Az erdészek ősszel jönnekAz ember a többi faj szuperpredátorává vált. Magyarország szinte egyetlen természeti erőforrása a mezőgazdaság, a növénytermesztés. Megfékezhető-e a növekedési kényszer? Európa második leggazdagabb vízkészlete külföldiek tulajdonába kerülhet. Globális kétpártiság: kétezer család a világtőke 80 százalékát birtokolja a többséggel szemben. Hinni kell abban, van esélyünk a folyamat megállítására. Az EU tűzze ki az ökológiai folyosók helyreállítását. Olyan világot építünk, amely nem fenntartható. Sok ember számára az egyetlen energiaforrás a fa. Egy piciny, törékeny bolygón élünk.
Az éghajlatváltozás - és ami mögötte van – konferencia a Parlamentben
A Rio de Janeiróban megrendezett „Környezet és Fejlődés” konferencia 15., valamint a Stockholmban a környezetvédelem világnapját adó „ENSZ Konferencia az emberi környezetről” tanácskozás 35. évfordulója alkalmából Az éghajlatváltozás - és ami mögötte van címmel tudományos konferenciát, és plakátkiállítást rendeztek 2007. június 9-én, a Parlamentben.
Dr. Szili Katalin házelnök asszony és Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke társvédnökségével tartott konferencián az elhangzott előadások érintették az éghajlatváltozásból eredő gondok természettudományos hátterét, az azok mögött formálódó társadalmi és gazdasági válaszokat, az alkalmazkodásra való felkészülés és a közös gondolkodás irányait.
Az előadók többsége érintette az erdők szerepét az éghajlat alakulásában, ennek ellenére egyetlen erdész előadó sem kapott szót a tanácskozáson. Az erre vonatkozó kérdésre Lezsák Sándor elmondta a ForestPress-nek, hogy a konferencia ősszel sorra kerülő második részében szerepelnek majd erdész szakértők.
Juhász István tudományos főtanácsadó kérdéssel kezdte mondandóját: miért és hogyan jutottunk idáig? Erre a kérdésre választ kell adni a teendők kijelöléséhez. Egyrészt mindig voltak jelentős időjárási változások. A jégkorszak is egy ilyen gyökeres változás volt, amikor fajok tűntek el, és mások keletkeztek. Ezek az események bizonyos raktározási funkciót is betöltöttek.
Most azon az úton vagyunk, ami a 6. kihalási eseményhez vezet.
Megkülönböztetett első időszaki állapotot, amely a harmónia állapotában van. A Földön még van néhány ilyen hely. A második a hódítások kora, ez a történelmi szakasz, a harcok ideje. A harmadik a legújabb szakasz, az utóbbi évtizedek korszaka.
Eljutottunk a felismerésig, hogy nem fenntartható ez a helyzet.
A városokat a természet kirekesztésével hoztuk létre. Ezzel szemben abban a világban élhetünk jól, amely a mi léptékünk.
Az ember a többi faj szuperpredátorává vált.
Dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár, intézetigazgató (Szent István Egyetem MKK Növénytermesztési Intézet) arra hívta föl a figyelmet, hogy kétféle hatás érvényesül ma Magyarországon: fogy a víz, és kétszeresére emelkedett az aszályos napok száma.
A Kárpát-medence egy lavór, amely a legnagyobb mezőgazdasági területet biztosítja a környező országokhoz képest. Az ország területének fele használható termelésre. A többi terület értékmegőrzésre való. Magyarország szinte egyetlen természeti erőforrása a mezőgazdaság, a növénytermesztés: a talaj, a víz és a fotoszintézis.
Kulcskérdés, hogy miként használjuk a vizet, hogy gazdálkodunk vele.
A növények közül a kukorica például a nyertese lehet a klímaváltozásnak. A gabona minősége is javulhat, de a mennyiség már kockázatosabb.
Az energetikai növénytermesztés realitás, de korlátai vannak. Ugyanakkor növénytermesztés és mezőgazdaság nincs természetvédelem nélkül.
A kedvezőtlen folyamatok megállítása nem képzelhető el a kibocsátás csökkentése, ugyanakkor az elnyelés növelése nélkül.
Dr. Páldy Anna mb. főigazgató-helyettes, főorvos (Országos Környezet-egészségügyi Intézet, Környezet-egészségügyi Hatásvizsgálati Főosztály) a 2000 óta végzett kutatásokról számolt be. A kutatás kiterjedt a rovarok és a rágcsálók által terjesztett kórokozók szaporodására, az allergén növényekre, a káros napsugárzásra, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórra és vírusos agyhártyagyulladásra, mely utóbbi szintén terjedőben van és halad észak felé. Felütötte fejét a handa vírus okozta megbetegedés, és behurcolhatják a maláriát is.
Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az allergén növények expozíciós ideje nő.
Antal Z. László kutatóműhely vezető (Magyar Tudományos Akadémia, Szociológiai Kutatóintézet, Éghajlatváltozás Kutatóműhely) először arra kereste a választ, hogy miért viselkedik így az ember, hogy ebbe a helyzetbe jutottunk. A magyarázatot Max Weber egyik művében vélte megtalálni: a kapitalizmus szelleméről van szó. A kapitalizmus által egy merőben más, új világba került az ember. Minden a racionalitásra, a nyereségre, a pénzszerzésre épül.
A korábbi társadalmak éppen ezeket a célokat korlátozták. A kapitalizmus pedig pont ezeket tette központi, elérendő célokká.
Az időtáv beszűkült, csak a születéstől a halálig terjed, míg korábban végtelen időtáv szerint éltek és gondolkodtak az emberek. Jungot idézve: az ember a végtelenre nyitott lény.
Az alapkérdés: megfékezhető-e a növekedési kényszer?
Jelenleg nincs olyan teória, amely ezt a fékevesztett növekedési folyamatot megfékezné.
De majd a természet lefékezi!
Az új világkép hihetetlen zavarokat okozott a társadalomban. Többek között az utód létrehozásának értelme is megkérdőjeleződött. Abban a mondásban sok árulkodó beállítódás van: „Remélem, hogy azt én már nem érem meg.”
Ha ez a mondat elhangzik, az, maga a tragédia, a kultúra pusztulása.
Előre mutató kezdeményezések is vannak, néhány település (Tata, Pomáz) már kidolgozott saját, helyi éghajlat-változási stratégiát. Angliában már több mint 700 településnek van ilyen.
Ékes József országgyűlési képviselő, az Európa Tanács tagja a tanácskozást köszöntő Magnificat Gyermekkar műsora és a Kossuth téren előkészülő csókparti összehasonlításával indított. Milyen a hazai ifjúság jövőképe? – tette föl a kérdést.
A hazai népességfogyás ijesztő adatait sorolta, 2050-re 7-8 millióan leszünk várhatóan.
Ezzel szemben az éghajlatváltozás óriási népvándorlást indíthat el. Kérdés, hogy Magyarországon miként alakul a helyzet? Lemaradásban vagyunk ezen a területen, a felkészülést tekintve. Van-e társadalmi kommunikáció erről a témáról?
De nem foglalkoznak az illetékesek sem a szegénységgel, sem a népességfogyással.
Küszöbön áll a regionális vízművek külföldieknek történő privatizációja. Érthető, hiszen Magyarország rendelkezik Európában a második leggazdagabb vízkészletekkel.
Mi lesz, ha mindez mások tulajdonába kerül?
A vízhiány várhatóan nemzetközi konfliktusok forrásává válhat.
Ha egy nemzet depressziós állapotban van, nehéz tovább lépni – vonta le a következtetést a képviselő.
Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, intézetigazgató (Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) először arra hívta fel a figyelmet, hogy a dolgok mögé kell nézni, és feltárni, hogy mik a mozgató rugók, amik az ökoszisztémát ide juttatták.
A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen megvalósításához erős közösségek kellenek. A jelenlegi folyamatok pedig éppen ezeket a közösségeket, az ellenállni képes struktúrákat rombolják.
David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma című művének egyik megállapítását idézte, miszerint a világban kétpártiság alakult ki.
Vannak egyrészről azok, akik a globális tőkeérdekek képviselői, az a mintegy kétezer család, akik a világtőke 80 százalékát birtokolják, másrészt pedig azok a közösségek, amelyek rajtuk kívül vannak.
Ebben a világméretű csatában a közösségek vesztésre állnak.
Az állam éppen a tőke kordában tartására volna hivatott, de úgy tűnik, hogy az állam „átállt” a tőke oldalára.
Ha a profitabilitás fogja vezényelni a világot, annak katasztrofális következményi lesznek.
A mai hatékonyság felfogás is katasztrófához vezet. Erre jó példa a dél-amerikai helyzet, ahol az észak-amerikai tőke óriási latifundiumokat hoz létre, a lakosság pedig a nagyvárosok nyomortelepeibe kényszerül.
Meg kell állítani a globális tőke mindent elsöprő tevékenységét. Hagyhatjuk-e, hogy egészen szűk csoport az egész világra rátelepedjen? – tette föl a kérdést a professzor.
Milyen hatással lesz a világ közösségeire ez a versenye kényszerítő szemlélet?
Ez a gondolkodás már itt van nálunk is.
Az előadó idézett a „Faluvég” című kerekasztal egyik liberális résztvevőjének véleményéből:
„Az oktatás racionalizálása elől nem térhetünk ki. Az állam feladata, hogy a polgárokat megmozdítsa. A falu »középkori hagyomány«.”
Ebből az következhet, hogy Magyarország is Dél-Amerika sorsára jut.
Hogy kerülhető el ez a helyzet? Ha elhisszük, hogy van esélyünk.
Erre egy saját gyakorlatából való példát említett: a GMO magyarországi tiltásának esetét. Majdnem teljes parlamenti egyetértést sikerült elérni az ügyben a novemberi parlamenti szavazáskor. (Ekkor a tanácskozás során először, nyíltszíni taps tört ki.)
Befejezésként ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy higgyünk abban, van esélyünk a folyamat megállítására. (A hallgatóság hosszan tartó vastapssal jutalmazta az előadó elkötelezett és lelkesítő mondatait.)
Lóránt Károly, a Nemzeti Fórum Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arra figyelmeztetett, hogy nem tanulunk. Már a hatvanas években figyelmeztetett a Római Klub jelentése a mai veszélyekre. Jött az olajárrobbanás, de az árkonszolidáció feledtette a krízist. Azonban a víz belátható idő múlva értékesebb lesz, mint az olaj.
Javasolta, hogy az EU tűzze ki célként az ökológiai folyosók helyreállítását.
A kiotói megállapodásról szkeptikusan fogalmazott: az USA nem írta alá, bár az EU országok igen, de nem tartják be.
Álláspontja szerint a megoldás az atomenergia lehet.
Ezzel együtt a településstruktúrát decentralizálni kell, és a településeknek össze kell fogniuk.
Terbe Zoltán, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkára megállapította, hogy a hazai csoportok nem olyan jól szervezettek, mint a nyugatiak. Ezzel együtt a zöldek voltak a legérzékenyebbek az éghajlatváltozás témájára. Ugyanakkor kicsi az érdekérvényesítési képességük, atomizáltak. Szorgalmazta az összefogást a hazai civil szervezeteknél.
Elmondta, hogy bizonyos integráció elindult, többek között a 2000-ben alakult Megújuló Energia Szövetség körül. 2007. áprilisában 11 szervezet kötött együttműködési megállapodást. (Az OEE nincs a szervezetek között.)
Roóz Balázs regionális értékesítési és marketingigazgató (General Motors South East Europe – SAAB) egy globális vállalat szemszögéből elemezte a helyzetet: fogyó erőforrások (kőolaj), a fosszilis kibocsátás nő, mindezért az ipart és a közlekedést vádolják. A megoldást a fosszilis kibocsátás átalakításában látja: át kell állni a vegyes és hidrogén üzemű motorokkal működő járművekre.
A SAAB által javasolt megoldás az etanol üzemanyag. Az általuk előállított motor 85 százalék etanol tartalmú üzemanyaggal is képes működni. (E85) Ezáltal 80 százalékkal csökkenthető a motor CO2 kibocsátása. Csökkenthető a NO kibocsátás is. Ezzel együtt mintegy 30 LE teljesítménynövekedés érhető el.
Nagy jelentőséget tulajdonít a megújuló üzemanyagoknak, a facellulóz alapú üzemanyagnak.
Bejelentette, hogy Svédország 2020-ra a kőolajtól független országgá válik.
A megoldás keresésének ugyanakkor három szereplője van: az állam, a járműgyártók, és a fogyasztók.
Svédország adómentessé tette az E85-öt, s ezt a példát Magyarország is követte.
A kormányzati gépkocsik beszerzésénél ezt a megoldást javasolta, kedvezményt az ilyen üzemű cégautókhoz és ingyenes parkolást.
A SAAB-nak vannak 100 százalék alkohollal üzemelő típusai, valamint hibrid autóik is. Sőt olyan motorokat is kifejlesztettek, amely képes bármilyen keverési arány esetén is működni.
Németh Lajos meteorológus leszögezte, ma már nincs vita abban, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye is lehet.
A klímakutatást az 50-es években kezdték, éppen James E. Mc Donald amerikai egyetemi tanár, légkörkutató vetette föl, hogy a szuperszonikus repülés rombolja légkör ózonrétegét. Ezt a megállapítását a repülőgépgyártó lobbi élesen támadta, és öngyilkosságba kergette.
Egy másik szerző, Sir Nicolas Stern tanulmányaiban írt a Földet, a lakosságot fenyegető éghajlatváltozásról, ami a vízkészleteket érinti és az életminőségre lesz kihatással.
Ezzel ellentétes az a történelmi példa, hogy a vikingek Grönlandon virágzó ligeteket, zöldellő mezőket találtak.
A mai realitásokat egyrészt a fejlődő világ népességrobbanása, ugyanakkor az ivóvízhiány jellemzi.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a média ne keltsen pánikot, de figyelmeztessen a gondokra.
Loksa Gábor meteorológus (Szent István Egyetem) arra hívta föl a figyelmet, hogy ennek a témának minden egyetemen meg kellene jelenni a tantervekben. Beszélni kell a következményekről, amelyek az építészettől kezdve a biztosításig és a honvédelemig szinte az élet minden szférájára kiterjednek.
Ő is figyelmeztetett a várható népvándorlásra, a kultúrák keveredésére.
A rendszerszemléletű gondolkodás szükségeltetik ennek a problémának a kezeléséhez. A mai generációk tapasztalatait át kell adni és hasznosítani a jövő számára.
Kiemelte, hogy a tájékoztatás során az információt interaktív módon kell eljuttatni a közösségek felé.
Czippán Katalin programvezető (Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fenntartható Fejlődés Programiroda) azzal kezdte előadását, hogy a környezeti nevelés teszi lehetővé, hogy ne süketek és vakok párbeszéde legyen az éghajlati disputa.
Gyermekkortól kezdve tegyük érzékennyé az embereket a környezeti problémák iránt.
Egyúttal ki kell alakítani a bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás képességeit is.
Ezzel nem várhatunk a következő generációkig. Ez legkevesebb 15 év késést jelentene.
Beszélt a mintakövetésről a társas környezetünkben tapasztalható rossz példákról. Ezzel szemben a közös tanulás fontosságát hangsúlyozta, amelynek során itt és most, azonnal kell változtatnunk életviteli szokásainkon.
A jelenlegi döntésekkel egy olyan világot építünk, amely nem fenntartható.
A döntéshozókat is tájékoztatni, képezni kell.
Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője azzal kezdte, hogy a fogyasztói társadalom egy nagy hazugság. Ezzel szemben egy frusztrált, elégedetlen társadalomról kell beszélnünk. Minden médium az eladásra összpontosít, mert profitérdekelt. A hazai médiapiac 65 milliárdos piaca két kereskedelmi televízió bevételét jelenti.
A legfontosabb cél a közönség képernyő előtt tartása állandóan – reklámtól reklámig.
Napjainkban Aczél elvtárs helyett a nézettségi adatok diktálnak.
A média a tulajdonosokat reprezentálja. Ezért fontos, hogy kik a tulajdonosok, magyarok vagy külföldiek. De a közszolgálati médiumokat is el kell számoltatni a kötelességükről.
Felhívta a figyelmet a médiának az ifjúság szocializációjában játszott szerepére.
Siklósi József Ybl-díjas építész arról beszélt, hogy az organikus építészet érzi át a leginkább az ember szükségleteit, a természet szerepét. A vidéki táj megőrzése érdekében elsősorban vidékre terveznek. Fontos a települések és az épületek revitalizációja, hiszen a vidéket az utóbbi néhány évtized várospolitikája tönkretette.
Az organikus építészet veszi figyelembe, hogy milyen házakat kell építeni az embereknek.
Ma divat az energiatakarékos építészet, de a modern szendvicsfalak sem tudják azt, amit a régi vert vagy vályogfalak tudtak.
A történeti előképekből és hagyományokból kell kiindulni, és azokat kell továbbfejleszteni.
Végül bejelentette, hogy megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács.
Dr. Meskó Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára zárszóként köszönetet mondott a szervezőknek, és kiemelte, hogy ez a téma mindenkit érint, és mindenkit kell, hogy érdekeljen.
Hangsúlyozta, hogy ha összefogunk, akkor el tudjuk kerülni a legsúlyosabb katasztrófát.
Álláspontja szerint a fenntarthatóság az az emberi szükségletek biztosítását jelenti, úgy, hogy a következő generációk számára megőrizzük a természetet és az erőforrásokat.
Megemlítette, hogy sok ember számára az egyetlen energiaforrást a fa jelenti.
Napjainkban az emberiség energiaigénye 11,2 milliárd tonna kőolaj, de hamarosan eléri a 17 milliárdot.
A globális klímaváltozás mellett az energiaigény tovább nő. Ebben döntő a fosszilis energia, amely több mint 80 százalék.
A jövőben fontos lesz a szél-, a nap- és a geotermikus energia.
Az ózonpajzs megóvásában sikerült a világnak egységes álláspontra jutnia a freonnal kapcsolatban. Ezt a jó példát kellene megismételni.
Ne feledjük, hogy majd csak 50-100 év múlva napozhatunk ugyanúgy, veszélyek nélkül, mint 20-30 évvel ezelőtt.
Ezt is el kellene mondani naponta az embereknek.
Vigyázzunk magunkra és egymásra, mert egy piciny, törékeny bolygón élünk.
A tanácskozással együtt megrendezett plakátpályázat szakmai első díját Bóna László Hungarian Bananas című alkotása kapta, míg a közönségdíjat Nagy Barbara nyerte.
Z. Z.