A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszéke az erdészeti felsőoktatás 200 éves jubileuma, az Erdőgazdasági Politika Tanszék megalakításának 85 éves évfordulója, az EVGI megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából, prof. dr. Mészáros Károly halálának egyéves megemlékezésére 2008. június 26-27-én „Erdész-közgazdász” találkozót rendezett Sopronban. 
A tudományos emlékülés bevezetőjeként Faragó Sándor rektor emlékezett a korábbi évtizedek tantárgyaira, az üzemtanra, könyvvitelre. Az eltelt időben a három tárgycsoport – a műszaki, a biológiai és az ökonómiai – 1/3-1/3 arányra állt be. A közelmúltban olyan új tárgyak kerültek az érdeklődés középpontjába, mint az erdészeti politika, az erdőérték-számítás. Ez a tárgy éppen Mészáros Károly kezdeményezésére vált ismét fontos oktatási-kutatási témává.
Náhlik András dékán is méltatta Mészáros Károly munkásságát, és köszönetet mondott a konferencia szervezőinek. Megjegyezte, hogy a tárgycsoportot fontosságához képest még kevesen művelik ezt a tudományterületet.
A konferenciát köszöntötte Franz Schmitthüsen professzor, a svájci környezetvédelmi minisztérium tanácsosa is. Ő az egyik szerzője annak a kötetnek, amelynek magyar kiadását még Mészáros Károllyal együtt tervezték, s a konferenciára jelent meg.
Horváth Béla intézetvezető egyetemi tanár emlékeztetett, hogy az az épület, amelyben a konferencia zajlik nagymértékben köszönhető Mészáros Károly szervező munkájának. 
Az előadók sorát Lapos Tamás, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya erdészeti osztályának vezetője nyitotta, Erdészetpolitikai célok egykor és ma – az erdészetpolitika és jog aktuális kérdései címmel. Történeti visszatekintésében Kaán Károly munkásságát méltatta, és kiemelte, hogy a szakember előd szerint: „Sajnos, a magyar nép az erdő jelentős nemzetháztartási szerepét a múltban nem tudta kellően fölismerni…”. Az okokat abban látta, hogy a természet iránt oly fogékony magyar népnek nem teremtettek alkalmat az erdő megkedvelésére és gazdasági jelentőségének fölismerésére.
Ehhez a krónikás csak annyit tehet hozzá, hogy az előbbivel még csak jutottunk valamire, de az utóbbival bajok vannak.
Kaán Károly javaslata: erdőkultuszt kell teremteni.
Az előadó ezután áttekintette az utóbbi két évtizedben az erdészeti politikában zajlott európai és távolabbi nemzetközi eseményeket. Többek között az 1990-ben indult Európai Erdők Védelmének Miniszteri Konferenciája tanácskozássorozatot, amelynek 17 éve alatt öt ülésre került sor. Ezek legfontosabb témái a 2007. évi varsói konferencián a következők voltak:
Erdők, faanyag és energia;
Az erdők és a víz;
Kommunikáció az erdőről – Európai Erdők Hete;
Erdőtüzek Dél-Kelet-Európában.
A hazai erdészeti politikára térve önkritikusan elismerte, hogy eleinte nem tartották komoly dolognak a Nemzeti Erdőprogram elkészítését.
[Ezt a jelenséget – a szakmai közvéleményben – e sorok írója is megerősítheti, mint aki aktívan részt vett a NEP sajtó- és kommunikációs munkájában.
Valószínűleg nem véletlen, hogy az eredetileg magasabb szintű jogszabályi rögzítés nem valósulhatott meg. Ha egy ágazati elképzelés mögött nem sorakozik föl a szakma egy emberként, azt az (ellen)érdekeltek azonnal fölismerik.]
A NEP ágazatok fölötti program, mely mögé fölsorakozhatnak a szakmai területek.
A NEP végrehajtásának most a legfontosabb feladatai a támogatási rendszer átalakítása, az erdőtörvény módosítása és az egységes állami erdővagyon-kezelés megvalósítása.
2007-ben a közfeladatok felülvizsgálat folyt a minisztériumokban, így az FVM-ben is. A 2002-ben nagy lendülettel beindult erdőtörvény felülvizsgálat megrekedt, hiába jutottak el a közigazgatási egyeztetésig. Végül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium javaslata alapján új erdőtörvény születik.
Az új erdőtörvény négy fő területre összpontosul:
- az EU Erdészeti Stratégiájának a végrehajtása, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási intézkedéseinek bevezetése;
- a hazai erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók esélyegyenlőségének megteremtése;
- a természetközeli erdőgazdálkodás feltételrendszerének megteremtése;
- az erdészeti szakigazgatás munkájának racionalizálása.
További feladatok jelent az Országos Erdészeti Tanács működésének törvényben lefektetett biztosítása, a NEP végrehajtásának törvényi szintre emelése, az üzemmódok meghatározása, és a rendeltetés és az üzemmódok változási rendjének rögzítése.
Az előadó jelezte, hogy néhány területen a szabályozást át kívánják venni a környezetvédelmi tárcától.
Az erdészeti szakirányítás megerősítésére létre kívánják hozni az erdővédelmi szolgálatot. Ez a szervezet felügyelné a védett területen folyó erdőgazdálkodást.
Végezetül az osztályvezető leszögezte, hogy az erdészet és a természetvédelem közötti konfliktus szabályozási kérdés.