Rajzanak a cserebogarak (Dunántúli Napló)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2010. MÁJUS 4. - KÁROK Lerághatják a fák lombozatát, pusztítják a gyökérzetet Április elejétől, közepétől laikusok számára is feltűnő a gyümölcsöseinkben, parkjainkban, erdőszéleken gyepterületeken az esti órákban egyre nagyobb számban repkedő cserebogár-imágók megjelenése. Mit sejtet az 5-10 éve nem tapasztalat erős bogárrajzás?
Egyben biztosak lehetünk a jövőt illetően: még több cserebogár „látogatásában" lesz részünk. A jelenlegi „imágódömping" 3 faj (áprilisi, májusi, erdei cserebogár) együttrajzásából adódik, ezen belül a májusi faj 3 törzse (V., VI., VII.), egy időben jelenik meg, időjárástól és a törzserősségétől függően akár május végéig is. A rajzás kártétellel jár, mely a fák, cserjék lombozatának fogyasztásában, „tarrágásában" válik szembetűnővé.
A bőséges táplálkozást követően a kifejlett alakok párosodnak, majd a nőstények május-júniusban 60-80 db tojást raknak le a meleg fekvésű, szervesanyagban gazdag talajba. A tojások keléséhez sok nedvesség szükséges, ehhez kapóra jön a Medárd-nap közeli csapadékos időszak. A kikelt, fiatal pajorok (csimaszok) még nem kártevők. Korhadó szervesanyaggal táplálkoznak, majd az őszi időszaktól megmutatják igazi arcukat. Gyümölcskultúrák, díszfák, szőlő, erdei fák, fa, szőlő, díszfaiskolák, csemetekertek növényeinek fiatal, életet jelentő gyökereit teljesen lerágják, a vastagabbakat lehámozzák, így szinte minden esetben teljes növénypusztulást okoznak. Hasonló a kártétel a szamócaültetvényekben is, ahol a nedvesség ellenére bekövetkező hervadás hívja fel a figyelmet.
Gumós, répatestű növényekben az odvas rágás a jellemző, mely rothadással jár. A gyepterületek sem maradnak károsodás nélkül. A felszín közeli gyökérzet elrágásával a fűfélék könnyen kihúzhatok, foltosan pusztulnak.
A fenti károkozásra fás kultúrákban négyzetméterenként 0,5 db, gyepterületen: 3-5 db lárva elegendő.
A védekezés során nincs könnyű dolgunk, csak gyérítésről beszélhetünk. Érdemes az imágók mozgásának figyelése a kedvenc növényein, az úgynevezett „rajzó fáin", a cseresznye szilvaféléken. Veszélyes az egyedszámuk, ha 1 folyóméteres ágszakaszon 1 db bogarat észlelünk. Máig is bevált az 1700-as évektől ismert hajnaltáji lerázásos módszer, leforrázással kiegészítve. A kémiai védekezés során, az adott növénykultúrában lombrágók ellen engedélyezett készítmények (baktériumpreparátum, rovarfejlődés-szabályozók kivételével) közül választhatunk, az imágók rajzáscsúcsában a hím-nőstény arány 1:1-es kialakulásánál (a hímek 7 db, a nőstények 6 db csápízzel rendelkeznek).
A pajorkártétel megakadályozása céljából, vetés, ültetés, telepítés (gyep is) előtt végezzünk talajlakó-felmérést. Két ásónyom mélységben vizsgáljuk át a talajt, és ha a kártevőszám meghaladja a 0,5 db/négyzetméter lárvasűrűséget, talajfertőtlenítést végezzünk. A védekezés minden esetben eredményesebb, ha többen, összefogással végzik el. Tóth Béla növényvédelmi zoológus, Pécs


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.