Az elkészült alkotásokat az egyesület felajánlotta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Erdei iskolája, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság és a Hortobágy Fogadó részére. A tábor szakmai vezetője Vass Tamás népi iparművész, erdőmérnök volt. Amint arról korábban hírt adtunk, a Hajdú-Bihar megyei Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete 2007. augusztus 6. és 15. között a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Erdei Iskolájában, Hortobágy-Mátán rendezte az „Első fafaragó népművészeti szaktábor”-t.
– A fafaragó népművészeti szaktábor célja volt azoknak a mesterségbeli fogásoknak, ismereteknek elsajátítása, alkalmazásának tökélesítése, illetve résztvevőknek egymás közötti átadása, amelyek a népi faművesség jellemzői, és a modern asztalosipari térhódításával lassan feledésbe merülnek – tájékoztatta a ForestPress-t Puskás Mihály erdőmérnök, az egyesület elnöke. – Az elkészült alkotások mindegyikén – asztalok, padok, tűzrakó hely és kültéri fajátszó eszközök – a ló motívum tűnik fel.
A fafaragó szaktábor 9 fővel, a térségben élő fát szerető, fával dolgozni tudó szakemberek, népi iparművészek – Bartha Gyula, Boros Ferenc fafaragó népi iparművész, Csukás Béla, Fantoly Pál, Nyeste József, Sepsi Zsolt, Tóth Sándor, Vass Tamás fafaragó népi iparművész – megkeresésével jött létre – mondta el Puskás Mihály, aki maga is részt vett az alkotóműhely munkájában.
A „Első fafaragó népművészeti szaktábor” a résztvevők részére biztosította az alkotáshoz szükséges nyugodt légkört, a tárgyi és a szakmai feltételeket. A fafaragó táborban a munkán kívül jutott idő a szakmai továbbképzésre, egymás munkáival való ismerkedésre, valamint a Hortobágy látnivalóinak megtekintésére is. Az első nap pusztakocsikázás keretében ismerkedtek meg a tájjal, a Hortobágyi Kht. igazgatója, Gencsi Zoltán erdőmérnök vezetésével.
– Betekintést nyertünk a mai hortobágyi puszta életébe, és mint városi emberek, egészen más szemmel néztünk a továbbiakban arra a tájra, ahol az alkotásainkat elkészítettük, és a későbbiekben elhelyeztük – magyarázta az egyesület elnöke. – A tábor hátralévő napjaiban Galánfi András fafaragó népi iparművész bemutatta a Pásztormúzeumot és Kézműves-udvart, ahol a Hortobágyra jellemző népi kézművességgel ismerkedtünk meg.
Az első fafaragó népművészeti szaktábor ünnepélyes keretek között zárult, a rendezvényen az egyesület támogatóin kívül, Hortobágy községének vezetősége, valamint a fafaragók családtagjai is részt vettek. Az elkészült alkotások jelképes átadása után meghallgatták a debreceni Csokonai Színház két művésze által tartott rövid zenés műsort, ahol Kodály Zoltán dalai csendültek fel.
Az elkészült alkotásokat az egyesület felajánlotta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Erdei iskolája, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság és a Hortobágy Fogadó részére.
A „Első fafaragó népművészeti szaktábor” alkotásai a közeljövőben zsűri elé kerülnek.
A játszóeszközök minősítése már megvalósult (a TÜV Rheinland InterCert Kft közreműködésével) a hatályos magyar és EU szabványok szerint, mert a köztéri játszótéri eszközöknek a biztonságnak, a játszóterek üzemeltetési feltételeinek, a 78/2003 (XI. 27) GKM rendeletnek, valamint a MSZ-EN 1176 és MSZ-EN 1177 szabványsorozatnak kell megfelelniük.
A napokban zárult fafaragó tábor egy sorozat kezdete, és az egyesület minden évben meg kívánja rendezni. Az egyesület tárgyalást folytatott a jövő évre vonatkozólag a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társasággal, a NYIRERDŐ Zrt.-vel, a Polgári Agrokémiai Kft.-vel, más nemzeti parkokkal, valamint két Hajdú-Bihar megyei önkormányzattal egy-egy hasonló témában megrendezendő fafaragó szaktáborról – tájékoztatott Puskás Mihály.
– Miért a játszó eszközök és játszótéri berendezések kerültek elsősorban a programjuk középpontjába?
– A korábbi alkotótáborokban szerzett tapasztalatok alapján kiderült, hogy az alkotóképesség tömeges kibontakoztatásának igen jó eszköze a játékkészítés. E tevékenységben a lehetséges kreatív képességnek igen széles skálája hozható működésbe – magyarázza az elnök. – Szükség van olyan játékok, játszóudvarok, játszóterek kialakítására, melyek lehetőséget adnak a gyermekeknek és szüleiknek a különféle mozgásformák gyakorlására, valamint esztétikai, művészeti élményt nyújtanak és megismertetik, fenntartják a népi faművességet, ezért fontos, hogy hazai játszóterekre magyar mesterek által készített, környezetbarát fából készült egyedi játékok is kerüljenek.
A játékkészítésnél különösen fontos a természetes anyag használata. A kézbevett, megérintett faalkotásokon keresztül a gyermek találkozik a fa világával, az anyag tapintása fejleszti az alakulóban lévő érzékszerveit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kedveltek a fából készült játszóterek, melegebb anyaguk, egész éven keresztül lehetséges a használatuk miatt. Az esztétikai megjelenés, a gyermekfantázia működtetésére és fejlesztésére alkalmas formakultúra, mind-mind a természetes anyag alkalmazása mellett szól, s még valami: a fából faragott játszótéri elemek meghatározott karakterét a kéziszerszámok alakítják ki, így a megmunkálás tapinthatóan követhetővé teszi a munkafolyamatot, az anyag struktúráját.
A természet anyagai közül a fa az egyik legcsodálatosabb. Szín és formagazdagsága, erezete, illata, tapintása, alakíthatósága a vele dolgozó embernek is örömet szerez, s a fában rejtező szépség megmutatására készteti. A felhasznált anyag nagymértékben befolyásolja a készítendő alkotást, így célszerű elfogadni és lényeges változtatás nélkül alkalmazni. A faanyag használata régen általános volt, nemcsak országokra, hanem tájegységekre is jellemző fafaragó kultúrák éltek, s ehhez tartoztak a sajátos eszközök, játékok. A felhasznált anyagok, a formák, a díszítés milyensége vagy éppen elmaradása mutatta meg, hogy milyen történelmi korban és hol készültek. A fa külső megjelenése révén melegséget, természetes vonzalmat kelt mindenkiben.
A Magánerdő Tulajdonosok Egyesületéről
Az egyesület Dr. Madas András erdőmérnök akadémikus írásából választott jelmondatot: „Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”
– Egyesületünk, a Hajdú-Bihar megyei Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete az 1994. évben alakult meg – meséli Puskás Mihály. – Az alakulás utáni években a szakmai közönségnek tartott előadásokat, terepi bemutatókat (például a debreceni Nagyerdőn a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészete területén természetközeli kocsányos tölgytuskózás nélküli erdőfelújítás bemutatója, motorfűrész bemutató, debreceni Köztemetőben helikopteres veszélyes fakitermelés megszervezésében való segítség, rendszeres szaktanácsadás erdő tulajdonosok részére).
Mik az egyesület legfontosabb céljai?
– Az erdőgazdálkodás, a környezetvédelem, a természetvédelem népszerűsítése, a gyermekek részére az erdővel, a természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés. A fa, mint alapanyag, mint energiaforrás, mint műalkotás, mint élő elem bemutatása – ahogy a nóta mondja „a bölcsőtől a sírodig elkísér… –, továbbá fából készült alkotások előállítása (kültéri fajátékok, kerti padok, asztalok).
– Milyen szakmai támogatást nyújt az egyesület?
– Az egyesület régóta kereste a lehetőséget, hogy miként lehet elindulni az erdőtelepítések finanszírozásában, milyen lehetőségek nyílnak az erdészeti támogatások megelőlegezésében. Ennek hatására a 2006. évben a Tiszántúli Első Hitelszövetkezet elindította a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás megelőlegezésére szolgáló hitel konstrukcióját.
– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Az egyesület 2007. évi programjai között szerepel az év fája (szelídgesztenye) és madara (mezei veréb) bemutatása, valamint rajzpályázat a Diószegi Sámuel Erdei Művelődési Házzal közösen. Ősszel az óvodás és kisiskolás korú gyerekek és szüleik részére szabadidősport rendezvényt, kültéri játékos „akadályversenyt” rendezünk.
Tervezzük egy kiadvány megjelentetését a népi faművességről. Fontosnak tartjuk a természetközeli erdőgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztést, az erdőtelepítés népszerűsítését, ezért az erdő és az erdőgazdálkodás bemutatására előadásokat szervezünk. Az egyesület javaslatot készít elő az ez évben módosítandó erdőtörvényhez (a megszűnő erdőfenntartási járulékkal kapcsolatban). Tervezzük az egyesület bemutatását a világhálón, saját honlap elkészíttetésével.
A tábor szakmai vezetője Vass Tamás népi iparművész, a NYIRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének munkatársa volt, aki több mint 20 éve farag aktívan. Önéletrajzában így vall magáról: „Vonzódom a természethez, az élő és a szépen megmunkált fa iránt. Hivatásos foglakozásként az erdőmérnöki pályát választottam.” (Bánszky Pál: Megújhodó faragóhagyomány 1973-1998, 2000.).
Vass Tamás azokat a hagyományos használati tárgyakat, bútorokat részesíti előnyben, amelyek a mai életünkbe is beilleszthetők és jól használhatók, de készít apró faragott tárgyakat is. Császi Ferenc népművészeti mester vezetésével készített először játszótéri eszközöket. 1995 nyarán Japánban az Imami Nemzetközi Faszobrász táborban játszótéri elemeket alkotott. 1993-tól rendszeresen sikeresen szerepel pályázatokon (például a 2006. évi Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány pályázatán kollektív alkotással díjat nyert). Hosszú éveken keresztül vezetett faragó szakkört, oktatott faragó-famegmunkáló szakmát, valamint népi játékok és kismesterségek kurzuson faragás elméletet és gyakorlatot.