Jövőre alapos változtatások várhatóak a vadászati törvényben. Megszűnhet a tavaszi szalonkahúzás idején a vadászat. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszéke az erdészeti felsőoktatás 200 éves jubileuma, az Erdőgazdasági Politika Tanszék megalakításának 85 éves évfordulója, az EVGI megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából, Mészáros Károly halálának egy éves megemlékezéséül 2008. június 26-27-én, Sopronban rendezte az „Erdész-közgazdász”-ok első találkozóját.
A második napon részt vett és fölszólalt Pintér István, az FVM osztályvezetője is.
A szakember elmondta, hogy a nagyvad állomány rendben van, az apróvadnál azonban csökkenés figyelhető meg. A nyúl állomány stagnál.
A vadkárról szólva elöljáróban megjegyezte, hogy 2008. tavaszán a vaddisznó szaporulat kedvezően alakult. Be kellett avatkozni központilag, ezért a vadkár megelőzés érdekében idén 102 ezer vaddisznó kilövését tervezik. Gondot jelent azonban a megemelt kilövési terv teljesítése.
A világpiaci élelmiszerárak emelkedése következtében – 200 euró a búza és a kukorica tonnája –, megnő a vadkárérték is.
Az új vadászterületi felosztásról elmondta, hogy 1370 az új vadászterületek száma, ezek közül tíz van per alatt. A területek 70 százaléka haszonbérleti, a fennmaradón a földtulajdonos gyakorolja a vadászati jogot.
Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az EU a madárvédelmi irányelvek megsértése miatt eljárást indított hazánk ellen, mégpedig a tavaszi szalonka vadászat miatt. Ugyanis nemcsak a fészkelési időben, hanem a fészkelési helyre történő visszatérés alatt sem vadászható a madár. Felmerül az eshetőség, hogy el kell törölnünk a tavaszi szalonkahúzás idején a vadászatot. Valószínűleg várható némi kivétel, például mintavételi célból történő vadászat.
Az osztályvezető elmondta, hogy jövőre alapos változtatások várhatóak a vadászati törvényben.
Benedek Fülöp idén még csak egyszer vadászott
– Volt-e vadászni a közelmúltban?
– Az őzbakszezonban egyszer voltam kinn vadászni és egyszer vendégemet kísértem.
– Azért ez elég nagy frusztráció egy vadásznak…
– Az időbeosztásom olyan, hogy általában az estébe nyúlnak a megbeszélések.
– A vadászat hogy’ jött az életébe? A család, a szakma hozta?
– A dédnagyapám volt a bíró a falunkban, így ő volt a vadászatnak is a gazdája. Nagyapám volt a gazdatiszt, apám pedig a csődörös. Ebből az következett, hogy kulákok lettünk. Ennek ellenére elvégezhettem az egyetemet, és amikor munkába álltam téesz[SzG1] főagronómusként, fölvetődött a vadászat is. Mi adtuk a vadászathoz a fogatokat, műveltük a vadföldeket. Egy évig botos vadász voltam. ’72-ben vettek föl vadásznak. Nem voltam megszállott vadász, sok idő eltelt, amíg meg tudtam lőni a fácánt. Eleinte sokat hibázik az ember. Golyós puskám pedig csak ’81-ben lett.
– Nem is nagyon lehetett kapni…
– A cseh Zbrojovkát lehetett, az orosz puskákat az elit kapta.
– Gondolom apróvadas terület volt…
– Az, és 400 hektár rizsföldünk volt. Az apróvadas területünkön esett a Kádár-féle nagy bak. De ott lőtte egy német bankár a szajoli nagy bakot is. Jó adottságú őzes és jó nyulas terület volt. Odafigyeltünk, vigyáztunk az aratáskor, a lucerna kaszáláskor, hogy megóvjuk a szaporulatot.
– Említette a „botos vadász” intézményét. A szakmában sokan fölvetették, hogy vissza kellene térni ehhez a gyakorlathoz.
– Meggyőződésem, hogy jó volna. Ugyanis két dolog hiányzik az új vadászokból: a mai új vadászok már nem voltak katonák, és nem verték a fejükbe, hogy a fegyver akármikor elsülhet. A vadászbalesetek jelentős része olyan technikai és emberi hibából fakad. Másrészt nem tartják be az előírásokat vadászat közben. De én nem a pszichés feltételeket emelném ki. A fegyver megszerzését és a vele való bánásmódot kötném szigorúbb feltételekhez. Fél évig kötelezően előírnám, hogy vegyen részt a vadászatokon, és csak ismerkedjen a vadászati szokásokkal, vadásztársaival, a légkörrel.
(Zé)