Ezen a napon nyilvánították ugyanis védetté 1939-ben a Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyvben az egyes sorszámon ez a terület szerepel.
A XI. ERDŐK HETE rendezvénysorozathoz kapcsolódó ünnepségen Sípos Géza, erdőmérnök, címzetes egyetemi docens idézte fel a Nagyerdő történetét. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborút követően a védett terület – egy 0,6 hektáros darabtól eltekintve – teljes egészében elpusztult. Ennek pótlására az Országos Természetvédelmi Tanács 1972-ben 35 hektárt helyezett természetvédelmi oltalom alá, és a védett terület nagysága mára megközelíti az 1100 hektárt. A NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete Kartács utcai központjának udvarán egy kopjafa emlékeztet a jeles dátumra. Az emlékoszlopnál koszorú elhelyezésével tisztelegtek a Debreceni önkormányzat, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a HBM MGSZH Erdészeti Igazgatóság, a Debreceni Lycium Kör, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a NYÍRERDŐ Zrt. képviselői. A megemlékezésen Kaán Károly munkásságát bemutató kiállítás nyílt az Erdei Művelődés Házában. Az alföldi fatelepítésekben kiemelkedő munkát végző Kaán Károly életútját Csiha Imre, az Erdészeti Tudományos Intézet állomásigazgatója méltatta.