Immár 35. alkalommal, 2008. május 8-9-én rendezték meg a tekintélyes hagyományokkal rendelkező Szlovén-Osztrák–Magyar Erdésztalálkozót. A hajdan Pannónia nevet viselő földrajzi egység erdészeinek ünnepe ez, évente más és más helyszínnel. Az ötletadó Nemesszeghy László volt, aki 1972-ben az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén vetette fel a gondolatot. Idén a vendéglátó a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az OEE Szombathelyi Helyi Csoportja volt. A vendégek a Burgenlandi és a Szlovén Erdészeti Egyesület, valamint a Nagykanizsai Helyi Csoport (Zalaerdő Zrt.) részéről 4-4 fővel képviseltették magukat. A résztvevőket Kronekker József vezérigazgató, Nagy Imre helyi csoport elnök és Zsuppán Ernő helyi csoport titkár köszöntötte.
A rendezvény első napján a Vas Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatósága részéről Kelemen Géza osztályvezető a Nyugat-Dunántúl (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron megye) erdészeti adottságait és tájait, a magán- és állami tulajdonú területek gazdálkodását mutatta be a 2007. évi mérlegek alapján.
Ezt követően Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató a Szombathelyi Erdészeti Zrt. szervezetéről, gazdálkodásáról tartott előadást az előző évi naturális és gazdasági mutatók tükrében.
A Hidegkúti Vadászházban elköltött ebéd után a Farkaserdőben folyó tölgygazdálkodást tárta elénk Monostori Miklós erdészetigazgató, s vették górcső alá a résztvevők. Elsősorban az osztrák szakemberek mutattak különös érdeklődést a közel 6000 hektáros erdőtömbben folyó, bajor erdészeti hagyományokra épülő gazdálkodás iránt. Élénk vita kísérte a természetes és mesterséges erdőfelújítás kérdéskörét, latolgatva a felújítási költségmegtakarítás és a fattyúhajtásodásból származó értékvesztés arányait.
A Sárvári Igazgatóság szakemberei különféle fázisokban lévő – szépen fejlődő – természetes felújítások bemutatásával igyekeztek bizonyítani, hogy az elődöktől örökölt erdővagyont nem csak használni, hanem gyarapítani is képesek. Felfigyeltünk a fiatalkori vadkártól megóvott madárcseresznye vitalitására és értéknövelő szerepére. Nagy elismerést váltott ki az 1995-ös, rendkívüli makktermésből felújított, részben hálózati kísérleti területként is funkcionáló kiterjedt fiatalos tömb. Csemegeként egy új utakat is kereső bükk-gyertyán-tölgy-cser fafajokból álló Pro Silva kezelési kísérletet is megtekintettünk.
A tartamos napot a Sitkei Kápolna megtekintése után a Sitkei Kastélyszálló kertjében baráti beszélgetéssel és vacsorával zártuk.
A második napot Orbán Lajos a Vasvári Igazgatóság vezetője és kollégáinak szakértő kísérése mellett a virágzó rhododendronoktól pompázó Jeli Arborétum bejárásával kezdtük. Tisztelegtünk Ambrózy-Migazzi István gróf emlékének az életét bemutató múzeum látogatása során.
Azt követően a Szentgotthárdi Igazgatóság területén a tömeges nyugat-magyarországi lucpusztulás intő példáját, de a megújítás és átalakítás szép eredményeit is értékeltük. Kutas Lajos erdészetigazgató alapos, a témakörben elmélyült tájékoztatása és elemzése meggyőzte a résztvevőket, hogy a gazdálkodó ura a helyzetnek.
A következő megállóhelyen - az Őrségi Erdészek emlékére állított kopjafánál - a három nemzet képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit.
Bugán József műszaki vezető a szomszédos Pro Silva erdőrészletben egy viszonylag idős korban megkezdett átalakító kísérlet eredményeit és buktatóit mutatta be. A bükk, tölgy és gyertyán főfafajú állományban különféle szakmai nézetek ütköznek az újulat kezelését illetően, elsősorban annak felszabadítását, a végvágás időintervallumát tekintve.
Ezt követően az őrségi tájat jellemző, annak különleges értékeit megőrző, szalafői Pityerszer néprajzi emlékeinek megtekintése volt soron.
Az elhangzott értékelések az elismerés hangján szóltak a Vas megyében folyó szakmai munkáról, a civil társadalom részéről felmerülő, erdővel kapcsolatos nézetek kezeléséről. Érezhetően tovább erősödött a szakmai barátság a három nemzet erdészei között.
A következő év házigazdájaként Szlovénia képviseletében Vlado Bratkovič erdőmérnök élt megtisztelő meghívással. N. I. – Zs. E.