A harlekinkatica hasznáról és káráról (Békés Megyei Agrárhíradó)
- Főszerkesztő
- Állati
- Találatok: 2597
2010. május 6. - JÖVEVÉNY Egy igen nagy fontossággal bíró, új, terjeszkedő bogárfaj Magyarországon
A globalizáció – előnyei mellett – számos kedvezőtlen jelenség okozója is, melyek közé az új, adventív növény- és állatfajok egyre gyakoribb megjelenése is tartozik. Egy ökoszisztémában igazán sosem szerencsés egy idegen faj megjelenése, mert adott esetben fel is boríthatja a már régóta beállt, kényes biológiai egyensúlyt. Persze, ez nem minden esetben van így, hiszen a környezeti tényezők nagymértékben meghatározóak ebből a szempontból. De sok példa bizonyítja ennek az ellenkezőjét is. A harlekinkatica (más néven sokszínű vagy ázsiai katica) is sajnos ez utóbbi esetre szolgál jó például. Hiszen egy alapvetően jó szándékú kezdeményezés vezetett igen komoly ökológiai következményekhez...
A harlekinkaticá (Harmónia axyridis) eredetileg egy távolkeleti elterjedésű katicabogárfaj, mely Ázsia mérsékelt égövi részében őshonos. Fontos jellemzője e fajnak, hogy rendkívül változatos az imágók megjelenése: mind sziliben, mind a rajtuk található foltok számában, mely 0-19 között változik. Első ránézésre nem is egy faj egyedeinek gondolnánk az alábbi példányokat, pedig valóban egy fajról, ám ezen belül három színváltozatról van szó. A genetikai variabilitás valódi iskolapéldája!
Szaporasága és falánksága miatt ideális ellenfele a levéltetveknek, levélbolháknak, így kiválóan alkalmas biológiai védekezésre. Elsőként - épp e célból — Észak-Amerikába telepítették be több alkalommal is, főként az 1970-es és 1980-as években. A faj évekig nem volt képes arra, hogy Amerikában önfenntartó populációt hozzon létre, annak ellenére, hogy több tízezres egyedszámban történtek a betelepítések. Egyszer azonban megváltozott a helyzet és megindult a faj kolonizációja, méghozzá megállíthatatlan módon Sajnos ez a folyamat nemcsak Amerikában, hanem Európában is hasonlóképpen játszódott, illetve játszódik le. Ugyanis számos európai országban is történtek biológiai védekezés céljából betelepítések. Ennek az lett az eredménye, hogy 1999-2000 környékén Németországban már több helyen, szabadföldön is megtalálták. Az európai terjedése 2002-től fogva igen látványosan felgyorsult.
A harlekinkaticá nem áll meg Magyarország határainál sem, az első észlelés hazánkban 2008-ban történt, Szigetszentmiklóson. Mivel nyugati szomszédunknál, Ausztriában . már 2006-ban jelezték megjelenését, ráadásul épp a magyar határtól nem messze, így valószínűsíthetően a bogár természetes módon, vándorlással, nyugat felől jutott el hozzánk. Ezt látszik igazolni az a hazánkban végzett felmérés .is, mely a bogár első észleléseit vizsgálta. E szerint 2008-ban a legtöbb észlelés a Dunántúlon történt, sokkal kevesebb találat volt a Dunától keletre, míg a Tiszántúlon egyáltalán nem találtak még harlekinkaticát. (Markó, 2009)
A bogár igen kiválóan pusztítja a levéltetveket, sőt, a levélbolhákat és a pajzstetveket is, így jelenléte ebből a gyakorlati , szempontból kedvező, tehát \ hasznos. Meg kell említeni, hogy ezek hiányában más, alternatív táplálékforrás után néz. Szokatlan egy katicától, de takácsatkák, kisebb hernyók, sőt kisméretű bogarak puhatestű lárváit is elfogyasztja. Sajnos e körbe tartoznak a nálunk őshonos katica- és fátyolkafajok lárvái és tojásai is, melyeket igazoltan, rendszeresen fogyasztanak. E közvetlen pusztítás mellett .közvetett módon is veszélyezteti e hazai predátor fajok fennmaradását. Ugyanis a táplálékért versengés is folyik a fajok között, az erősebb kiszorítja a gyengébb, kevésbé rátermett fajt. A harlekinkatica falánkságával, szaporaságával és igen jó röpképességével igen komoly konkurenciát jelent az őshonos fajok számára. A nagyobb testméret, az évi 2-4 nemzedék (a hazai fajok zömmel 1 nemzedékével szemben) és a magas nemzedékszám (egy nőstény akár 600-800 tojást is rak egy évben), mind az új faj előnyét növelik. Hogy ez a veszély valós, azt sajnos bizonyítja, hogy Észak-Amerikában, ahol a 80-as évek végétől jelentek meg az első önfenntartó populációk, mára már a harlekinkatica vált a domináns, uralkodó fajjá! E veszély tudatában a harlekinkatica kereskedelmi forgalmazását mind az USA-ban, mind pedig Európában megszűntették. Mindezek ellenére igen nagy a veszélye annak, hogy a Magyarországon őshonos katicafajok esetében is - ilyen pl. a két- és hétpettyes katicabogár - számottevő populáció csökkenéssel kell számolni.
Táplálékul e katica pollent és nektárt is fogyaszt, kedveli az édes ízt. E táplálkozási szokása újabb probléma forrása is egyben: ősszel, amikor a levéltetvek populációja lecsökken, de a gyümölcsfélék kezdenek érni, édesedni, akkor a harlekinkatica szezonális kártevőként lép fel és különböző gyümölcsfélékben kezd el károsítani. Elsősorban a már megsérült gyümölcsöket keresi, de ennek hiányában képes primer kártevőként is fellépni, azaz rágó szájszervével átrágja a gyümölcsök héját. Károsítását eddig főleg almán, körtén, málnán, szőlőn figyelték meg, de valószínűleg más édes gyümölcsök (őszibarack, szilva) is az étlapjára kerülhetnek.
A szőlőtermesztők számára nemcsak ez a közvetlen termés károsítás, hanem egy új, igen sajátságos probléma is felmerül a harlekinkatica kapcsán.. Méghozzá abban az esetben, amikor olyan mennyiségben lepik el a katicabogarak fürtöket.
Ilyen helyzetben, szüretkor, a szőlőszemekkel együtt olyan mennyiségű katica kerülhet a présbe, mely komoly minőségi problémákat okozhat. Ismeretes a katicabogarakról, hogy veszélyhelyzetben sárga színű, kellemetlen illatú és kesernyés ízű váladékot bocsátanak ki magukból. Ez a harlekinkatica esetében is így igaz. A szőlő préseléskor a katicabogarakból ez az alkaloidákat tartalmazó váladék bekerül a mustba és a teljes borkészítési folyamat során megmarad, ezzel sajnálatos módon rontva az elkészült bor minőségét, ízét. . A harlekinkatica sajátos viselkedésével is okozhat kellemetlenséget az embereknek. A telelésre vonuló imágók ugyanis előszeretettel keresik fel az épületeket, ahol is védett helyiségeket, zugokat, repedéseket keresnek. Amerikában nem ritkák az olyan esetek, ahol egy-egy ház- ; ban, helyiségben akár több ezer telelőre vonuló imágót is találtak, de ilyen hírek már Nyugat-Európából is egyre gyakrabban érkeznek hozzánk. Ilyen nagy egyedszám tulajdonképpen bármilyen rovarfajból zavaró lehet, -arról nem is beszélve, hogy a melegebb ősz végi, tavaszi napokon aktivizálódnak is az épületekben lévő bogarak, mászkálni kezdenek a berendezési tárgyakon, rájuk léphetünk és ránk is szállhatnak. Ilyenkor nem ritkán előfordulhat - a szerző maga is meglepetten tapasztalta -, hogy az imágók „megcsípik" az embert, erős rágójukat a bőrbe mélyesztik. Szerencsére a bőrt olyan mértékben átharapni nem képesek, hogy vérezzen, de a harapás fájó, kellemetlen érzés és a kiválasztott emésztőenzirnek miatt sokaknál piros, enyhe duzzanat is jelentkezhet. Szintén zavaró lehet, ha a bogár a védekezési reakciójaként sárgás váladékot ürít, mely foltot hagyhat a falon, kárpitokon, és kellemetlen illatú.
Szintén jellegzetes szokása a harlekinkaticának, hogy az ősz végén, egy-egy melegebb napon előszeretettel mászik a házak napsütötte falára és ott rendszerint több példány is összegyűlik. Bár más katica fajoknál is előfordul ez a jelenség, de erre az új fajra ez különösen jellemző.
A szakirodalom a harlekin-katicák leggyakoribb előfordulását elsősorban fás szárú növények esetében említi meg, egykét lágyszárú növény (pl. nád) kiegészítésével.
Magyarországon — talán először - Békés megyében találtuk meg a harlekinkaticát szántóföldön, lágyszárú kultúrákban. Jelen írás szerzője 2009-ben augusztus 25-én, Kamut térségében, levéltetűvel fertőzött takarmánykukorica-táblákon lett figyelmes a feltűnő 1 egyedszámban jelen lévő, újfajta katícaimágókra és -lárvákra. A helyszínen begyűjtött egyedek határozása során kiderült, hogy a Harmónia axyridis faj ról van szó. E megfigyelés egyben az első, hivatalos harlekinkatica-észlelés is Békés megyében. A katicabogarak a levéltetűvel erősen fertőzött kukoricaállományban voltak nagy egyedszámban jelen. A leveleken bőségesen lévő levéltetvek miatt a különböző katicalárvák békésen tűrték egymás társaságát.
A harlekinkatica egy igen nagy fontossággal bíró, új, invazív faj Magyarországon. Megtelepedése véglegesnek tekinthető hazánkban, ugyanis eredeti elterjedési területe is a mérsékelt égöv, így ehhez a klímához alkalmazkodott. Jelenléte - hasznos tevékenységei mellett - számos problémát is okoz. A nálunk őshonos katicafajok kiszorításával, szezonális kártevőként, egyes gyümölcsfélékben való kártételével és a lakókörnyezetben való tömeges megjelenésével új és sajátos problémák megjelenését idézte elő. Mindezek miatt még az ellene való védekezés lehetősége is felmerülőben van. Felbukkanásával és egyre nagyobb számú megjelenésével az ország egész területén mind gyakrabban számolnunk kell. Ha ezek után meglátunk egy harlekinkatica-példányt, jusson eszünkbe, hogy sokáig fogunk még egymás társaságában élni...
A kártevők elleni védekezés közterületeken csak megfelelő engedély és növényvédő szakmérnök közvetlen irányítása mellett történhet. A békési telephelyű ROVERT Kft. több éves tapasztalattal rendelkezik az ilyen jellegű problémák kezelésében. Referenciamunkáik az ország számos pontján, még Dunántúlon is szép számmal vannak. Évről évre visszatérő megrendeléseik bizonyítják, hogy a megbízóik elégedettek a munkákkal. Komoly szakmai háttérrel és még magas fák kezeléséhez nélkülözhetetlen speciális favédelmi permetezőgéppel rendelkeznek. A kezeléseket környezetkímélő vegyszerekkel, az ezekre vonatkozó szabályok szigorú betartásával végzik. A felsoroltak mellett vállalják még közutak és egyéb közterületek gyomirtását, közegészségügyi rovar- és rágcsálóirtást, szúnyoggyérítést, valamint terményfertőtlenítést (gázosítást) is.
A harlekinkatica lárvái korántsem mutatnak olyan nagy morfológiai változatosságot, mint az imágók.
A levéltetvekkel fertőzött kukorica tábla szomszédságában lévő -napraforgó táblában is megtalálhatóak voltak harlekinkatica imágók.