Fotó: Greguss László Géza
2008. február 26-án együttes ülést tartott az OEE Erdők a közjóért szakosztálya és a Közönségkapcsolatok szakosztály a budapesti Erdészeti Információs Központban.
Az alkalmat megtisztelte jelenlétével az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, dr. Pethő József is.
Dobó István, a közjóléti szakosztály elnöke köszöntötte a megjelenteket, Zétényi Zoltán, a Közönségkapcsolatok szakosztály elnöke pedig ismertetve a programot, bemutatta az előadókat.
Az ülésen két olyan előadás hangzott el, amely mindkét szakosztály tagságának érdeklődésére számot tarthatott.
Az első előadás Hegedűs Attila, a NYME-en abszolvált PhD értekezésének eredményeiről szólt. A téma: A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje.
A kutató bevezetőjében nevezéktani kitekintést tett, leszögezve, hogy nem szerencsés a téma – angolból átvett – magyar megnevezése, hiszen nem hangzik jól, ha valamit tagadással kezdünk.
Egy FAO kutatáshoz kapcsolódó téma időszerűségéről szólva elmondta, hogy egyrészt a fejlett társadalmakban növekszik az igény a környezetbarát termékekre, másrészt legfőbb ideje, hogy az erdészeti tevékenységeket/termékeket is diverzifikáljuk, valamint a vidékfejlesztési politika térnyerése is indokolja.
A kutatást helyzetértékeléssel kezdte, másodlagos elemzéseket végzett részben az EU 19 országának jelentése alapján, illetve a COST E 30 kutatási projekt segítségével.
A kérdőíves felmérés során 1200 embert kérdeztek meg, egy 40 kérdésből álló kérdőív segítségével. A kérdezés nyolc hazai nagyvárosban folyt. Ebből következik, hogy a minta strukturált volt, tehát nem reprezentatív az ország teljes lakosságára nézve.
Tudakolta többek között az erdőbe járás gyakoriságát is. A válaszok szerint a kérdezettek 60 százaléka ritkábban, mint havonta jár erdőbe. Az ország nyugati részében lakók gyakrabban járnak, mint a keleti országlakók. Az erdei időtöltés formái a lovaglástól az erdei koncerten át a fotózásig számos célt tartalmaznak.
Arra is rákérdeztek, hogy hajlandóak-e az erdei szolgáltatásokért fizetni. Igennel elsősorban a magasabb társadalmi státuszúak válaszoltak, a nagyobb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettségűek. E téren területi különbséget, összefüggést nem találtak.
A gyakorlat számára az egyik legfontosabb – hasznosítandó – eredmény, hogy a megkérdezettek 55 százaléka nem tudta, hogy az erdészeti társaságok nem tudják fedezni a közjóléti szolgáltatások költségeit. A válaszolók ezt az államtól várják el.
Fontos megállapítás, hogy a jelenlegi szolgáltatások kínálata nem elégíti ki a piac, a közönség igényeit.
Javaslatai között megfogalmazta többek között, hogy az erdészetpolitikai eszközöket ki kell terjeszteni erre a területre is. Az intézkedések megtételéhez alapos tájékozódó adatfelvételre van szükség. A magán-erdőgazdálkodókat is tájékoztatni kell ezekről az igényekről. Hasonlóképpen a szakmai tájékoztatása is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
A vita során Balázs István felvetette, hogy az Erdőtörvény jelenleg folyó átdolgozása során érvényesíteni kellene a fogalom helyes magyar elnevezésének meghatározását.
Lomniczi Gergely javasolta, hogy az Erdőtörvényben jelenleg szereplő „egyéni szükséglet” mértékét meg kellene határozni az erdei termékekre vonatkozóan, mint ahogy az például Olaszországban is van. (Nyilván ezért importálják tőlünk az erdei gombát oly nagy tételben, hisz’ nálunk gyakorlatilag korlátlanul szedhető ez az értékes termék.- Z.Z.)
Solymosi József véleménye szerint a vadászat is ebbe a témakörbe tartozik.
Király Pál javasolta, hogy az idegen kifejezések helyett a magyar megfelelőt használjuk ebben a témakörben is.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője A nyilvánosság előtt címmel tartott előadást a társaság PR- és tájékoztatási munkájáról.
A szóvivő elmondta, hogy – bár 117 önkormányzattal állnak kapcsolatban – elsősorban városias közönség látogatja a társaság főváros környéki erdeit.
Kiemelt terület ez abból a szempontból is, hogy sajátos a társadalmi összetétel is, itt lakik az ország társadalmi elitje nagy része, a döntéshozók, a sajtó képviselői.
A parkerdőikben – évekkel ezelőtti felmérés szerint – évi mintegy tíz millió látogatási napot regisztrálhatnak. A tapasztalatik szerint több a napi rendszerességgel látogató lakos, mint a bakancsos turista.
Hiányzik az egységes erdészeti kommunikáció – hangsúlyozta az előadó, holott ez alapfeltétele a lakossági kapcsolattartásnak is.
A társaság az aktív kommunikációra helyezi a hangsúlyt, melynek feltétele a szóvivői munka és a jó sajtókapcsolat.
A megjelenések számát csak becsülni lehet, azt tudják pontosan, hogy mennyi közleményt bocsátanak ki adott időszakban. 2004-től az évi 110-ről, 2007-ben 185-re emelkedett a kiadott közlemények száma. A megjelenések száma ennek 3-4-szerese lehet.
Lomniczi szerint az elektronikus média a legfontosabb, a televízió, a rádió és az internet.
A megjelenéseket tekintve az aktív kommunikáció a döntő, a megkeresések (a passzív kommunikáció) lényegesen kevesebb alkalmat jelentenek. Ebből az következik, hogy sikerül tematizálniuk a sajtót, arról számol be a média, amit ők közzé tesznek.
A szóvivő elmondta, arra törekednek, hogy a társaság kiadványai közös arculattal rendelkezzenek, és a 2008-2010 közötti időszakra uniós pályázat segítségével szándékoznak fölkészülni.
Pethő József elnök aktuális erdészetpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást, többek között a fővárosi erdők státuszának változásáról, az erdészeti társaságok esetleges privatizációjáról, az erdőmérnökképzésről és a védett területek sorsáról.
Az elnök kifejtette, hogy számos lépést tettek és a közeljövőben továbbiakat tesznek az ágazat helyzetének tisztázása érdekében.
Elsődleges követelés, hogy ne legyen erdőprivatizáció, és az erdők kezelése maradjon a társaságoknál. Javaslatuk szerint egy központi erdészeti zrt. alakuljon, amely biztosítaná az egységes irányítást. Ez azzal az előnnyel is járna, hogy megszűnnének a felügyelő bizottságok, amelyek jelenleg sokmilliós terhet jelentenek az ágazatnak.
Érdekes módon abban nem foglaltak állást, hogy mely tárcához tartozzon ez a szervezet, mivel a jelenlegi társaságok véleménye e tekintetben eltérő.
Ami az új típusú mérnökképzést illeti, ezzel szemben a klasszikus (ötéves) erdőmérnökképzést támogatják.
Pethő József ígéretet tett, hogy a részletes javaslatokat közelesen nyilvánosságra hozzák. Z.Z.