Csíksomlyó és Mariazell közötti, több országon át vezető erdészeti zarándokútFodor Imre erdőmérnök tárogatójának hangjaival vette kezdetét az az emlékülés, amelyen az 1967. november 9-én, Körmenden alakult OEE szakosztály négy évtizedes munkájáról adott számot.
Az Országos Erdészeti Egyesület egyik legnagyobb létszámú és legtevékenyebb közössége abban az időszakban kovácsolódott össze, amikor a társadalmi-politikai helyzet nem kedvezett a civil szervezetek tevékenységének, és az OEE is a tűrt kategóriába tartozott.
Az egykori Fásítási szakosztályból kinőtt közjóléti szakosztály alapító elnökének, Mészöly Győző erdőmérnöknek a hitvallása szerint: „Egyesületünknek mindig az volt a szerepe, hogy magára vállaljon olyan úttörő kezdeményezéseket, melyek bár feltétlenül előreviszik az erdészet ügyét, de a cél vitathatatlan elfogadásán túl, annak elérését szolgáló módszerek és feladatok nem alakultak még ki. Ez a szerep hárult pontosan a Közjóléti Szakosztályra is,…”.
A szakosztály munkáját nem csupán emlékek és fotók őrzik, hanem tanulmánykötetekben, szakkönyvekben testet öltött ismeretek, szakmai tudnivalók.
Ezek sorát bővítette az a több mint 300 oldalas kötet, amely a jubileum alkalmából látott napvilágot.
A tanácskozást Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy az OEE története a szakosztályok története. Munkájuk során az egyesület tagjait mindig a társadalmi igény és a szakmai odaadás vezérelte. Visszatekintve a negyven évvel ezelőtti társadalmi és nemzetközi helyzetre, azokban az években szembesült a világ a „növekedés határaival”, és a világ környezeti állapotának rohamos romlásával. Ebben a légkörben fogalmazta meg egy magyar erdész az erdők hármas funkciójának egyenrangúságát. Abban az időben figyelhető meg a nyugati világ mobilizálódása, az emberek tömeges útra kelése, ugyanakkor az elidegenedés okozta társadalmi feszültségekből származó lelki bajok növekedése. Ez utóbbiakra kínáltak az erdészek gyógyírt az erdő nyugalmával. Ebből a folyamatból nem maradt ki a magyar erdészet sem. Ennek jelenségnek a megfogalmazói és a megoldások kidolgozói voltak a szakosztály alapítói.
Benedek Fülöp szakállamtitkár köszöntőjében utalt arra, hogy a társadalmi igények jelentősen átalakították az erdészet területén is a szakmai követelményeket. Az eltelt negyven év alatt az erdészek megfeleltek az új és új kihívásoknak, és sokszor elébe mentek a kirándulók, a turisták elvárásainak. Közelebb hozták a természetet az attól elszakadó társadalom számára. Ebben a munkában nem szegte kedvüket a tönkretett erdei bútor, a felgyújtott szeméttároló vagy az összedöntött védkunyhó. Az erdészek munkájához szívósság és kitartás kell, mert egy-két év alatt nem érhetők el látványos sikerek. Az erdők védelmi funkciója egyre nő, a közjóléti szolgáltatások iránti igény pedig egyre erősödik. Az államtitkár utalt a 2008. októberében megrendezendő Európai Erdők Hete rendezvénysorozatra. Kertész József Szabó Lőrinc: A szerelmes erdő című versével illusztrálta az erdő fantasztikus hangulatát, látványát.
Benedek Fülöp is emlékeztetett előadásában a 35 évvel ezelőtt zajlott Buenos Aires-i nemzetközi erdészeti konferenciára, ahol magyar szakember javasolta az erdők hármas funkciójának meghatározását. Már a XX. század elején fölismerték a szakemberek, hogy az erdőnek nem csupán a gazdasági haszonvételeire, hanem a közjóléti szerepére is érdemes építeni. Kaán Károlyt idézte, aki már 1909-ben megfogalmazta, hogy elsőrendű nemzeti feladat a természeti értékeink, szépségeink fenntartása. A neves erdészelőd ebben az írásában fogalmazta meg az erdő pihentető, nyugtató hatásának fontosságát is.
Az államtitkár megállapította, hogy az uniós csatlakozás miatt nem lehetett a korábbi támogatási rendszert fenntartani, és jelenleg a rendszer átalakításának nehéz korszakát éli az ágazat. Ugyanakkor, várhatóan a 2013-ig terjedő időszakban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a korábbinál magasabb szintű támogatásra nyílik lehetőség. Hazai forrásból továbbra is lehetőség nyílik a támogatásra, különös tekintettel az erdei vasutakra.
Az államtitkár tájékoztatta a hallgatóságot, egy nemzetközi vonatkozású kezdeményezésről, amelyben egyházi és világi szervezetek kérték a segítséget egy Csíksomlyó és Mariazell közötti, több országon át vezető erdészeti zarándokút kialakításához. Ez a közjóléti funkciót is ellátó létesítmény mintegy hatvan Mária-kegyhelyet kötne össze. Az elsősorban EU-s forrásokra alapozó elképzelés hazánkban az észak-magyarországi és a dunántúli erdészeti társaságokat érintené. Az államtitkár Gráf József miniszter nevében felkérte a szakmai szervezeteket és a társaságokat a kezdeményezés támogatására.
Az előadó méltatta a társaságok azon fölismerését, hogy az erdészeti erdei iskolák rendkívül fontos szerepet töltenek be a jövő nemzedék környezettudatos nevelésében.
Kiemelte azt a kezdeményezést, amely lehetővé tette, hogy a polgárok az adójuk 1 százalékának felajánlásával az erdők közjóléti funkcióinak bővítését támogassák. Ebből a forrásból idén 220 millió, jövőre pedig mintegy 250 millió forint áll rendelkezésre.
Benedek Fülöp leszögezte, hogy az erdők közjóléti szerepének növelése közös, társadalmi ügy. Ehhez kérte a szakma és a természetkedvelők társadalmi összefogását. Z.Z.