Az Erzsébet-kert nyugati peremén nemrégen átadott új egyetemi épülettömb adott otthont annak a vitafórumnak, amelynek témája az erdészeti felsőoktatás volt.
Koloszár József bevezető előadása után Heil Bálint, a NYME docense tekintette át a külföldi erdőmérnöki MSc képzéseket európai és észak-amerikai példák alapján.
Vizsgálatába a cseh, az osztrák, a német felsőoktatást, a közös finn-orosz képzést, valamint az angolszász MSc képzést – brit és kanadai példákon keresztül – vonta be.
Többek között a Freiburgi Egyetem Erdőmérnöki és Környezettudományi Karának 13 intézetében folyik a képzés, amely kitér az erdőgazdálkodás és a természetgazdálkodás több területére. Minden szemeszter 3 hetes blokkokra tagozódik. Minden egyes blokk elvégzéséért 5-5 kredit (ECTS) jár.
A képzés során a diákok kis csoportokban esettanulmányokon dolgoznak (5-5 kreditért), természeti erőforrások hasznosítása területén. Az esettanulmányok szabadon választhatók, de a tanulmányok során legalább az egyet a fenntartható erdőgazdálkodás témaköréből kell kiválasztani.
A göttingeni Georg-August Egyetem Erdészettudományi és -ökológiai Kara ötféle MSc kurzust ajánl fel. Az Erdészettudományi Kar célja alapkutatás végzése az erdei erőforrások ökológiailag és ökonómiailag fenntartható használata terén, az így megszerzett ismeretek hasznosítása és oktatása. A kar az alkalmazott és interdiszciplináris kutatásra és oktatásra összpontosít.
Az egyes szakirányokon belül kötelező és választható tárgyak szerepelnek, melyek elegendő számban állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a diákok egyedi tantervet állíthassanak össze maguknak. A mesterképzésben való részvétel feltétele a BSc fokozat megszerzése, amelyből nem csak a göttingeni egyetemen megszerzettet fogadják el.
A „mestervizsga” szakvizsgákból, egy projekt-munkából és a szakdolgozatból áll. A szakvizsgákat, amelyek száma a szakiránytól függően, 17-25 közötti, a tanulmányok első három szemeszterében kell letenni.
Az Universität für Bodenkultur Wien, vagyis a BOKU egy multidiszciplináris intézmény. Az Erdészet és Talajtan Tanszéke által irányított mesterképzésben az erdei ökoszisztémák analízise, ökoszisztéma modellezés és kezelés, valamint talajerőgazdálkodás és talajvédelem témakörökben oktatnak és végeznek kutatásokat.
Az Erdőmérnöki MSc képzést a BOKU-n elvégző diákok a BSc képzésben megszerzett alapokon túl speciális ismereteket szereznek a biológiai és műszaki termelés területeiről, a gazdálkodásról és szakigazgatásról, legalább egy idegen nyelvet megtanulnak, menedzsmentet, marketinget, csapatmunkában való részvételt, munkahelyi vezetői ismereteket tanulnak.
Az MSc képzésben alapvetően BOKU Erdőgazdálkodási BSc fokozatával rendelkező diákok vehetnek részt, de más BSc képzésekből érkezőket is felvesznek.
A College of Life Sciences & Medicine, University of Aberdeen, UK programjának célja az, hogy a többcélú erdőgazdálkodáshoz nyújtson szakértői ismereteket. A modulok széles választéka olyan témaköröket dolgoz fel, mint az erdészet ökológia és erdőműveléstan, erdőtervezés és -rendezés, erdővédelem, erdészeti patológia és lakott területi erdőgazdálkodás. A végzettek mind Nagy-Britanniában, mind más országokban elhelyezkedhetnek, az iparban, kormányzati szervezetekben, természetvédelemben, területfejlesztésben vagy a kutatásban.
Az aberdeeni erdészeti mesterképzésben való részvétel előfeltétele egy erdészeti előképzettséget bizonyító fokozat („second-class Honours or above”), vagy egy azzal megegyező szintű, más témakörben szerzett végzettség, mely tartalmaz megfelelő mennyiségű erdészeti ismeretet is.
A University of Toronto, Faculty of Forestry, Canada erdészeti MSc képzése kutatás-alapú. Magába foglal alapvető természet- és társadalomtudományi ismereteket, alkalmazott és mérnöki tudományokat, mérnöki ismereteket, amelyek erdészeti vonatkozásúak.
A nem erdészeti előképzettségű diákok számára adott erdészeti témájú kurzusok egyikének lehallgatása a feltétel, akik megfelelő előképzettséggel rendelkeznek az erdészet, mezőgazdaság, biológia, botanika, ökológia, ökonómia, környezettudományok, matematika és informatika, fizikai és társadalomtudományok, zoológia területeiről.
A University of British Columbia, Faculty of Graduate Studies, Canada erdészeti MSc képzése kutatás-alapú. Magába foglal alapvető természet- és társadalomtudományi ismereteket, alkalmazott és mérnöki tudományokat, mérnöki ismereteket, amelyek erdészeti vonatkozásúak.
A mesterképzésben való részvétel előfeltétele a BSc fokozat alkalmazott tudományok, mezőgazdasági tudományok, társadalomtudományok vagy erdészet témakörök egyikéből.
A képzések felépítése nagyjából hasonló abban a tekintetben, hogy mindenhol megszabják a kötelező tantárgyak körét, mellettük lehetőségként pedig választható tárgyak állnak. Több helyen ún. modulokba csoportosítják a tárgyakat, témakörök szerinti csoportosításban, így a tárgyak nem egyesével lehet felvenni, hanem kb. 2-5-ös csomagokban. Általában azt is megszabják, hogy hány kreditet kell a kötelező tárgyakból ill. modulokból, hányat a választhatókból megszerezni. Mindenhol kiemelt jelentőségű az MSc szakdolgozat elkészítése, amely az általában összesen begyűjtendő 120 kreditből 30-40-et tesz ki. Több helyen hosszabb idejű gyakorlatot is előírnak, így pl. Freiburgban és Prágában 3 hónapot, míg Aberdeenben csak a húsvéti szünet hetére korlátozódik ez az időszak, máshol pedig egyáltalán nem írnak elő ilyen szakmai gyakorlatot (pl. Torontó).
Az erdészet, erdőgazdálkodás témaköréhez kapcsolódóan egyes képzések szorosabban kapcsolódnak a korábbi hagyományos erdészeti képzés tematikájához. Ilyen például a freiburgi mesterképzés, amely az erdészeti ökológiát, erdészeti talajtant, botanikát, erdészeti politikát, faterméstant helyezi hangsúlyosabb helyre. Máshol a hagyományos erdőgazdálkodáson túlmenően ahhoz kapcsolódó egyéb területek szakismereteit vonták be a képzésbe, a prágai szakon például a bioenergetika témakörét. Egyes helyeken a tantárgyakat témakörök szerint csoportba foglaló modulok többféle tudományterülethez tartozhatnak, ilyen például a bécsi BOKU erdészeti mesterképzése, valamint a vancouveri UBC-é.
Jelentős a különbség a mesterképzésekben való részvétel előfeltételei között. Így a BSc-MSc-PhD rendszerre csak nemrégiben áttért országok esetében szigorúbban kérik számon az erdészeti előképzettséget, így német nyelvterületen például elsősorban a saját intézményben szerzett erdészeti BSc, Fachhochschule képzettséget fogadják el a felvétel előfeltételeként, de az átjárhatóság már megvan más intézmények diákjai számára, igaz különbözeti vizsgák letételét kérhetik. Ilyen szempontból sokkal nyitottabbak az észak-amerikai intézmények.
Az előadó követendő példának tartja a németországi és ausztriai törvényi előírásokat arra vonatkozóan, hogy a különböző erdészeti munkakörökhöz pontosan megszabják a kötelező szakmai előképzettséget, egészen modulok illetve tantárgyak szintjén megkövetelve azt. A soproni erdészeti mesterképzés kialakításakor hasonló módon lehetne hangsúlyozni a soproni képzés hagyományait, a szakma támogatásának megnyerésével és a velük egyeztetett követelmények törvényi előírásával.
Frank Norbert docens a BSc és MSc oklevéllel rendelkező mérnökök európai és észak-amerikai elhelyezkedési lehetőségeiről tartott előadást.
Elmondta, hogy Ausztria féltékenyen őrzi az erdészeti szakmát. Ötéves gyakorlat és német nyelven letett vizsgák után vállalhat munkát külföldi személy erdőmérnöki szakterületen. A bécsi BOKU pedig – svéd rektorasszonnyal az élén – Kárpát-medencei terjeszkedésre törekszik.
Svédországban csökken az álláshelyek száma: míg 1993-ban még 13 ezer állás volt, 2005-ben már csak 4 ezer.
Kanadában nem fogadják el a gyakorlati területeken a külföldi diplomát, annak ellenére, hogy nagy hiány van korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberekben. Sok álláslehetőség adódik viszont az erdei melléktermékekkel kapcsolatos munkakörökben. Egy helyre összpontosul a képzés az erdészeti, a természetvédelmi, a vadászati és a faipari szakterületekről.
Összefoglalóan megállapítható, hogy fontos természettudományos képzés (matematika, fizika, kémia, programozás).
A BSc. és MSc. hallgatók számára továbbképzések állnak rendelkezésre.
Az egyes országok különböző módon szabályozzák a külföldön végzett szakemberek munkavállalását (államvizsgához és magas szintű nyelvismerethez kötik).
Szerencsés megoldás, hogy mivel mind a BSc., mind az MSc. képzésekben az erdőgazdálkodás mellett szerepelnek a természetvédelemi, a vadgazdálkodási és a faipari diszciplínák is, így a legtöbb esetben a végzettek számára jóval nagyobb lehetőség adódik megfelelő munkahely megszerzésére,
Tanulságos, hogy a legtöbb helyen az MSc. képzés a kutatói és/vagy felsőirányítói munkakör betöltésére jogosít fel, így csak néhány hallgató vesz részt ebben a képzési formában.
Általában a külföldön szerzett néhány hónapos/éves gyakorlat nagyon kedvezően hat egy-egy munkahely elnyeréséhez.
A továbbtanulási lehetőségeket jelentősen megkönnyíti az a tény, hogy számos egyetem az MSc. képzést már nemcsak az adott ország hivatalos nyelvén, hanem angolul is meghirdeti, s ez kedvezően hat a hallgatói mobilitásra.
A felkért hozzászólók sorát Kiss János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztály vezetője nyitotta meg.
Felhívta a figyelmet, hogy a teljes erdészeti oktatási struktúrát át kell tekinteni. Aggasztónak nevezte, hogy kevesebb végzett szakember került ki az egyetemről, mint ahányra szükség volna. Napjainkban mintegy 1100 erdőmérnök dolgozik az igazgatásban és a gyakorlat más területein. Évente 30-35 szakemberre volna szükség, de csak 20 végez.
Az MSc létszámkeret növelése érdekében kezdeményező lépéseket tesznek az OKM felé. Ne csak a hallgatók 30 százaléka, hanem legalább 50 százaléka mehessen az MSc képzésre.
Leszögezte, hogy vissza kellene állítani az ötéves erdőmérnökképzést.
Nagy kérdőjel, hogy mit kezd a szakigazgatás a BSc-t végzettekkel.
Wisnovszky Károly, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság vezetője elmondta, hogy évente 8-10 fiatal szakembert vár az erdészeti hatóság. Elmondta, hogy nem nagyon szeretnék a 3 éves képzésben végzetteket alkalmazni. Javasolta, hogy törvényben rögzítsék, hogy az államigazgatásban, a hatósági munkában csak az ötéves MSc képzést elvégzetteket alkalmazzák.
Leszögezte, hogy nem lehet a műszaki és a biológiai képzést különválasztani. Ugyanakkor tapasztalataik szerint hiányos a politikatudományi képzettség.
Sajnálattal említette meg, hogy a selmeci hagyományokkal rendelkező egyetemen a kredit rendszer és a BSc-MSc megosztás szétzilálta az emberi kapcsolatokat.
Az igazgató az ötéves képzés mellett tette le a voksát.
Pethő József, az Országos Erdészeti egyesület elnöke elöljáróban elmondta, azzal, hogy kényszer alatt hajtották végre az átalakítást, méltatlan helyzetbe került ez a kétszáz éves kar. Már évekkel ezelőtt találkoznunk kellette volna ezeknek a kérdéseknek a megbeszélésére – mondta az elnök.
Leszögezte, hogy egybehangzó vélemények szerint az egymásra épülő eredmények, és a korszerű ismeretek továbbadása a feladata az egyetemnek. Az OEE programja is hangsúlyozza az oktatás klasszikus értékeinek a megőrzését, és az oktatás Sopronban maradását.
Az elnök szerint az elit nyugati egyetemek nem csatlakoztak a bolognai folyamathoz, s éppen a bolognai egyetem is kilépett a körből. Ennek megfelelően a kétszáz éves karnak is kijár a kivételezett helyzet.
Barkóczi István a Sefag Zrt vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évek sikerei nem valósultak volna meg az ötéves képzés nélkül. A kis erdész szakma egyértelműen a Sopronban végzetteket akarja alkalmazni. A kollégái kérést tolmácsolva elmondta, hogy törekedjenek az ötéves képzés visszaállítására.
A képzés területén javasolta, hogy a vállalkozói ismeretek oktatására helyezzenek nagyobb hangsúlyt. A kezdők nem ismerik a társaságok nyilvántartási és számítástechnikai rendszerét.
Javasolta, hogy rendet kell tenni a fejekben, mert számos erdőmérnök kolléga már sötétzöld szemüvegen keresztül látja a valóságot, ami a gyakorlati életben ahhoz vezet, hogy a kollégák szembe kerülnek egymással.
Luzsi József, a Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, már a felvételinél sem tudják a hallgatókról, hogy ki az, aki belépett az Alma Mater kapuján. Azt hangsúlyozta, hogy a régi jól bevált módszert nem kell a kérészéletű új miatt eldobni.
A magán-erdőgazdálkodás igényét megfogalmazva elmondta, hogy a gyakorlatias, racionális és rátermett szakembereket várják, aki fel vannak vértezve jogi és főként pályázatírási ismeretekkel is.
Mocz András magán-erdőgazdálkodó levélben fejtette ki a véleményét, miszerint a többi kivételezett szakmához hasonlóan az erdőmérnökképzést is vissza kell állítani az ötéves rendszerbe. Az, hogy az erdész szakma nem tudta megvédeni a kétszáz éves kar hagyományát, ez arra utal, hogy a szakma érdekérvényesítő képessége gyenge.
A vita során a válaszokat Koloszár József kezdte, aki elmondta, hogy az egyetem kérte a kétszintű képzés bevezetését. Ezt a szándékot pedig az erdészeti igazgatás támogatta, beleértve a BSc diplomások alkalmazását is.
Faragó Sándor elmondta, hogy a rektori konferencia őt delegálta annak idején a bolognai bizottságba. Az agrár szakbizottság azt a feladatot kapta, hogy a 400 szakból állítson ki 100 szakot. Ebben a bizottságban elmondta az osztatlan ötéves képzés mellett szóló érveket. Utalt az erdészet sajátosságaira, a száz éves termelési ciklusra, de ennek ellenére leszavazták. Hangsúlyozta, hogy nem az egyetem döntése volt.
Elmondta, hogy nem tették magukévá, annak ellenére, hogy nem lehet kilépni a rendszerből, csupán a törvény kényszere alatt cselekedtek.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy mindenhol kétciklusú az erdőmérnökképzés, és Bologna sem lépett ki a rendszerből.
Hibaként említette, hogy nincs szakmérnök képzés, és az egyetlen mérnökszakma, ahol nincs kötelező továbbképzés.
Náhlik András érzelmi húrokat pendítve megemlítette, hogy jó volt erdőmérnöknek lenni az ünnepség és a fórum során, érezhette a selmeci szellemet.
Hangsúlyozta, hogy a kar MSc képzésébe csak az ott végzett BSc diplomások kapcsolódhatnak be. Elmondta, hogy várható egy kanadai-magyar kettős diplomát adó képzés beindulása.
Felhívta a figyelmet, hogy a versenyhelyzet miatt a vadgazda és a természetvédelmi mérnökképzést nem lehet integrálni, hisz’ legalább öt helyen folyik még hasonló képzés. Z.Z.