Fotó: Greguss László Géza
Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya tanulmányútja a Mecseki Erdészeti Zrt-nél
A tért ölelő tanulmányút legnyugatibb pontja a Zselicben található Nagymáté volt. A lakott településektől távol eső, vadregényes vidék igazi paradicsom a pihenni vágyók számára.
A Zselic észak-déli irányban futó, széles dombhátakkal és lankás völgyekkel tagolt pannonkori dombvidék. 
Uralkodó talajtípusa a löszön kialakult barna erdőtalaj és a barnaföld. Kiváló minőségű, jó növekedésű bükkösök, gyertyános-tölgyesek és a szárazabb termőhelyen cseresek, valamint akácosok a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állománytípusok. A nyár és fenyő aránya együtt csupán 9 százalékot tesz ki.
A zselici táj legértékesebb állományalkotó őshonos fafaja az ezüsthárs, amely az üdébb termőhelyeken a bükkel alkot nagy fahozamú természetes társulást.
A csoportnak szállást adó Nagymátéi vadász- és vendégház története tükrözi az ország közelmúltjának jellegzetességeit. A Mecsekben folyó uránbányászati és kutatófúrások következtében a Hetvehelyi Erdészet területén lévő Petőc-pusztán három erdészlakás, valamint körülbelül tíz erdészeti dolgozó lakása és egy munkásszállás életveszélyessé vált. Az itt lakó családokat kiköltöztették a környező falvakba. A munkásszállás helyett Nagymátén építettek egy munkásszállás néven futó vadászházat 1965-66-ban.
Az idők során a házat többször átépítették, míg 2003-ban nyerte el jelenlegi formáját és rendeltetését. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő ház teljes felújítása 2 évig tartott és 2003. augusztusában adták át.
Várady József erdészeti igazgató talán legnagyobb büszkeségét jelentő házban hat kétágyas és kettő háromágyas, fürdőszobás, minden igényt kielégítő szoba található. A kisgyermekkel érkezőket pedig kitűnő játszótér is várja. A ház kitűnő példája annak, hogy miként lehet a korábban „elzárt” vadászház nyitottá tételével egész évben vendégeket fogadni.
A Nagymátéi vadászházat körülölelő 9,4 hektár területű csodálatos arborétum telepítését 1967-ben kezdték el.
Az arborétumban kiépített Fekete István tanösvény a Nyugat-Mecsek egyik legszebb pontján, az Országos Kéktúra zselici szakaszától alig 150 méterre található. A tanösvényt 2004. augusztusában alakította ki a Mecseki Erdészeti Zrt. Az út mentén, harminc táblán mutatják be a területet, köztük számos, Fekete István műveiből vett idézettel. Sajátos hangulatot adnak a tanösvény útvonalát végigkísérő, tájba simuló szobrok, melyeket a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítettek.
Itt látható a névadó nagy magyar író, Fekete István mellszobra is.
– Fekete István 1926-tól 1929-ig az egykori Majláth grófi birtokon, ezen az ötezer hektáros erdőtömb közepén dolgozott segédtisztként, ahol életének alapvető élményeit szerezte – magyarázta Várady József. — Innen indul egy közel tíz km-es Fekete István emléktúra is.
Az erdészeti igazgató elmondta, hogy egy hazai lombos fajokat bemutató gyűjtemény kialakítását tervezik. Hasonlóan szeretnék összegyűjteni a Zselic gyümölcsfajtáit is. A helyi fajták megőrzése génbank szerepet is betölthet majd. Egy 60-80 fős ifjúsági szálláshely kialakítása is szerepel a terveikben. Ez utóbbinak a megvalósíthatósági tanulmánya már el is készült. A Sasréti erdei iskola tapasztalatai alapján biztosítottnak látszik a kihasználása. A távolabbi jövőben, pedig egy vándortábor része lehet a bázis.
A tágabb környéken lehetőség nyílik lovaglásra, horgászásra és csónakázásra is.
Utunk a Mecsek irányába folytatódott, a zrt. pécsi központjában Káldy József vezérigazgató fogadta a szakosztály tagjait.
Káldy József bevezetőben elmondta, hogy az 54 ezer hektár területen gazdálkodó zrt. erdészei, szakemberei örülhetnek, hiszen nagyon változatos állományok alkotják a társaság kezelésében lévő erdőket: a Dráva mentén elterülő sík vidéken, a zselici dombságon és a mecseki hegyvidéken találhatók erdeik.
Utalt az elmúlt évtizedek változásaira, a társaságnál is végbement összevonásokra, mert a korábbi kilenc erdészet helyett ma már csak öt látja el a feladatokat. Az egykori 2200 főből mára 280 munkatárs maradt. A 90’-es években az erdészeti szektorban 44 ezren dolgoztak, ma csupán 6500-an.
A jó közepes faállományból 195 ezer m3-t termel a társaság. A 2007. évi árbevétel 3,6 milliárd Ft volt. 
A zrt. megbízhatóságát két olyan rendszerrel is jelzi, ami garantálja a partnerek számára jó minőséget. Ezek egyike az FSC, olyan erdőtanúsítási rendszer, amely a fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodást igazolja. A vezérigazgató kiemelte, hogy ez a tanúsítvány a piacon bizonyos felár elérését is lehetővé teszi.
Elmondta, hogy az előző években a társaság tulajdonosa, a korábbi ÁPV ZRT, tőkeemeléssel segítette a különböző innovatív beruházásokat, például a különböző innovatív beruházásokat, például az erdei termékfeldolgozót, valamint a Mecsextrém parkot. Ezek közé tartoznak a közelmúltban beszerzett kiszállító szerelvények is. Ezeket a 680 milliós gépeket vállalkozók üzemeltetik.
A korábban száz százalékos tulajdonukban lévő faipari üzem 87 százalékát nem régen eladták. A szakmai befektető az ormánsági térség egyik legnagyobb vállalkozását hozza létre a fejlesztésével.
A vezérigazgató kiemelte a képzés fontosságát a társaság életében. Ez érvényes a több mint ötven erdészre is, akik egyenként ezer hektár erdőt gondoznak.
Nagy figyelmet fordít a társaság humánpolitikája során arra, hogy az e vidékről származó fiatal szakembereknek munkát adjon. Eddig minden évben sikerült frissen végzett baranyai diplomást munkatársnak megnyerniük.
A társaság kommunikációs tevékenységére térve személyes hangot ütött meg a vezető szakember, amikor elmondta, hogy a Ferling PR-céggel való megismerkedése – egyfajta aha-élményként – ráébresztette arra, hogy a cég külső képe, az erdészet bemutatása nem kell, hogy olyan szerény és visszafogott legyen, mint a korábbi években.
– Meg kell mutatni értékeinket, el kell juttatni üzeneteinket a közönséghez. Fontos, hogy a térségben szót kapjon a társaság, meghallgassák, formálja a véleményeket – fejezte be ismertetőjét a vezérigazgató.
Ferling József, a kommunikációs cég vezetője áttekintette a több, mint tízéves, 1997-ben kezdődött együttműködést, amely nem volt zökkenő mentes, de napjaikra sikeressé vált. Ennek jele, hogy a közelmúltban megkapták a Mecseki erdőkért díjat, ami referenciaként szolgál munkájuk során.
A szakember elmondta, nagyon jó a kapcsolattartás dinamikája a társaság és a cége között, amit az is jelez, hogy néhány perc alatt kapnak valamilyen visszajelzést az e-mailekre.
Az állandó feladatok – sajtófigyelés, híranyagok – mellett rendszeresen jelentkeznek ötletekkel, javaslatokkal, amelyeket a társaság vagy elfogad, vagy nem.
Az együttműködésük során volt olyan időszak, amikor azért kellett erőfeszítést tenniük, hogy bekerüljenek a médiába, később azért, hogy ne kerüljenek be. Ma éppen átmeneti időszakot élnek.
A cég munkáját a ForestPress is figyelemmel kíséri, hiszen hírportálunk is rendszeres felhasználója a Ferling Kommunikációs Kft erdészettel kapcsolatos híreinek.
A vezető elmondta, hogy ma már kevésbé szorulnak az erdészeti szakemberek közvetlen segítségére egy-egy hír megírásakor, mint a kezdeti időkben. A szakmai együttműködés természetesen nem nélkülözhető.
A tájékoztatót követően a csapat az Árpádtetőre hajtott, ahol Palka Réka, a Mecsextrém Park vezetője kalauzolta a résztvevőket. A bátrabbak kipróbálhatták a legkülönbözőbb játékokat a csúszdától a bobpályáig.
A kellemetlen idő, hétköznap ellenére is élénk forgalom volt a parkban, a legnépszerűbb játékoknál sorba kellett állnunk. A parkolóban négy-öt autóbuszt láthattunk, többek között a Duna bal partjáról is.
Mindez arra mutat, hogy, ha lassan is, de megtérül az a beruházás, amit sokan nagyon tamáskodva fogadtak a szakmán belül és kívül egyaránt. 
A Mecseki Erdészeti Zrt legnagyobb beruházásának eredményei remélhetően nem csupán a társság kreativitását bizonyítják, hanem hosszú távon meggyőzik azokat is, akik még nem kényszerültek vagy nem gondoltak az erdészeti paradigmaváltásra. Z. Z.