Az éghajlatváltozás - és ami mögötte van – konferencia a Parlamentben Fenntartható fejlődés parlamenti munkacsoport és nemzeti tanács létrehozása; elegendő-e a veszélytudatunk? Magyarország klímaérzékenysége 1,4-szeres; Megareformok válnak szükségessé; A Környezeti és Éghajlati Stratégiát társadalmi vitára bocsátják; Mediterrán Magyarország projekt kell.
A Rio de Janeiróban megrendezett „Környezet és Fejlődés” konferencia 15., valamint a Stockholmban a környezetvédelem világnapját adó „ENSZ Konferencia az emberi környezetről” tanácskozás 35. évfordulója alkalmából Az éghajlatváltozás - és ami mögötte van címmel tudományos konferenciát és plakátkiállítást rendeztek 2007. június 9-én, a Parlamentben.
Dr. Szili Katalin házelnök asszony és Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke társvédnökségével tartott konferencián az elhangzott előadások érintették az éghajlatváltozásból eredő gondok természettudományos hátterét, az azok mögött formálódó társadalmi és gazdasági válaszokat, az alkalmazkodásra való felkészülés és a közös gondolkodás irányait.
A plakátkiállítás a környezettudatos vizuális kommunikáció fontosságára, az azzal elérhető eredményekre hívta fel a figyelmet, amit a Rio de Janeiróban életre hívott Eco Show plakátkiállítás szervezője, kurátora, Felipe Taborda brazil grafikusművész nyitott meg.
A konferencián jelen volt José Augusto Lindgren Alves, Brazília és Cecilia Björner, a Svéd Királyság nagykövete is.
Lezsák Sándor köszöntőjében emlékeztetett, hogy már 150 évvel ezelőtt jelezték a Földön zajló negatív folyamatokat, és száz éve már adatok is rendelkezésünkre állnak. Figyelmeztetett, hogy a környezetünkkel csak élni szabad, visszaélni nem. Az ismeretek nélküli ember bizonytalan, és nincs veszélytudata. A ma emberének kell, legyen egészséges veszélytudata. Ezért is szükségesek az ilyen konferenciák. Elmondta, hogy első parlamenti beszédében a Duna-Tisza közi homokhátság sivatagosodására hívta föl a figyelmet, amiért akkoriban sokan megmosolyogták. Ma pedig a FAO jelentésében félsivatagos területként szerepel az a vidék. A lakiteleki kutakban hat méterrel csökkent a víz szintje az utóbbi években.
Szili Katalin megnyitó beszédében arra hívta föl a figyelmet, hogy míg 1848-ban csak egymilliárd ember élt a Földön, ma már 6,5 milliárdan vagyunk. Az utóbbi időszakban nagyon megnőtt az energiafelhasználás.
Emlékeztetett, hogy 1972-ben nem utazhatott magyar küldöttség az éghajlat-konferenciára, mert az akkori vezetés úgy ítélte meg, hazánkban nincsenek környezeti gondok.
Ma már a fenntartható fejlődés a követendő és megvalósítandó cél. Ehhez pedig a kultúra is hozzátartozik – emelte ki az elnök asszony.
Hangsúlyozta, hogy a környezeti kérdések, a fenntartható fejlődés célja legyen a pártpolitikán felüli témák. Ugyanis csak a tüdőgyulladás lehet bal vagy jobboldali, az éghajlat melegedése csak egyféle.
Elmondta, hogy nem értékeli túl a G8-ak megállapodását, de jelentős célkitűzés, hogy 2050-ig csökkentsék a felére az üvegházhatású gázkibocsátást. Arra a kérdésre, hogy miért is kell csökkenteni a kibocsátást, az a válasz, drasztikus változtatásokra van szükség, mert 2-2,5 fokkal emelkedik addig az átlag hőmérséklet.
Azon is el kell gondolkodni, hogy a légi közlekedésben lehet-e alternatív üzemanyagot bevezetni.
Fölmerül a kérdés, hogy a politika mit tesz a problémák megoldása érdekében? Az elnök asszony örömmel nyugtázta, hogy azok a képviselőtársai is itt vannak, akik megszállottan elkötelezettjei a környezet ügyének.
Bejelentette, hogy ősszel a parlament napirendjére kerül a téma és addig is javasolta a frakcióknak, állítsanak föl fenntartható fejlődés munkacsoportot a párbeszéd folytatása érdekében. A téma fontosságának megfelelően nemzeti tanács létrehozását javasolta.
Barsiné Pataky Etelka, európai parlamenti képviselő, az EP Éghajlatváltozással Foglalkozó Ideiglenes Bizottságának tagja arra figyelmeztetett, hogy nem kell várnunk addig, míg a teljes tudományos bizonyosság birtokába jutunk. Megelégedéssel nyugtázta, hogy bár nincs globális éghajlati megállapodás, a G8-ak visszatértek az ENSZ kereteihez, és leszögezték, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem fóruma a világszervezet legyen. Abban is megállapodtak, hogy még az idén lesz az ENSZ égisze alatt klímaváltozási konferencia. Rámutatott arra, hogy két szemlélet áll egymással szemben. Az USA álláspontja az, hogy nem akar olyan egyezményt aláírni, amely csak a gazdag országokra vonatkozik, mert akkor a szennyező iparágak áttelepülnek a szegény országokba.
Fontos kérdés, hogy a piac miként reagál a klímaváltozásra? Egyrészt úgy, hogy manapság divat zöldnek lenni vagy annak látszani. Befektetések kellenek erre a területre, nem elég Al Gore-ral fényképezkedni. Jó példaként említette, hogy Schwarzenegger olyan klímatörvényt fogadtatott el, aminek hatására megmozdult a befektetői piac.
Adatai szerint a világ üvegházhatású gázkibocsátásáért elsősorban a nagyarányú erdőirtás a felelős (18-20 százalék). Ezt követi az ipar (13 százalék), a közlekedés (13,8 százalék) és a mezőgazdaság (13,8 százalék).
Ezért is fontos az erdőterület megőrzése és növelése.
Álláspontja szerint a legnagyobb kockázat a politikában van. Rámutatott, hogy 15 jelentés született ebben a témában az elmúlt két évben.
Dr. Zágoni Miklós fizikus, dr. Szili Katalin házelnök asszony klímapolitikai tanácsadója is arra figyelmeztetett, hogy elegendő-e a veszélytudatunk.
Leszögezte, hogy a 2050-ig elhatározott 50 százalékos kibocsátás-csökkentés csak arra elegendő, hogy megállítsa a káros gáz-kibocsátás növekedését, és hogy elhárítsa a katasztrófát. Ha sikerül az 50 százalékos csökkentést elérni, akkor elkerülhető a 2-2,5 C fokos hőmérsékletemelkedés. Ahhoz, hogy átfordítsuk a folyamatokat, radikális változtatásokra van szükség – állította a szakember. Szerinte egy új hazát kell építeni.
Amennyiben a legnagyobb fejlődő országok nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni a csökkentést, akkor a fejlett világnak ennél sokkal nagyobb, akár 60-80 százalékos kibocsátás-csökkentést kell végrehajtania. Ezzel kapcsolatban pedig borúlátó. Elképzelhetőnek tart 3-4 C fokos emelkedést is.
Magyarország klímaérzékenysége 1, 4-szeres. Ez azt jelenti, hogy 1 C fokos emelkedés esetén hazánkban 1,4 C fok lesz a melegedés. A 2-2,5 C fokos melegedés esetén nálunk 3,5-4,5 C fokos emelkedés várható. E mellett azt is figyelembe e kell venni, hogy a 2-2,5 C fok az optimális szcenárió, vannak, akik 4, 5, 6, 7 C fokos emelkedést prognosztizálnak.
Milyen változások következnek be ebben az esetben? Nő a párolgás, emiatt gyorsul a sivatagosodás, az erdők életfeltételi megváltoznak, a mi életmódunk is változni fog. Mindez megareformokat tesz szükségessé.
Már folyik a KvVM-ben a Környezeti és Éghajlati Stratégia kidolgozása, amit hamarosan társadalmi vitára bocsátanak.
Mik a teendők a megelőzés érdekében? Fokozni kell az energia felhasználás hatékonyságát, alternatív energiaforrásokat kell alkalmazni, ki kell használni az emisszió kereskedelmet.
Nem elég részt venni a kibocsátás-csökkentés nemzetközi folyamataiban, hiszen azok be fognak gyűrűzni hozzánk is.
A szakember is az erdők szerepét hangsúlyozta más tényezők mellett.
Álláspontja szerint 50 éves mediterrán vagy melegedő Magyarország projektet kell kidolgozni. Ezen belül településekre lebontott érzékenységi, sérülékenységi tervet kell készíteni.
Dr. Faragó Tibor főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) azzal a diagnózissal kezdte mondandóját, hogy a bolygó, amin élünk, lázas, egyértelmű, a hőmérséklet emelkedése.
Hasonlatát az erdőből vette: mintha egy égő erdőben lennénk, és azon vitatkoznánk, hogy ki gyújtotta föl az erdőt, vagy esetleg véletlenül gyulladt meg.
Álláspontja szerint nincs önmagában keletkezett éghajlati probléma, ezt a jelenséget az emberi tevékenység okozza. A tudósok ezt már elég régen ismerik. A politika irányítói csak a ’70-es évektől kezdték komolyan venni.
Kioto előrelépés, de nem elegendő a megoldáshoz. Ráadásul nagyon nagy a különbség a nemzetek között a felelősség elismerését illetően. Minden országnak van arányos felelőssége.
A helyzet kezeléséhez hosszú távú jövőkép kialakítására van szükség.
Dr. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke lírai bevezetővel igyekezett oldani a feszültséget, a magyar éghajlat szó etimológia elemzésével. Utalt a Nap állására, a mi hazánkban, ahol egyelőre még nem érik be a banán – utalva az egyik plakátra, amelynek szerzője már magyar banán-exportról vizionált.
Elmondta, hogy ellentmondásosak a globális hőmérséklet-emelkedési adatok, hiszen van a Földön olyan hely, ahol éppen csökkenést mutatnak az adatok.
A mi előrejelzési adatainkat többek között azok az óceánon úszó bójákra telepített meteorológiai mérőhelyek szolgáltatják, amelyeket Portugália partjainál telepítettek. Ezeket a nemzetközi meteorológia szervezetnek fizetett tagdíjból finanszírozzák.
Hangsúlyozta, hogy a légkör metánkoncentrációja emelkedett, s ez a gáz felelős a Föld hőkisugárzásának visszatartásáért. Ezzel szemben például a vulkánkitörések aeroszol kibocsátása csökkenti ezt a hatást. Ezért fölvetődött ennek a hatásnak a mesterséges előidézése.
Összefoglalva megállapította, hogy az Antarktiszt leszámítva a Föld valamennyi pontján melegedést észleltek.
Dr. Nováky Béla hidrológus, egyetemi docens (Szent István Egyetem Tájökológiai Tanszék) arra figyelmeztetett, hogy a legjelentősebb változás a vízkészletek területén várható. Ez szemlátomást figyelemmel kísérhető, hiszen az alföldi tavak kiterjedése az utóbbi évek során zsugorodott.
Az éves csapadék eloszlása megváltozik, a téli csapadék mennyisége nő, a nyári csökken. Az éves mérleg negatív, tehát csökken az éves csapadékmennyiség, ugyanakkor a hőmérséklet emelkedése miatt nő a párolgás. Egyre kevesebb csapadék áll szemben egyre több párolgással, ami a hazai vízkészlet csökkenését eredményezi.
A Balaton máris 300 milliméter csapadékhiánnyal küzd, amit még a vízgyűjtőből befolyó vízmennyiség pótol. Elképzelhető, hogy a vízgyűjtőből származó mennyiség csak a párologtatás ellensúlyozására lesz elegendő. Ebben az esetben a Sióban kifolyásra nem jut, ami a vízminőség romlásához vezethet.
Véleménye szerint a vízigény változtatása tekintetében volna sok tennivaló. Ráadásul könnyebb lemondanunk a benzinfogyasztásról, mint a vízről.
Dr. Bartholy Judit tanszékvezető (Eötvös Lóránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék) előre bocsátotta, hogy nem jelezhető a Kárpát-medencében az éghajlatváltozás. Annak ellenére, hogy világszerte számos kísérletet végeztek a becslésekre.
Az előrejelzést illetően ma 50 km-es felbontással dolgoznak, de a jövő a 10 km-es pontosság lesz.
Leszögezte, hogy egész Európát komoly melegedés fenyegeti. A legnagyobb változás nyáron várható. Ez 4,5 C foknál is nagyobb értéket jelenthet a XXI század utolsó három évtizedében.
2071 és 2100 között várhatóan a csapadékmennyiség összességében csökken, a nagyobb mértékű nyári deficit miatt. Ezzel együtt nő a fagyos és a nyári meleg napok száma.
Dr. Gallé László egyetemi tanár, ökológus (Szegedi Tudományegyetem) szegedi példával illusztrálta mondanivalóját: évekkel ezelőtt sokkal nagyobb volt a fajgazdagság a Tisza partján, több madár élt és más növények tenyésztek. Ma idegenhonos növények, gyalogakác, amerikai kőris nő. Láthatóan felgyorsult a fajok kihalása.
A hőmérséklet kivételével a folyamatok általában exponenciálisan változnak.
Erdészeti kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy 1,4 C fokos hőmérsékletemelkedés a zárt erdőtársulások létét fenyegeti. Ezek a társulások visszaszorulnak Ny és észak felé, illetve magasabb fekvésbe. Ezzel együtt az őshonos állományok élőhelye szűkül.
Más területeken megfigyelhető, hogy a korábbi szikes tavakat kevésbé nedves legelők váltották föl.
Őshonos fajaink elindultak észak felé, és jönnek helyettük délről más fajok. A meglévő szigetek, mint élőhelyek nem elegendőek az átmentésükre. A gyomfajok vészelik át a változást, amelyek a nem egyensúlyos termőhelyi körülmények közepette is megélnek. Z. Z.