapcsolatos ismereteket be kell építeni már az óvodai ismeretanyagba, az általános iskolai, a középiskolai és a felsőfokú (földrajz, biológia, környezetvédelmi szakos) tananyagba, valamint az erdei iskolai programokba is.
Egy nem kevésbé fontos célcsoport a kerttulajdonosok, a kirándulók és a gazdálkodók köre – zárta gondolatait Nagy Dániel.
Tárcaközi egyeztetés várható
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elöljáróban elmondta, hogy hazánkban 112 hivatásos tűzoltó parancsnokság működik. Ezek többsége „vonulós”. Rajtuk kívül 63 önkéntes tűzoltóság és 850 tűzoltó egyesület óvja a lakosságot és a vagyont. Az egyesületek nincsenek bekapcsolva a 105-ös hívórendszerbe. Ez utóbbiak elsősorban a hagyományőrzésben és az erkölcsi nevelésben jeleskednek.
Gondot jelent a szervezetnek, hogy jelentősen csökkent a honvédség támogatási lehetősége. A néhány évvel ezelőtti, emlékezetes ócsai erdőtűznél mintegy százötven kiskatona is segédkezett az oltásban.
A szervezeti felépítésük hasonló a többi EU-tagállaméhoz, és további karcsúsítás elé néznek.
A tűzoltáson kívül a feladatukat képezi a műszaki mentés minden válfaja, a vízből mentéstől a méhek befogásáig.
A hivatásosok költségvetése 33,4 milliárd Ft. Ezt az összeget az önkormányzatokon keresztül folyósítják részükre. Ennek mintegy 94 százaléka bérköltség, tehát beruházásra, műszaki fejlesztésre nem sok jut. Ezt az önkormányzatok szokták kiegészíteni. Az önkéntesek 2007. évi költségvetése 300 millió Ft.
A rendőrség, határőrség összevonásával kapcsolatos kérdésre Dobson Tibor elmondta, hogy az, regionális alapokra épül, s bár fölkészültek a regionális rendszerre, még nincs ilyen katasztrófavédelmi struktúra, és egyelőre az önkormányzatokhoz kötődik a tűzoltóság.
A szóvivő hangsúlyozta a katasztrófavédelem és az erdőgazdasági társaságok szorosabb együttműködésének fontosságát.
A finanszírozási gondokról elmondta, hogy ez elsősorban akkor jelent nehézséget, ha harmadik fél a szolgáltató, aki az eszközt adja. Ilyen helyzet például a légi felderítés vagy a légi oltás. A légi oltáshoz ugyanis nem rendelkeznek hazai állami eszközökkel. A felderítéshez is a rendőrség, a honvédség légi járműveit veszik igénybe, illetve magáncégeket kérnek föl.
Megoldást jelenthetne egy katasztrófavédelmi alap létrehozása, de tisztázandó, hogy melyik tárca mennyivel járuljon hozzá a feltöltéséhez.
Az oltás éles helyzetével kapcsolatban felsorolta a legfontosabb felmerülő nehézségeket. A terepen gondot okoz a vízhiány, a nehezen megközelíthető helyszín. A napszak, a sötétség, a helyismeret hiánya. Ilyenkor sokat segít az erdész szakember jelenléte, aki más szakmai kérdésben (állomány, terület) is tájékoztatással szolgálhat.
A vegetációtűz oltása létszámigényes. Ilyenkor hangzik el a felszólítás: „Lapátra magyar!”
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint a tűzgyújtási tilalom elrendelésének kicsiny a hatékonysága.
Ide tartozik, hogy meglehetősen nagy keveredés tapasztalható a jogszabályok területén, beleértve az erdőtörvényt is. Általában tiltás és szabályozás együtt található.
Ebből adódóan a tarlóégetés a gyakorlatban úgy működik, hogy a gazda meggyújtja a tarlót, kihívják a tűzoltóságot, az eloltja, majd elvonulásuk után előjön a tulajdonos, és ismét fölgyújtja a területet.
A szóvivő úgy tudja, hogy erdőtűz ügyben, a közeljövőben tárcaközi egyeztetés várható.
A tájékoztatással kapcsolatban elmondta, hogy nem csupán a sajtót kell informálni, hanem a lakosság körében kell szemléletváltozást elérni. Fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő oktatás.
A tömegkommunikáció pedig nem szűkíthető le a sajtóra, hanem a médiumok minden fajtájára (játékfilmek, oktatófilmek) gondolni kell.
A sajtó természetéből fakadóan ugyanis a megelőzésnek nincs igazi hírértéke, hisz’ a hír az, ha ég az erdő. Legföljebb a tűzgyújtási tilalom éri el az ingerküszöböt.
Az okokat illetően hangsúlyozta, hogy a vegetációtüzek többsége szándékosságból fakad, de nem mindig a károkozás a cél. Az esetek többségében valamit égetnek, tüzet raknak (tarlóégetés, vágástéri hulladék égetése, erdei munkások). A többit okozzák a kirándulók, a felelőtlenül eldobott cigarettavégek. (z.z.)