A törvénymódosítás vezérelve, hogy liberalizálni kell az erdőtörvényt.2007. október 10-11-én tartja a FAGOSZ a XXXIII. Faipari és Fakereskedelmi Konferenciát Tihanyban
Mőcsényi Miklós főtitkár bevezetője után Horváth Ferenc elnök köszöntötte a megjelenteket.
Az első előadást dr. Bod Péter Ákos, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem, Gazdaságpolitikai Tanszékének vezetője tartotta A magyar gazdaság helyzete és kilátásai címmel.
Bevezetőjében a főbb gazdasági trendek bemutatását ígérte az ismert közgazdász.
Történelmi visszapillantással utalt a 17 évvel ezelőtti taxisblokádra, amikor szintén nagyon rossz helyzetben volt az ország, és akkor is a Balaton partján, Siófokon ülésezett a Fakonferencia.
Az elmúlt évben a költségvetésbe befolyt minden 100 forintra 120 forint kiadás jutott. Nincs olyan vállalat, amely ezt kibírná, így az állam sem. Ezért van szükség a konvergencia programra.
A gazdaságpolitikus elmondta, hogy a makroadatokat tekintve, attól, hogy a nemzeti össztermék csökken, a faipar még növekedhetne. A gazdaságban ütemlassulás tapasztalható, a beruházások növekedése megállt. Ez különösen a lakásépítésben szembetűnő.
A GDP volumenindexe is csökken, a 2004-es 104,3-del szemben 2007-ben várhatóan csupán 102-102,5 pont lesz. A háztartások egy része pedig eladósodott. 
Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, hogy könnyű növelni, de annál nehezebb csökkenteni.
Várható, hogy sok vállalkozás – minden huszadik – fog csődbe menni, elsősorban az építőipar területén.
A tőzsdeindexet tekintve megjegyezte, hogy ott nincs gond, de a tőzsdén lévő néhány tucat magyar vállalat nem mérvadó. Az első 20 exportáló cég nem magyar érdekeltség, például az Audi nem a hazai hanem a világpiac tendenciái szerint viselkedik.
A munkanélküliség kapcsán megállapította, hogy jelentős az a munkavállaló hányad, amelyik nem nyugdíjas, nem vállalkozó vagy alkalmazott, de mégis hiányzik a nyilvántartásokból. A szakember szerint néhány százezer emberről van szó.
A várható változásokról szólva elmondta, hogy komoly kiigazítások nem lesznek, a kisadókat várhatóan összevonják, de a személyi jövedelemadó mértéke nem változik.
Ez a gazdasági pálya fogyasztáscsökkenést eredményez. Árfolyam ingadozás nem zárható ki, mint ahogy a tőkepiaci izgalmak sem. Az európai ütemlassulás miatt a gazdasági növekedés bizonytalan.
Wisnovszky Károly, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság igazgatója Az Erdőtörvény várható változásainak becsülhető gazdálkodási következményei címmel tartott előadást.
Elmondta, hogy mondandójában sok a feltételes mód, hiszen a törvénymódosítás lassan halad, még a koncepció sem került a kormány elé.
A szakigazgatási vezető elöljáróban áttekintette a hazai erdészet újkori törvényeit 1935-től 1996-ig. Ezek mindegyike a hazai erdők fenntartását és területének növelését tűzte ki célként. Ugyanakkor korlátozni és szabályozni szándékozták a hozamok szedését. Törekedtek az alkotóik a tervszerűség és a hosszú távú kiszámíthatóságra.
Az eltelt idő, a megváltozott környezet számos ponton szükségessé teszi a törvénymódosítást.
Ennek egyik legfontosabb területe az uniós és a hazai jogszabályi környezet harmonizálása a támogatások elérése érdekében. Ismert, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztés Programot elfogadták, és jelenleg gyors ütemben folyik a támogatási rendeletek kidolgozása.
A szabályozási munkát gazdagítják többek között a bírósági tapasztalatok is. Folyik a hatósági munkakörök pontosítása is.
Sor került az igazgatás működésének átvilágítására, és javaslatok születtek a hatékonyság növelésére.
Az erdőtörvény módosításának egyik legfontosabb motívuma az erdőfenntartási járulék várható eltörlése volt. A 2005-ben megkezdett módosítási folyamat a tárcaközi egyeztetéseken elhalt.
Ma a koncepcionális, közigazgatási egyeztetés zajlik.
Ennek vezérelve az, hogy liberalizálni kell az erdőtörvényt.
A jelenlegi elkötelezettségek szerint a törvénymódosítás várhatóan 2008. első félévében kerül a Parlament elé.
Az előadó szerint a hazai erdőkből a 7-7,5 millió köbméterre tehető fahasználat mellett az évente kihozható bevétel mintegy 70-100 milliárd forint.
Ez a 340 millió köbméter élőfakészletből kerülhet ki.
Évente mintegy 8-12 ezer hektár új erdő telepítésével számolhatunk.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítók törekednek a túlszabályozás csökkentésére, és a szabályozás hatékonyságának növelésére. Fontos terület az illegális fakitermelés és a falopás szankcionálása.
A módosítás kiterjed a törvény hatályának megfogalmazására, és az erdő fogalmának meghatározására is.
Új fogalom lesz a szabadrendelkezésű erdő, amely egyelőre meglehetősen homályos fogalom, és az engedéllyel, de támogatás nélkül telepített erdőket jelenti, kevés korlátozással.
Az új törvénynek szabályoznia kell az az erdőgazdálkodó és a tulajdonos jogviszonyát is.
Tárcaközi egyeztetés zajlik az erdők őrzésével kapcsolatban. A törvényalkotók az állam felelősségvállalását szeretnék növelni.
A gazdálkodási szabályokat differenciálására törekednek, és az ültetvényerdők terén nagyobb szabadságot szándékoznak biztosítani az erdőtulajdonosnak.
A tervezést illetően a hármas lépcső egyszerűsítését kívánják elérni, a körzeti erdőterv és az adattár megtartásával, ám az üzemterv radikális egyszerűsítésével. Azt kívánják elérni, hogy a körzeti erdőtervek lehetőleg egyúttal üzemtervek is legyenek.
Törekedni fognak a nyilvántartási és tervezési harmonizációra a társhatóságokkal (természetvédelem, vadászat, ingatlannyilvántartás).
Az ellenőrzés terén át kell térni a mintavételes kontrollra, és ezzel együtt a radikálisan szigorú szankcionálásra.
Növelni szándékoznak a szakirányítók szerepét és felelősségét.
Az erdők igénybevételének szabályai is átgondolandók. Jelenleg nem tudják megakadályozni az erdőterület művelésből való kivonását, ugyanakkor más ügyekben fokozott rugalmasságot kell tanúsítani.
Ezt követően, Csiba Béla, ügyvezető igazgató (CSIBA Kft.) Lehetséges buktatók a biomassza energia célú kisüzemi felhasználásban címmel tartott előadást, majd a magyar elektronikus köbözőkönyv (eszköz) gyakorlati tapasztalatairól számoltak be a Bakonyerdő Zrt munkatársai.
Z.Z.