Két nap alatt 130 köbméter vegyes hulladékot gyűjtöttek össze a Diageo önkéntesei a Normafa és Csillebérc környéki erdőkből. Az akció nagy segítség az erdők tisztán tartásáért naponta küzdő Pilisi Parkerdő Zrt. számára – közölte Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője. Amilyen könnyű a fák sűrűjébe behajítani egy PET-palackot vagy sörösdobozt, olyan nehéz az erdőt megszabadítani a szeméttől. A Diageo önkéntesei éppen erre vállalkoztak. A most induló „Segítő kezek” nevű vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) program keretében október közepén mintegy 130 köbméternyi vegyes hulladékot gyűjtöttek Normafa és Csillebérc között.
– Nem gondoltuk, hogy ilyen rossz a helyzet. Az embereink eldobott zsebkendőkre számítottak, és a helyszíni tapasztalat legtöbbünket mélyen felkavart. Volt az üdítős palackoktól kezdve az építési törmeléken át a kibelezett tévékig minden. A szervezők még egy elhagyott hajléktalan-lak lebontását is a csapatunkra bízták és mindannyiunkat büszkeséggel töltött el, hogy a munkánknak gyors és látványos eredménye lett – mondta Büttel Katalin vállalati kapcsolatok vezető.
– Joggal lehetnek büszkék magukra, több okból is – tette hozzá Perneczky László, az erdőtakarítási akciót lebonyolító civil szervezet, a Hulladék Munkaszövetség munkatársa. – Számos vállalati csapatépítő programot szerveztünk már, de számunkra is különleges volt, hogy négy turnusban összesen több mint kétszáz „irodista” két napon keresztül zokszó nélkül végezte át a kemény fizikai munkát a terepen. Mint megtudtuk – és ez érezhető volt a lelkesedésen is – valóban önkéntes alapon, vezetőségi „odahatás” nélkül állt össze ez a nagy csapat. Ami pedig különösen szimpatikus volt, hogy nem a PR és önreklámozási lehetőségeket keresték, hanem megfogták a munka végét.
Önmagában is jelentős, hogy a vállalat elengedte az alkalmazottakat, sőt anyagilag is hozzájárult a közvetlen költségekhez – először, de nem utoljára. A Diageo „Segítő kezek” mostantól évente négyszer végeznek ilyen önkéntes munkát, ami összességében azt jeleni, hogy a dolgozók munkaidejének 1 százalékát közösségi akciókra fordítják. Az anyavállalat egyébként üzleti eredménye 1 százalékát már most is társadalmi beruházásként helyi közösségi programokra fordítja, ami több mint 21 millió fontot jelent évente.
– Tudatosítsuk magunkban, hogy az önkéntes tevékenyég nem ingyenmunka! A HuMuSz számítása szerint ennyi ember munkája még közhasznú munkás órabérrel számolva is majd egymillió forintnyi értéket jelent. Ha ehhez hozzávesszük a közvetlen eszköz és elszállítási költségeket, két nap alatt másfél millió forintot „kapott” a környék – összegezte Nagy Tamás, a HuMuSz-Recycling vezetője. - Ráadásul igen precízen és hatékonyan dolgoztak, a legszemetesebb illegális hulladéklerakások helyén is csak szó szerint tisztások maradtak.
– Hálásak is vagyunk a segítségért, hiszen egyetlen köbméter szemét gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása mintegy 8000 forintjába kerülne az erdészetünknek. Ez esetben csak a hulladék elszállításának költségeit kellett állnunk. Igaz, 130 köbméter vegyes hulladék esetében ez is igen jelentős tétel. A nagyságrendre jellemző, hogy az összegyűjtött hulladék felrakodása és elszállítása is másfél napig tartott – tette hozzá Lomniczi Gergely – Sajnos azonban tudjuk, hogy ez a mostani akció csak enyhíti a gondot, de nem oldja meg. Sokaknak az erdő nem közös érték, hanem a senki földje. Igazi természetjárók sem a tiszta részekre, sem a meglévő kupacok mellé nem dobnak el szemetet. Sőt, tisztábban hagyják ott az erdőt, mint volt. A szomorú realitás azonban az, hogy évente legalább 60 hasonló nagyságrendű akcióra lenne szükség csak a fővárosi erdőkben, mivel közel 6000 köbméter szétszórt szemetet távolítunk el onnan a 12 hónap alatt. Ennyi hulladék embermagasságban borítana be egy focipályát!
A szemetelés és illegális hulladéklerakás, illetve a rongálás, vandalizmus akut probléma, amelyet már a Parlament is felismert. 2007-ben az adófizetők a 1517-es technikai szám bejelölésével az illegális hulladéklerakók felszámolására, mint kiemelt közcélra is felajánlhatták adójuk második 1 százalékát. A következő évben mintegy 245 millió forint célforrás lesz elérhető közterület-rehabilitációs és megőrző programok számára, és ha a Kormány nem szünteti meg ezt a lehetőséget, jövőre még jelentősen bővülhet is a forrás.
A feladat nagyságrendjét látva, még ez is csak csepp a tengerben, de a legkisebb segítség is számít. Természetesen nem csak szemetet lehet szedni, az önkéntes csapatok a megrongált vagy elcsúfított padok, erdei játszóterek, tájékoztató táblák helyreállítására vagy parkosításra és faültetésre is vállalkozhatnak. Ideális esetben az önkéntes munkán túl a közvetlen költségekhez nyújtott közhasznú anyagi támogatással is. A lehetőség és a feladat tehát adott, rendberakásra és gondozásra váró zöld közterület pedig sajnos még akad bőven.