Nyírerdő Zrt sajtó- és PR tevékenysége; az erdészeti kommunikációs hálózat (Forest Communicators Network – FCN) 15. ülése; a közeljövőben elindul a www.erdo.hu oldal2007. november 8-án az OEE székház tanácstermében tartotta őszi ülését a Közönségkapcsolatok szakosztály. Az eredeti program annyiban módosult, hogy Varga Tamás más irányú elfoglaltsága miatt nem tartotta meg ismertetőjét „Az erdőgazdálkodás közönségkapcsolatának vizsgálata a parkerdőkön és az erdészeti erdei iskolákon keresztül” című doktori disszertációjáról.
Az első előadást a szakosztály tagja, Vereb István újságíró, a Nyírerdő Zrt sajtóreferense tartotta a társaságnál folyó sajtó- és PR tevékenységről.
A 61 ezer hektáron gazdálkodó kilenc erdészet által igazgatott társaság vezetése közel egy évtizede ismerte föl a külső kommunikáció „termelőerő” voltát. A korábbi vezérigazgató, Kovács Gábor is igen érzékeny volt a sajtó iránt, ezt bizonyította a 2001. évi vándorgyűlés sajtószervezése is. Az újságírókat a sajtótájékoztató után külön gépkocsival vitték a terepi programokra.
Ezt a haladó hagyományt vitte tovább Kaknics Lajos vezérigazgató, aki az utóbbi években irányítja a társaság életét. Ez év tavaszán a Nyírerdő Zrt látta vendégül azokat az újságírókat, akik rendszeresen foglalkoznak erdészeti témákkal.
Vereb István elmondta, hogy a társaságnál az úgynevezett bulletin rendszert vezették be, ami azt jelenti, hogy havonta adnak ki a szakmai, illetve a közszolgálati és kereskedelmi médiumoknak tájékoztató anyagot. Ezek többnyire színes hírek, „pozitív” beszámolók a társaság életéről, illetve azok a negatív hírek, amelyek sajnos elkerülhetetlenek egy-egy erdőgazdálkodó tevékenysége során: fagykár, széltörés.
Mintegy 90 médiummal tartanak kapcsolatot, ezek között talán a rádióknak van a legnagyobb jelentősége, melyek között megtalálhatjuk az országos adókat éppúgy, mint a helyi és a regionális állomásokat is.
A televíziókban elsősorban a szakmai (agrár) műsorok fogadókészek, de előfordul, hogy a hírműsorokba is bejutnak. Elsősorban az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a közjólét számít érdeklődésre tapasztalataik szerint.
Aznap éppen a rendőrséggel közös razzia lépte át az egyik kereskedelmi csatorna ingerküszöbét, és készített anyagot a falopás megelőzésére hozott intézkedésekről.
A hírügynökségek közül az MTI-vel és a Független Hírügynökséggel állnak rendszeres kapcsolatban. A nyomtatott sajtó orgánumai közül elsősorban a megyei lap érdeklődik a társaság eseményei iránt.
Saját újságot egyelőre nem szándékoznak megjelentetni.
Van a társaságnak is internetes oldala, amelynek a látogatottsága és a szerepe egyre nő.
A publikációk hatékonyságának mérésére a Nyírerdő Zrt átvette a szakosztály korábbi ülésén a Ferling-Mecsekerdő Zrt kettős által is alkalmazott és bemutatott módszert. Ennek lényege, hogy egy-egy médiumot attól függően pontoznak, hogy hány olvasót, nézőt vagy hallgatót érhetnek el segítségével. E pontrendszer alapján ebben az évben – a nyári uborkaszezont kivéve – folyamatos növekedést értek el.
Október hónapban 67 közlemény jelent meg a társaságról: 13 hír 34 országos és regionális médiumban.
Az év legsikeresebb híre az akácgőzölő avatása volt, ezt követte a Nagyerdő Nap rendezvénye. A legkevésbé sikeresnek az Országos Sportnapok bizonyultak.
A siker és kudarc hátteréhez hozzá tartozik, hogy míg az akácgőzölő avatásán húzó névként jelen volt egy miniszter, a sportnapoknak viszont számos konkurens eseménnyel (autópálya átadás, évnyitó) kellett megküzdenie.
Ez fölveti azt a szervezési kérdést, hogy a rendezőknek ilyen – kommunikációs –szempontokat is érdemes figyelembe venniük az előkészületek során.
Folytatni kívánják a kiadványaik (Az akác honfoglalása, Az erdőspuszták parkerdei, A Gut-Keled nemzetség és guti erdő) sorát, előkészületben van a Sóstói és a Bockereki erdő, valamint a FEFAG története.
Elkészültek az erdészeteket bemutató filmek, és hasonlókat terveznek az akácról, a vadászatról, és az erdészettörténeti emlékekről.
Fontos kommunikációs közegnek tekintik az erdei iskolákat is. Ezért is tervezik egy újabb erdei iskola megnyitását Nyíregyházán.
Egy másik szintje a kommunikációnak a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A határ menti elhelyezkedésből adódóan kézenfekvő a szomszédos országokkal való együttműködés. A különböző abiotikus károsítások erre alkalmat is kínálnak, hiszen sem a fagy, sem az aszály
nem áll meg a határokon. Hasonlóan nagy nemzetközi érdeklődésre számít a közelmúltban elindított nyírfajd program. A száz éve éppen a Nyírségben utoljára látott madár visszatelepítését több szervezettel összefogva végzik.
A társaságról megjelent valamennyi közleményt egy almanachban gyűjtik.
Kérdésre válaszolva Vereb István elmondta, hogy a társaságról kiadott hírekről a vezérigazgató dönt. Ugyanez a helyzet az interjúkérelmek esetében is. Igyekeznek a téma legjobb szakértőjét kijelölni a válaszadásra. A hírérték felismerésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy egyre gyakrabban kezdeményeznek a kollégák, és jelzik a kommunikálható eseményeket. Terveik között szerepel egy olyan konzultáció, amely ezt a hírérzékenységet fejleszti.
Munkájukról elmondta, hogy nagyon fontos az újságírókkal tartott személyes kapcsolat, a gyorsaság és az állandó rendelkezésre állás.
Minden évben megjelentetnek egy-egy PR-cikket, és támogatják a Nyíregyházi Rádió környezetvédelmi műsorát, valamint a helyi televíziót.
A másik tájékozatót a szintén szakosztálytag, Kovácsevics Pál, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság szaktanácsadója tartotta a nemzetközi erdészeti kommunikációs hálózatnak a szlovéniai Bledben tartott munkaértekezletéről.
Bevezetésként összefoglalta az erdészeti kommunikáció indokoltságát az információs deficit ledolgozására. Még ma is jelentős szakadék mutatkozik az erdészettel kapcsolatos tények és a közlések között. Kedvező változás, hogy ma már a szakma valamennyi szektorában felismerték a kommunikáció szerepét, jelentőségét. Ennek ellenére az ágazaton belüli megosztottság a kelleténél nagyobb.
Az erdészeti kommunikációs hálózat (Forest Communicators Network – FCN) 15. ülésére térve elmondta, hogy a műhely legfontosabb témái között szerepelt a varsói miniszteri értekezlet előkészítése, a 2008. évi Európai Erdők hete, az ENSZ Erdőfórum 2007-2013 közötti rendezvényei, valamint 2011, az Erdők Éve.
A jövő évi páneurópai erdők hete nemzeti programokra épül, ennek az alapüzenetét, a célcsoportok kiválasztását és a várható támadási felületek valószínűsítését vitatták meg.
A varsói értekezletre készült jelentés megállapításai (amelyek egy 2003-ban felvett közvélemény kutatáson alapulnak), nagymértékben egybevágnak a hazai tapasztalatokkal.
A véleményekkel szemben Európában az erdőborítottság 44 százalékos, a világ erdeinek 25 százaléka itt található, és az utóbbi 15 évben 13 millió hektárral nőtt az erdőterület kontinensünkön. Ezzel együtt nőtt a fakészlet is. Az erdők 98 százalékában folyik tervszerű gazdálkodás. A fakitermelés a növedéket, a gyarapodást nem éri el. A két érték Észak-Európában van a legközelebb egymáshoz. A biodiverzitás állítólagos csökkenésével szemben az erdőgazdálkodók támogatják a fajok sokféleségét. A nem őshonos erdők aránya csak 1 százalék Európában. A védett területek aránya pedig 5 százalék.
A lakosság körében a fatermékek elfogadottak, ami érdekes ellentmondásra világít rá.
A műhely során sikeres és kudarcos kommunikációs példákat is megvitattak a résztvevők.
Kovácsevics Pál bejelentette, hogy a közeljövőben elindul a www.erdo.hu erdészeti oldal, amely az ágazat valamennyi szegmensét befogadó portál lesz, de nem híroldal. Az arculati terv és a szerkezet elkészült, a feltöltés és a tesztelés folyik. Z. Z.