Fotó: ForestPress
A világ legidősebb, nagyméretű, háromdimenziós, faanyagú erdőmaradványa
Könyvbemutató a Föld Napján a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi termében
Az MTA VEAB Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottsága, az MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága és az MTA VEAB Soproni Tudós Társasága képviselői várták az érdeklődőket 2008. április 22-én, a Föld Napján, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi termébe, ahol a Gömöri János szerkesztette Az erdő és a fa régészete és néprajza című kötet bemutatójára került sor.
A vendégeket dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntötte. A kötetről szólva fölhívta figyelmet a tanulmányok tér, idő és tematikai sokszínűségére, és reményét fejezte ki, hogy az ifjabb generációkat is motiválja ez a mű. Kiemelte az MTA bizottságok példaszerű együttműködését. 
Dr. Kázmér Miklós, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanára előadásában a bükkábrányi ősciprusok megmentésének eseményeit idézte föl. 2007. augusztusában egy pénteki napon kapta az értesítést a különleges leletekről, s hétfőn már a helyszínen is volt a gyorsan toborzott kutató stáb.
A külszíni fejtés egy 80 méter mély gödör alján található földes-fás lignitért folyik, amelyet ugyan ilyen vastag Pannon-homok réteg borított. A munkaterületen 4-6 méter magas, 1,5-3 méteres mellmagassági átmérőjű facsonkokat találtak.
A leletek megtalálását valószínűleg annak köszönhették, hogy ezen a területen nem nagy marógép, hanem markoló dolgozott.
A fák bütüjén sűrű, 1-1,5 mm-es évgyűrűk láthatóak. A szakértők szerint egy kihalt mocsári ciprus nemzetséghez tartoznak a fatörzs-matuzsálemek.
A kúpos tőforma jellegzetes a mocsári ciprusoknál, amelyet a ma Kaliforniában, az úgynevezett Taxodium-mocsárban élő rokonaiknál is láthatunk.
A megtalált törzsek valószínűleg az eredeti erdőszerkezetet tükrözik. Mivel kisebb egyedeket nem találtak, valószínűsítik, hogy idősebb állományról van szó. A mocsári ciprusokra jellemző léggyökereket sem találtak egyelőre.
Más fajok előfordulásáról még nem tudnak bizonyosságot, de a levélmaradványok erre utalnak.
A magas gyantatartalmú 15 fa korát 7 millió évesre becsülik, tehát a miocén korra jellemző erdő maradványait találták meg.
A kutatók szerint az ép megmaradás feltétele a gyors betemetődés. A Pannon-tenger partján álló mocsári ciprusok egy gyors vízszintemelkedést követően temetődhettek be homokkal. A kidőlt fatörzsek pedig szélviharra utalnak.
A lelet szenzációértékét növeli, hogy ez a világon a legidősebb, ilyen méretű háromdimenziós faanyagú erdőmaradvány.
A leletek mentésére és feldolgozására kutatói egyesülés jött létre, amelynek geológus, botanikus tagjain kívül a MOL is tagja.
A gyorsreagálású csoport már be is adott egy OTKA-pályázatot, amit megnyertek, s ez biztosíték a munkálatok folytatására.
Kázmér Miklós elmondta, hogy a kutatás eredményeként rekonstruálni akarják a 7 millió évvel ezelőtti környezetet, az erdőszerkezetet, a szubtrópusi növényvilágot. Az évgyűrűkből az éghajlattörténet feltárására is lehetőség nyílik.
Prof. Závoti József, a MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet igazgatója, a könyvet kiadó Soproni Tudós Társaság ügyvezető elnöke a kötet méltatását megelőzően elmondta, hogy a Soproni Tudós Társaságot Lackner Kristóf, egykori soproni polgármester alapította. A társaság tagja csak egyetemi végzettségű lehetett, aki a belépéskor egy könyvet ajándékozott a közösségnek. Az összejöveteleiket évente egyszer, Pünkösdkor tartották.
2004-ben 14 taggal alakult újjá a társaság, Winkler András professzor kezdeményezésére. Jelenleg három szekciója működik, az élő természettudományos, Mátyás Csaba vezetésével, az élettelen természettudományos, Ádám Antal irányításával, valamint a társadalomtudományi, Domonkos Ottó vezetésével. A szekcióknak további 13 bizottsága is van.
Tevékenységük legfontosabb funkciója konferenciák szervezése és programok, kiadványok támogatása.
A 2005. évi konferencia anyagát tartalmazó Az erdő és a fa régészete és néprajza című kötet kiadása mintegy kétmillió forintba került. A fő támogató a Soproni Önkormányzat.
A tanulmánykötet máris bekerült az egyetemi jegyzetek sorába.
A kötet bemutatására dr. Gömöri János, a mű szerkesztője vállalkozott.
A kötet részletes ismertetésére visszatérünk. Z.Z.