ForestPress fotó
Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya tanulmányútja a Mecseki Erdészeti Zrt-nél
A társaság Pécsváradi Erdészeténél Szőnyi János termelési vezérigazgató-helyettes, valamint Ripszám István erdészeti igazgató fogadta a szakosztály tagjait, és rövid tájékoztatóval mutatták be a társaságot, illetve az erdészetet.
Szőnyi János elöljáróban elmondta, hogy a korábbi évek 270-280 ezer m3-es évi fakitermelés napjainkra visszaesett 200 ezer m3-re. Ennek oka elsősorban az erdők nagyarányú védettsége. Az 54 ezer hektárnyi erdőterület 75 százaléka természetvédelmi korlátozása alatt áll. 
Fotó: Greguss László Géza
Emiatt – természetesen – az árbevétel közel egyharmadával csökkent. Ami pedig a foglalkoztatottak, a munkahelyek számának 30 százalékos csökkenésével járt. Ez pedig egy leszakadó félben lévő térségben drámai hatással lehet. A korábban kétezres nagyvállalatnak, pedig e téren is felelőssége van a régióban.
Ennek ellenére a természetvédelmi hatóság és a nemzeti park szakembereivel jó kollegiális kapcsolatot ápolnak, mondhatni béke van erdeik fái alatt, sok a tárgyalás és nem állnak perben-haragban.
Időközben a pécsi erőmű átállt fatüzelésűre, ám a hírekkel ellentétben a fakitermelésük ennek következtében nem növekedett.
Ez volt az az időszak, amikor létszükséglet volt a társaság kreatív képességeinek kibontakoztatása.
Ekkor fordult a társaság vezetőinek, munkatársainak figyelme a turizmus felé. Elsősorban a vadászházak „civil” kihasználtságának növelésével törekedtek veszteségek csökkentésére. Az év 52 hetéből 40 héten át bárki igénybe veheti a vadászházak nyújtotta szolgáltatásokat. Mára ez a „szektor” nullaszaldóssá vált.
A másik szokatlan javaslat egy vállalati „ötletroham” alkalmával fogalmazódott meg: a kalandpark létrehozásának gondolata. A külföldi példák tanulmányozása után jelentős beruházással valósult meg a Mecsextrém Park.
Az utóbbi időkben méltatlanul elhanyagolt gazdasági terület az erdők mellékhaszonvétele. A korábban erre szakosodott állami vállalat megszűnése után a szétforgácsolódott gyűjtőhálózat és feldolgozás szinte jelentéktelenné vált. Ennek a területnek az egyik kiváló helyi adottsága a medvehagyma – tulajdonképpen a vadfokhagyma – begyűjtése és forgalmazása. Az ipari feldolgozás megoldása adta föl a leckét a társaság szakembereinek. Ennek az őshonos, szinte agresszíven terjeszkedő lágyszárúnak a levelét gyűjtik. Az elmúlt évben 45 kamionnyit szállítottak a piacra. A nyers levél átvételi ára az erdőn 150-200 Ft kilónként.
Egy másik kitörési pontot az erdei gyümölcs feldolgozásában és értékesítésében találnak meg, minden valószínűség szerint. A közelmúltban átadott almalé üzemben nem saját termésű, hanem vásárolt gyümölcsöt dolgoznak föl, de tárgyalnak erdei gyümölcs importjáról is.
Fotó: Greguss László Géza
Ripszám István erdészeti igazgató elmondta, hogy – bár tevékenységükben alapvető az erdőgazdálkodás – az erdő mindhárom funkcióját bemutathatják területükön. A 12 ezer hektáros erdészet korábban két kisebb gazdasági egység összevonásából jött létre 2004-ben. Az erdészet három erdőgondnokságra – ezeken belül 10 kerületre – tagolódik, amelyeket egy-egy erdőgondnok-erdőmérnök irányít. Az erdőgondnok a területének teljes vertikumáért felel, kivéve a vadászatot, amely más ágazati irányítóhoz tartozik. Évente mintegy ezer nagyvad kerül terítékre. 
A változatos talajokon bükkösök, gyertyános tölgyesek és cseres tölgyesek állnak.
Az erdészetnél gondoznak egy 3,5 hektáros 109 éves vöröstölgy állományt is.
A területen található néhány úgynevezett irtásfalu is, amely a korábbi üveghuták népének adott szállást. A zselici kvarc feldolgozásához itt találtak kellő energiát biztosító faanyagot.
A jó genetikai állományú erdőket korábban vágásos üzemmódban művelték, emiatt nagy területű – 300-700 hektáros –, egykorú erdőtömbök alakultak ki.
A 740 km-t kitevő mecseki turista utak több mint fele, 450 km-nyi, a területükön található. Az egyik leglátogatottabb tájukon, a sok szép látnivalót kínáló Hidasi-völgyben évente mintegy 60 ezer ember fordul meg.
Évente általában 12 teljesítménytúra zajlik a területükön, 400-1000 fő részvételével. Ezeken kívül számos tábort is fogadnak.
A tájékoztatót követően az első állomás a pécsváradi vár tövében található fűzlabirintus volt, amelyet néhány évvel ezelőtt telepítettek az erdészet munkatársai a város lakossága és a kirándulók nagy örömére.
Ezt követően a Cigányhegyi kilátóhoz kalauzoltak a vendéglátók, ahonnan gyönyörű látvány tárult elénk. Az 1980-ban emelt épületet 2007-ben újították föl.
Fotó: Greguss László Géza
A következő megálló az óbányai üveghuta volt, ahol megtekinthettük az évszázados műhely épületmaradványait és a rekonstruált olvasztót.
A csoport az estét már a Nagymátéi vadászházban töltötte, ahol Várady József erdészeti igazgató fogadta a vendégeket.
A vacsorát követően került sor a kihelyezetett szakosztályülésre.
Z. Z.